Mint arról annak idején beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2024. december 17-ei ülésén úgy határozott, hogy nem változtat a 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a monetáris politikáért felelős alelnök jelezte, hogy nem egyhangú döntés született, a kilencből volt egy tag, aki 25 bázispontos csökkenésre szavazott.
Az akkori újságírói kérdésre, miszerint ugyanarról van-e szó, nevezetesen Patai Mihály MNB-alelnökről, aki már korábban is volt véleményen, Virág azt válaszolta – a szabályok értelmében nem is válaszolhatott volna mást –, hogy ez majd az ülés rövidített jegyzőkönyvéből kiderül.
Nos, az MNB szerda délután kettőkor publikált e dokumentuma megerősítette a feltételezést: Patai volt az, aki „kiénekelt a kórusból”. Ugyanezt tette egy hónappal korábban, ám akkor is egyedül maradt a 25 bázispontos lazítási javaslatával.
Fotó: Bánkuti András
Normális esetben ez nem érdemelne említést, hiszen egy ilyen testületet, mint a Monetáris Tanács, pont azért találták ki, hogy az abban szereplő neves szakemberek véleményének ütköztetésével szülessen meg a lehető legjobb döntés. Ám Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó regnálása alatt az eltérő szavazat ritka volt, mint a fehér holló.
A 2024-es évet megelőzően utoljára 2016 májusában nem volt egységes a tanácstagok helyzetértékelése – akkor a most már a testületben nem lévő Cinkotai János maradt egyedül a kamattartási javaslatával, a többiek mind a végül hatályossá vált 15 bázispontos csökkentésre szavaztak.
Bár 2023-ban két olyan szakember is bekerült a Monetáris Tanácsba, akik a Matolcsyval nyíltan más platformon lévő, a gazdaság növekedése érdekében nagyobb kamatvágást szorgalmazó Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez közel állóknak tekinthető, tavalyelőtt egyetlen ülésen sem szavaztak másként.
A fordulat éve
Ezt csak a 2024-es első szeánszon tették meg, de csak az egyikük, a Mathias Corvinus Collegiumtól érkezett Kovács Zoltán. Az ő 1 százalékpontos kamatvágási indítványához csatlakozott Patai. Aki egykori iskolatársként hosszú éveken át baráti viszonyban volt Matolcsyval, még a luxuslakásában is lakott az MNB elnöke, ám 2023 őszén megromlott e kapcsolat. Persze azt nem tudni, ennek köszönhető-e, hogy tavaly háromszor is ellene szavazott.
Mindenesetre az említett eseteken túl az elmúlt évben még egyszer fordult elő, hogy nem volt egyhangú a Monetáris Tanács döntése. Februárban ketten is, Kardkovács Kolos és Pleschinger Gyula ítélték meg úgy, hogy óvatosabbnak kéne lenni és a végül megszavazott 100 bázispont helyett elég lett volna 75 bázispontos kamatcsökkentés.
Kíváncsian várjuk az idei fejleményeket.
2025 első két ülésén – a január 28-án esedékesen és a februárin – még a mostani tagok döntenek az irányadó kamatról. Márciusban azonban már két helyen is változás lesz: Matolcsyt Varga Mihály váltja, miközben a távozó elnökével szinte egy napon jár le Pleschinger hatéves megbízatása.
Pataié meg április 21-én. Kérdés, a Matolcsyval szembeni ellenszavazatai láttán kap-e felkérést újabb hat évre.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
