3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Orosz állami szervek megbízásából gyilkoltak meg Berlinben egy csecsen emigránst - mondta ki az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélő döntésével a tartományi rangú német főváros legfelsőbb szintű igazságszolgáltatási fóruma. Az orosz titkosszolgálat nem először gyilkolt külföldön. A legismertebb ügy Alexander Litvinenko 2006-os meggyilkolása Londonban.

A csecsen emigráns meggyilkolása Berlinben korábban feszültséget okozott a német-orosz kormányzati kapcsolatokban. A berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a 40 éves áldozatával hangtompítós fegyverrel végző gyilkos a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

A 2019. augusztus 23-án elkövetett gyilkosságot a tettes "Berlinben állomásoztatott segítői aprólékosan előkészítették" - fejtette ki Olas Arnoldi, a bírói tanács vezetője az ítélethirdetésen a Der Tagesspiegel című berlini lap tudósítása szerint.

Az 56 éves orosz elkövető kerékpáron közelítette meg áldozatát, és hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte. A Moabit nevű városrész egyik parkjában elkövetett gyilkosság után a közelben futó Spree folyó partján bokrok közé rejtőzve átöltözött, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd egy elektromos rollerrel megpróbálta elhagyni a környéket, de a rendőrség feltartóztatta.

Az eljárás során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült

Menedékjogi kérelmét elutasították, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás a haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszlamistaként sorolták be. Két év múlva ezt a minősítést megváltoztatták, a csecsen emigránst a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatba hozható, úgynevezett releváns személyek közé sorolták át.

Tornike K. olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak. Akkor is éppen imára ment, amikor meggyilkolták. (MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!