17p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Budapest a kormánnyal közösen döntött arról, hogy a Lánchíd 2023 őszére tervezett végleges átadása után se használhassák azt az autók, de a végső szót a fővárosban lakók mondják ki – jelentette ki lapunknak adott interjújában Karácsony Gergely. A Blaha Lujza teret ért kritikákra válaszul a főpolgármester elmondta, büszke arra, hogy egy leromlott, elhasznált tér helyett Pest új találkozóhelye lett. Megtudtuk, hogy Budapest 2023-as költségvetésének végrehajtása leginkább az energiaárak változásától függ, ám azt kész tényként lehet kezelni, hogy a borús kilátások ellenére az összes fővárosi cégnél lesz újabb bérfejlesztés. Karácsony Gergelynek nincsenek kétségei a felől, hogy az ellenzék nyeri a 2024-es önkormányzati választást Budapesten, mint ahogy azt is biztosra veszi, hogy ő lesz az ellenzék főpolgármester-jelöltje. A főpolgármester azt is elárulta, hol és hogyan tölti az ünnepeket.

Mennyire lepte meg a Lánchíd-reakció? Vagyis, hogy kapott hideget-meleget azért, mert nem javasolja, a múlt pénteken részlegesen átadott objektum végleges elkészülte után azt autók is használják.

Én már semmin nem tudok meglepődni. Azt azonban remélem, hogy azért a közeljövőben sikerül egy félreértést eloszlatni. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) még 2020-ban fogadta el a főváros és a kormány által közösen képviselt álláspontot. Egyrészt arról, hogy az állam 6 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd felújítását, másrészt arról, hogy meg kell vizsgálni, a 18 hónapban maximalizált forgalomlezárás mennyire árfelhajtó tényező. Kiderült, hogy semennyire. Ezért mi vállaltuk, hogy másfél éven belül átadjuk a forgalomnak a Lánchidat. Arról pedig, hogy milyen lesz a végleges forgalmi rend, az FKT úgy határozott, azt a beruházás végéig kell eldöntenünk. 

A főpolgármester szerint a korábbiakhoz képest kevésbé van átpolitizálva a kormány és a főváros viszonya. Fotó: Bánkuti András
A főpolgármester szerint a korábbiakhoz képest kevésbé van átpolitizálva a kormány és a főváros viszonya. Fotó: Bánkuti András

Nem értem tehát, hogy mi változott. Persze azt látom, hogy az államtitkár személye módosult, ám arról nincs tudomásom, hogy a kormány ne támogatná azt az ideiglenes forgalmi rendet, amit mi kialakítottunk, s amely egyébként az előző államtitkárral, Vitézy Dáviddal korábban egyeztetett és nyilvánosan is képviselt módon történt meg. A lehető legdemokratikusabb folyamatot választottuk, hiszen most egy tesztidőszakban vagyunk, melyet követően majd a budapestiek dönthetik el, hogy maradjon-e ez a forgalmi rend. Ezek alapján pénzmegvonással fenyegetőzni Magyarország és Budapest szimbólumának megszépítése esetén, szerintem meglehetősen kicsinyes dolog. Hatmilliárd forintról van szó, ez egy kormányzati plakátkampány árának a háromnegyede. Kinek mi a fontos, persze. Nekem Budapest és a budapestiek véleménye.

S mire számít, a fővárosiak hogyan állnak hozzá a Lánchíd autómentesítéséhez?

Minden szakmai érv amellett szól, hogy a híd a 2023 őszére tervezett végleges átadás után se legyen többé egy szűkület a városi forgalomban, állandó dugók helyszíne, vagyis csak a buszok, a taxik és a kerékpárosok, valamint a gyalogosok használhassák. 

Meglepődnék, ha a budapestiek ne szeretnének bele abba a helyzetbe, hogy van egy átjárható csodaszép Lánchidunk, amire vigyázunk és aminek gyalogos megközelíthetőségét radikálisan szeretnénk javítani. E célból a Clark Ádám és a Széchenyi téren is zajlik a tervezés, amit az sem akasztott meg, hogy az utóbbit időközben einstandolta a kormány a fővárostól. Ennek ellenére a Széchenyi tér fejlesztéséről az V. kerülettel gyakorlatilag nincs szakmai vitánk, közösen képviseljük, hogy a pesti oldalon megszüntessük a nagy körforgalmat, s ahelyett egy nagyobb és a gyalogosok által könnyebben elérhető, élhető és zöld teret alakítsunk ki. Ennek megvalósítása viszont már az V. kerület felelőssége.

Ha viszont semmi nem változott, akkor hogyan kell értelmezni azt a kormányzati kijelentést, miszerint csak akkor adják oda a 6 milliárd forintos állami pénzt, ha az autósok is átmehetnek a Lánchídon?

Nézze, van itt egy beruházás, ami elképesztően bonyolult, a modern technológiát kell ötvözni a műemlékvédelemmel, és ez a terveknek megfelelően, a határidők és a költségkeret betartásával zajlik. Ez nem magától értetődő Magyarországon, bár normálisnak kellene lenne, mégis különös siker. Mivel nemzeti szimbólumról van szó, lehetne ez nemcsak fővárosi, de nemzeti siker is, amiből a kormány is részesülhet, ha az ígéretének megfelelően átutalja egy plakátkampány árának a háromnegyedét, ami egyébként nagyjából annyi, amennyit mi a beruházás áfa-tartalmaként befizetünk a költségvetésbe. Abban bízom, hogy végül csak megérkezik az a 6 milliárd. Már csak azért is, mert azt látom, per pillanat a korábbiakhoz képest kevésbé van átpolitizálva a kormány és a főváros viszonya. A lényeg pedig úgyis az, hogy Budapest 150. születésnapjára (ez 2023. november 17-én lesz – a szerk.) biztosan készen leszünk a teljes felújítással.

Akkor ezek szerint nem igaz, amit Orbán Viktor a szokásos, év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján mondott, három nappal karácsony előtt, miszerint "rengeteg pénzt költöttünk a Lánchídra”?

Lehet, hogy azokra a költésekre gondolt a miniszterelnök, amit a budapesti városvezetés lejáratására, meg a sok ostoba leegyszerűsítés között is a legostobábbra, a buta autósüldözés sulykolására költött az államilag támogatott propagandagépezet. Mást nem nagyon szántak a Lánchídra, aminek az utolsó érdemi felújítása közel harminc éve volt. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy majd a jogászok döntenek arról, betartja-e a kormány az írásban rögzített ígéretét. Tiszta szerencse, hogy korábban világossá tette, ő jogász, nem holmi színész. Ennek alapján várjuk a döntést. Mert a Lánchíd is olyan, mint a Blaha például, mindenki megígérte korábban, mi viszont meg is csináljuk. Arról pedig, hogy mi lesz a Lánchíd jövője, nem a miniszterelnök, nem a főpolgármester, hanem maguk a budapestiek fognak dönteni. Arról, hogy a múltat vagy a jövő érdekeit választják, hogy a hidat egy közlekedési szűkületnek, vagy a város büszkeségének akarják-e látni. Én a budapestiek döntéséhez fogom tartani magam.

Ha már szóba hozta a másik szívügyét, vagy ha úgy tetszik, kulcsprojektjét, a Blaha Lujza tér felújítását, annak kapcsán is kapott számos kritikát. Távirati stílusban: nem épült lift a metróhoz, nem létesült kávézó és szolgáltatóház, nem csupán abszolút értékben sok az a közel 4 milliárd forint, amelybe egy, csak térkövezésből álló felújítás került, hanem még 400 millióval több is annál, mint amennyiért elődje Tarlós István idején elkészült a felújítás terve. Mit szól ezekhez?

Büszke is vagyok a Blahára, egy leromlott, elhasznált tér helyett Pest új találkozóhelye lett. A vitákat is könnyű lenne eldönteni, ha nem az ostoba politikai adok-kapok szintjén folynának: ki kell menni a Blahára körülnézni, megtisztelnének a vitapartnereim azzal, ha egy kicsit több energiát fektetnének abba, amiről beszélgetünk. Mi valóban megörököltünk terveket, amelyeket azonban szinte 99 százalékban újra kellett gondolnunk, mert egy sokkal zöldebb Blaha Lujza teret szerettünk volna. Ennek érdekében csökkentettünk bizonyos műszaki tartalmakat. Szolgáltatóház nem lett, de hát a tér tele van szolgáltatásokkal, a térfejlesztés legfontosabb „szolgáltatása”, hogy van zöld és árnyék! Az a vád sem igaz, hogy úgymond elépítettük a Népszínház utcai villamosbekötés lehetőségét az Astoria felé, hiszen ez pont, hogy a szolgáltatóház létesítésével történt volna meg.

Karácsony Gergely a 2023-as évről: túlélünk, ha beledöglünk is. Fotó: Bánkuti András
Karácsony Gergely a 2023-as évről: túlélünk, ha beledöglünk is. Fotó: Bánkuti András

Arról is vita folyik, elég-e a zöld felület. Egy olyan tér, amelyen naponta 200 ezer ember halad át, soha nem lesz virágos mező, viszont nagyjából háromszor annyi, ezer négyzetméternyi zöld felület van, mint amennyi az eredeti tervekben szerepelt. Annak pedig, hogy a fák nem borultak zöldbe, bizony nagyon komoly oka: tél van. S a fák nem Instagram-sztárok, akik egyik pillanatról a másikra növekednek hatalmasra, ehhez nekik kell tér és idő. A kérdésre visszatérhetünk tavasszal.

A Blaha Lujza téren kétezer négyzetméteren úgynevezett Stockholm-módszeres talaj, rács van, ami azt jelenti, hogy Magyarországon messze a legnagyobb területen alkalmazzuk ezt az egyébként méregdrága technológiát, amely kifejezetten a vízhez való hozzáférést gátló folyamatokat akadályozza meg. 

A korábbi tervek az aluljáróig oldották volna meg az akadálymentesítést és nem a metróperonig. Arra büszke vagyok, hogy az egész tér akadálymentes lett. S azt remélem, hogy a 3-as metró felújítása után el tudjuk kezdeni a 2-es metró akadálymentesítését is. Efelé egy lift kialakítása kétségtelenül egy lépés, ám óriási változást nem hozott volna a metró akadálymentesítésében. Szerencsére ez utóbbira is van egy, szintén Stockholmban alkalmazott módszer, az úgynevezett ferdeliftes megoldás.

Azzal kapcsolatban is kapott kritikát, ráadásul ellenzéki oldalról, nevezetesen a DK-tól, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói posztjára pályázó hét jelölt közül hatot még a meghallgatás előtt kirostáltak.

Az egyik kollégám találóan azt mondta, hogy ebben az ügyben a mi politikai türelmünk nagyobb, mint a partnereink jogszabályismerte. A Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói pályázatában csak és kizárólag a poszt ellátásához szükséges jogszabályi feltételek szerepeltek. Arról, hogy a hét jelentkezőből csak egynek van meg a megfelelő végzettsége, nem én tehetek. Ennek az ügynek is nagyobb a füstje, mint a lángja. 

S mi lesz a félbehagyott biodómmal?

A felelőtlen, pazarló kormányzati beruházások szimbóluma éktelenkedik most a város közepén, aminek egyféle megoldása lehet csak szerintem: az állam beleteszi azt a pénzt, ami szükséges a befejezéséhez. Nekünk ugyanis erre nincs újabb sok milliárdunk.

És mire lesz?

A város működőképességének biztosítása önmagában eredmény ebben a válságban, ebben a költségvetési környezetben. Az biztos, hogy jövőre nem tudunk indítani semmilyen új fejlesztést. Ez nem azt jelenti, hogy nem fejezzük be azokat, amelyek már folyamatban vannak. Beszéltünk már a Lánchídról. De ott van a 3-as metró korszerűsítése, amely nagy mértékben uniós forrásból történik. Ami fontos, hogy bár vannak még 2017-ből datálódó vitáink, az ütemterv szerint haladunk: januárban átadunk két megállót, a Ferenciek terét és a Deák térit. Ezek a már felújított állomásokhoz hasonlóan szintén akadálymentesek lesznek és nagyon szépek. 2023 közepére pedig nagyjából le tudjuk zárni ezt a beruházást, ami óriási fellélegzés lesz a városnak, hiszen ne feledjük, ezt a metrót naponta félmillióan használják, így e közösségi közlekedési forma pótlása jelentős kapacitást igényel, részben a BKV-tól, részben a területektől.

Karácsony Gergely: a mi politikai türelmünk nagyobb, mint a partnereink jogszabályismerte. Fotó: Bánkuti András
Karácsony Gergely: a mi politikai türelmünk nagyobb, mint a partnereink jogszabályismerte. Fotó: Bánkuti András

Elkezdődik a Városháza park megújítása is, tavaszra készen lesz a Merlin. Ezekre a projektekre tehát mindenképpen lesz pénz, de hogy ezeken felül még mire, azt ma nem tudom megmondani, mivel nagyon sok minden bizonytalan. 

Felteszem, a leginkább az, ami ma mindenkinek, nevezetesen, hogy mekkora lesz az energiaszámla.

Valóban, a jövő évi költségvetés végrehajtása leginkább az energiaárak változásától függ. Az a jó hír, hogy mi egy olyan beszerzési gyakorlatot valósítottunk meg, tudomásom szerint a magyar önkormányzatok közül egyedüliként, ezért nevezzük azt Budapest-modellnek, amely teljesen jogszerű és felelős, viszont rendkívül kreatív. Méghozzá abból a szempontból, hogy mi megpróbáljuk másképpen kezelni azokat a kockázatokat, amelyeket eddig az áramkereskedők az önkormányzatok nyakába varrtak. A módszerünk lényege, hogy utólagos, napi elszámolással szerzünk be áramot. Csak érzékeltetésül: míg a közvilágításra kiírt első közbeszerzésen a 2023-as szóló ajánlat még 55 milliárd forintra vonatkozott, addig ezt a jelenlegi árakon sikerült levinni az ötödére, azaz 11 milliárdra. Igaz, ez még mindig nem kis összeg, hiszen 2021-ben még 4 milliárdot költöttünk áramra.

Ha ez ilyen jó megoldás, akkor azt a többi önkormányzat is alkalmazhatná. 

Hát ennek a propagálását a kormányra bíznám, bár én is sok polgármestertársammal beszéltem erről. Annak is örülök, hogy annak a lobbitevékenységnek, amit a magyar önkormányzati rendszeren belül, egyébként a kormánypártokkal közösen, elindítottunk, valamilyen hatása lesz. Hiszen Varga Mihály bejelentette, hogy lesz egy önkormányzatokat segítő csomag. Persze nincsenek illúzióim ennek a mértékét illetően, s még ha ez meg is valósul, az akkor sem változik, hogy Európában messze a magyar önkormányzati rendszeren van a legnagyobb teher. Lengyelországban például harmadannyiért veszik az áramot az önkormányzatok, mint mi, miközben az összes lengyel nagyvárosnak ellenzéki vezetése van, s finoman szólva a varsói kormány sem a liberális demokrácia élharcosa. De értékelni kell, hogy információink szerint a magyar támogatási csomagból Budapestet sem hagyják ki, aminek köszönhetően összejöhet az az összeg, ami biztosítja azt, hogy ezt az évet is túléljük.

Az idei költségvetést is fél évre tervezték, mégis túlélték a 2022-es esztendőt, pedig két durva rontó tényezőt sem láthattak előre, a háborút és az energiaválságot.

Mondtam már: túlélünk, ha beledöglünk is. A féléves költségvetéssel is felelősen jártunk el, mivel óriási kockázatok voltak 2022-ben. S sajnos az óvatoskodásunk nem volt alaptalan. Az idei évet mintegy közel 20 milliárd forintos hiánnyal zárjuk, ami tehát azt jelenti, hogy eleve ekkora mínusszal vágunk neki a következőnek. S ha ne adj isten történik valami az energiapiacon, amitől újra szárnyalni kezdenek az árak, akkor annak csúnya vége is lehet, Budapesten is, Magyarországon is.

A kormány önkormányzati csomagjából Budapestre eső rész akár az EU-s hitelfelvételt is kiválthatja, melyhez szükséges beleegyezést eddig az Orbán-kabinet nem adta meg?

Tisztában kell lenni azzal, hogy vannak rövid- és hosszútávú kötelezettségeink. Rövid távú a villamosok és trolibuszok beszerzése, amelyre vagy a kormány ad előleget a később beérkező uniós források terhére, vagy legalább második körben jóváhagyja azt a hitelt, amelyet első körben elutasított. Hiszen a költségvetésünkben szerepel egy 30 milliárd forintos fejlesztési hitel. Nagyon fontos, hogy mi ezt a pénzt nem működésre fordítjuk, hanem beruházásokra, fejlesztésekre, amelyek persze végső soron csökkentik a működési kiadásainkat is, hiszen korszerű járművek üzemeltetése sokkal kevesebbe kerül, mint azoké, amelyekbe minden reggel életet kell lehelni a BKV-garázsban. A közösségi közlekedés fejlesztése, a járműbeszerzések az energiaszámlánkat is csökkentik és a klímacéljainkhoz is közelebb visznek, eminens érdeke ez Budapestnek és a budapestieknek.

A Fővárosi Önkormányzatnak van egy 2030-ig szóló energia útiterve, aminek az a célja, hogy közszolgáltatóként teljesen függetlenné váljunk, vagyis annyi energiát használjunk, amennyit meg is tudunk termelni. E célt szolgálja egyebek mellett az, hogy felpörgetjük a LED-izzókra való átállást a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-nél, ez egyébként a legrövidebb idejű megtérüléssel járó program, valamint, hogy visszavásároljuk a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonrészét, mert a csatornázásban rengeteg energiaforrás van. 

Ám ahhoz, hogy ezt a programot tovább tudjuk vinni, nagyon sok új forrás kell. Márpedig, ha a kormánynak az a célja, hogy megszüntesse az orosz gáztól való függőséget középtávon és csökkentse a károsanyag-kibocsátást, akkor mi ebben jelentős mértékben tudunk segíteni, azzal, hogy a fővárosi közműcégeket klímasemlegessé tesszük. Ehhez azonban nemcsak pénz kell, hanem szakmai támogatás is, például a szélerőművekre vonatkozó tiltást el kéne törölni.

Mi megpróbáljuk másképpen kezelni azokat a kockázatokat, amelyeket eddig az áramkereskedők az önkormányzatok nyakába varrtak. Fotó: Bánkuti András
Mi megpróbáljuk másképpen kezelni azokat a kockázatokat, amelyeket eddig az áramkereskedők az önkormányzatok nyakába varrtak. Fotó: Bánkuti András

Mi számolunk szélerőmű- és napelemparkok telepítésével, valamint egy hulladékégető megépítésével. Ez utóbbi első hallásra nem tűnik zöld dolognak, de valójában arról van szó, hogy a fővárosi szemét újra nem hasznosítható része túl magas, ennek a hulladéknak hővé, illetve árammá átalakítása kapcsán nekünk nagyon pozitív tapasztalataink vannak. 

Magyarországon jelenleg egy ilyen hulladékégető van, Budapesten, amely egyébként 25 ezer lakás távfűtését oldja meg és nagyjából a budapesti közvilágításnak megfelelő árammennyiséget állít elő, gyakorlatilag a szemétből.

Ha igaz az, amit a kormány állított, hogy az uniós helyreállítási alap valamennyi pénzét energiahatékonysági beruházásokra és az orosz gáz kiváltására akarja fordítani, akkor e cél teljesülése érdekében mi nagyon jó projekteket tudnánk indítani.

Ha már a hulladékot említette. Az ön szerint teljesen véletlen volt, hogy a kukások pont a nagy pedagógussztrájk idején szüntették be több napra a munkát, így követelvén magasabb bért?

Erről kétfajta összeesküvés-elmélet kering. Az egyiket fideszes politikusok terjesztik, mondván, az egész konfliktust mi kreáltuk, azzal a céllal, hogy megmutassuk, míg a kormány a pedagógusokat stigmatizálja, nem áll velük szóba, nem ad semmit nekik, addig a főváros leül a kukásokkal tárgyalni. A másik, ellenzéki körökből származó feltételezés szerint viszont a Fidesz buzdította a kukásokat a sztrájkra. 

S mi az igazság?

Én hajnali fél 5-kor, az Ecseri úti telepen munkavállalókat láttam, akik az égbe szökő árak miatt nem jönnek ki a fizetésükből. 

2023-ra pedig van egy bérmegállapodásunk a szakszervezetekkel, amelyhez mi tartjuk magunkat. Ez alapján az összes cégünknél lesz újabb bérfejlesztés. A hulladékgazdálkodást a Mol nyártól az egész országban átveszi, s mi megállapodtunk velük egy közös cég létrehozásáról a budapesti és az agglomerációs szemétszállítás megszervezésére, azt követően már ennek a vegyes vállalatnak kell biztosítania a munkabékét.

A 2024-es önkormányzati választások ugyanúgy egyidőben lesznek egy másik fontos voksolással, ez esetben az európai parlamenti választással, mint volt a tavalyi országgyűlési választás és a népszavazás. Ez még arrébb van, de már üzenget Gyurcsány Ferenc, mondván nem tekinti automatikusnak az ön újraindulását. 

Nem akarok visszalőni, de a DK-ban Gyurcsány Ferencen kívül mi az, ami automatikus? 

Akkor ezek szerint indul 2024-ben a főpolgármesteri tisztsége megtartásért?

Természetesen.

És hogyan látja most az esélyeket?

Két dologban vagyok magabiztos: az ellenzék megnyeri a 2024-es önkormányzati választást Budapesten, és én leszek az ellenzék főpolgármester-jelöltje. Csak abban van bizonytalanság, hogy hogyan jutunk el idáig. 2019-ben az összes ellenzéki pártban erős volt a szándék az összefogásra. Most ez ugyanúgy megvan a fejekben, mindenki tudja, hogy aki kiugrik ebből a közös hajóból, az másnap már politikai hulla lesz. Mivel azonban most az EP-választással egyidőben lesz az önkormányzati választás, megy a lökdösődés, a matekozás, az ellenzéken belüli politizálás. Vannak, akiket ez zavar, de ezt én teljesen természetes folyamatnak tartom, csak nem nagyon érdekel. Nekem az a fontos, hogy azt a koalíciót, amelyben ezek a pártok szerepelnek, még ha nem is azonos súllyal, egyben akarom, egyben tudom és egyben is fogom tartani. Itt a Városházán, a napi munkában van egy belső kohézió, ami nagyon fontos, enélkül nem lehet végigcsinálni sem ezt a ciklust, sem megnyerni a következőt. Ez kevésbé látványos, kevésbé hangos, mint az ellenzéki helykeresésből fakadó üzengetés, de működik. Azt természetesen én is érzékelem, hogy a pártok mozgásban vannak, látom, ki, milyen ambícióval bír, de nekem az a dolgom, hogy a különböző szempontokat, amíg azok nem ellentétesek a város érdekeivel, kezeljem. Ezt az egyensúlyt eddig is megtaláltuk, s ezután is fenn fogjuk tartani.

Most azonban csak jut idő egy kis pihenésre. Hol, hogyan tölti a karácsonyt? Eltér a többitől az ünneplés formája, módja, vagy lesz ezúttal valami szokatlan, speciális?

A lányom nyáron elköltözött, elkezdte az önálló életét. Most viszont az ünnep idejére hazaköltözik, aminek nagyon örülünk. Sőt, még a család korábbi közös macskáját is hozza magával. Szóval együtt lesz a család, és ez mindennél fontosabb. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!