3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Orosz állami szervek megbízásából gyilkoltak meg Berlinben egy csecsen emigránst - mondta ki az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélő döntésével a tartományi rangú német főváros legfelsőbb szintű igazságszolgáltatási fóruma. Az orosz titkosszolgálat nem először gyilkolt külföldön. A legismertebb ügy Alexander Litvinenko 2006-os meggyilkolása Londonban.

A csecsen emigráns meggyilkolása Berlinben korábban feszültséget okozott a német-orosz kormányzati kapcsolatokban. A berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a 40 éves áldozatával hangtompítós fegyverrel végző gyilkos a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

A 2019. augusztus 23-án elkövetett gyilkosságot a tettes "Berlinben állomásoztatott segítői aprólékosan előkészítették" - fejtette ki Olas Arnoldi, a bírói tanács vezetője az ítélethirdetésen a Der Tagesspiegel című berlini lap tudósítása szerint.

Az 56 éves orosz elkövető kerékpáron közelítette meg áldozatát, és hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte. A Moabit nevű városrész egyik parkjában elkövetett gyilkosság után a közelben futó Spree folyó partján bokrok közé rejtőzve átöltözött, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd egy elektromos rollerrel megpróbálta elhagyni a környéket, de a rendőrség feltartóztatta.

Az eljárás során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült

Menedékjogi kérelmét elutasították, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás a haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszlamistaként sorolták be. Két év múlva ezt a minősítést megváltoztatták, a csecsen emigránst a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatba hozható, úgynevezett releváns személyek közé sorolták át.

Tornike K. olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak. Akkor is éppen imára ment, amikor meggyilkolták. (MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!