Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányának egyik fontos ígérete volt a stadionstop. De kiemelt témája volt annak a november eleji kormányülésnek is, amelyre Budapest új vezetőjét szinte rögtön meg is hívták. A városvezető akkor azt ígérte, hogy november végéig választ adnak. Ma rendkívüli sajtótájékoztatón Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármesterrel az oldalán üzente meg a főpolgármester, hogy mit kíván Budapest a beruházás megvalósításáért cserébe.
1. Az elkövetkező öt évben 50 milliárd forint állami támogatás kér a fővárosi alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztésére, mindazon források felett, amit a kormány a fekvőbeteg-ellátás fejlesztésére már előirányzott. A kérés alátámasztásaként közölte, hogy Magyarországon a legnagyobb a rákos megbetegedések száma, miközben a diagnosztizáláshoz szükséges képalkotó berendezésekből nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés áll rendelkezésre.
2. Csepeli nagyerdő: a zöldfelület növelése az atlétikai stadion eredeti terveiben is szerepel, így ezt könnyű lesz betartani, ezenfelül azonban azt is kérik a kormánytól, hogy az atlétikai centrumon és az evezős létesítményeken túl semmilyen más sportberuházás, például BMX-pálya ne épüljön a területre. ( Az Mfor kérdésére válaszolva Karácsony tisztázta, hogy a szintén Csepelre szánt birkózó csarnokot ez a kitétel nem érinti, az felépülhet ettől.)
3. A kiváló adottságú területen ne csupán atlétikai világversenyek rendezésére alkalmas stadion, hanem tömegsport céljaira és rendezvénytérként is használható létesítmény valósuljon meg.
4. Minden szerződés legyen nyilvános.
5. A választás előtt kötött Tarlós-Orbán paktumban szereplő valamennyi közlekedési fejlesztés - például a csepeli Hév felújítása és meghoszabbítása - valósuljon meg. Ezt a stadionról szóló új megállapodásban erősítsék meg.
Karácsony Gergely még ma telefonon kéri a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkárának türelmét, hiszen a Fővárosi Közgyűlés első érdemi ülésén tárgyalja az ügyet. Ennél gyorsabbak nem lehettek volna. Az előterjesztés szövegét egyébként még ma átküldik a kormánynak is, hogy kialakíthassa álláspontját. A főpolgármester reméli, hogy mielőbb összeül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol egyeztethetnek és az év végéig megköthetik az új megállapodást a kormánnyal.
Karácsony Gergely szerint az atlétikai stadion ügye eldöntheti, hogy milyen lesz a viszony a következő években a kormány és a főváros között. Neki mindenesetre az a dolga, hogy a választások előtt meghirdetett programját megvalósítsa. A háború, ami most kitörhet – bár lehetnek politikus áldozatai is – elsősorban a város lakóit érintené hátrányosan, ezért fontosnak tartja, hogy mindent megpróbáljanak az együttműködés érdekében. De azt is fontos tudni, hogy a stadion ügyében kötött megállapodás nem jelenti azt, hogy a városvezetés mindenben egyetértene a kormánnyal.
Karácsony kitért arra is, hogy az elmúlt hetekben sokan hallatták a hangjukat az atlétikai világbajnokság megrendezésének támogatói közül, de a városvezetésnek meg kell hallani azoknak a hangját is, akik nem annyira jó érdekérvényesítők. Azokét, akik szerint a kormány már eddig is túl sokat költött sportcélokra és azokét is, akik nem jutnak időben megfelelő orvosi ellátáshoz. A budapestiek nem arra szavaztak, hogy mi ne legyen, hanem arra, hogy milyen városban szeretnének élni. Az új városvezetés egyensúlyt kíván teremteni az élsport és az egészségügyi fejlesztések támogatása között. A fentiek szellemében készülő előterjesztéssel a Fővárosi Közgyűlés köztársaság párti – ellenzéki – tagjai egyetértenek. Karácsony egyébként elismerte, hogy felmerült a népszavazás gondolat a stadion ügyében, de erre sajnos láthatóan nincs idő.
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester (építészekkel egyeztetett tervei a lenti képen) a fentieket megerősítve hozzátette, hogy a kerületnek és a városnak nincs szüksége több hatalmas stadionra, annál inkább tömegsport céljait szolgáló létesítményre, illetve olyan rendezvénytérre, amit sportcélokon túl is használhatnak a fővárosiak. Ezen felül a kerület örömmel fogadná be rozsdaövezeteik valamelyikébe a hamarosan otthon nélkül maradó Országos Széchenyi Könyvtárat, mint ahogy állami támogatás szükséges a műemléki védettségű, mégis pusztuló Nagyvásártelep megmentéséhez is. A ferencvárosi polgármester fontosnak tartja a diákváros megépítését is, ami enyhíthetne a lakhatási válságon. A ráckevei-soroksári Duna-ág kotrását pedig elengedhetetlennek tartotta, főként, hogy erre már évekkel ezelőtt kapott 9 milliárd forint uniós támogatást a kormány.
A főpolgármester úgy véli, hogy ezek a feltételek összhangban állnak a vállalási ígéreteivel, de a kormány számára sem tartalmaznak teljesíthetetlen követeléseket.
Mint arról az Mfor korábban már beszámolt 2018 végén dőlt el, hogy Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai vb-t. Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke tavaly decemberben még abban bízott, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődik az építkezés. A Nemzetközi Szövetséggel kötött szerződés ugyanis szigorú határidőket és feladatokat ír elő, pontosan szabályozza meddig, minek kell megvalósulnia. Ehhez képest időn őszig nemhogy az építkezés nem kezdődött el, de a bontásra kiírt tenderen is csak november közepén hirdettek eredmény.
A pályázatot végül Mészáros Lőrinc családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával. A Közbeszerzési Értesítőben közöltek szerint 40 darab épület elbontásába a törökbálinti FÖLD-TRANS 2001 Kft. is besegít majd. Ők dolgoztak a Népstadion bontásán is, igaz akkor egy másik Mészáros érdekeltséggel, a ZÁÉV Zrt.-vel. Az Átlátszó később arról is beszámolt, hogy a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozta fel, illetve rakta le a cég a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen.
Az átláthatóság az új stadion-beruházásnak sem erőssége. Ezen kíván most változtatni Karácsony Gergely. A költések kivizsgálására vonatkozó ellenzéki parlamenti indítványt annak idején lesöpörte a kormánypárti többség, mondván, az Országgyűlés ebben nem illetékes. Ha azonban megköttetik a Karácsony-Orbán paktum, akkor a dél-pesti, illetve az észak-csepeli terület fejlesztésére elköltött milliárdokról már menet közben információ kapható, ellentétben az eddigi gyakorlattal.
A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, az atlétikai csarnoknak helyet adó területet az állam úgy szerezte meg, hogy nem a földet, hanem a telket birtokló céget vette meg 16,5 milliárdért – de ez csak akkor derült ki, amikor az LMP kiperelte a vonatkozó adatokat. Az építészeti terveket az úszóarénát is tervező, majd átrajzoló és módosító, kormányzati szempontból kezesnek számító Napur Architect Építészeti Iroda készítette el nettó 4,7 milliárdért.
Az alap-üzemmódban 15 ezer férőhelyes, világversenyek idejére mobillelátókkal 40 ezresre bővíthető stadion, amelynek homlokzati acélszerkezete és a Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű lesz, azóta meg is kapta a szintén kezes hatóságoktól az építési engedélyt. Készül egy új gyalogos kábelhíd is, amely átvezet a csepeli szigetcsúcson 2023-ra szintén elkészülő szabadtéri edzőpályákhoz, illetve a fedett csarnokhoz. A fedett-nyitott tetőszerkezet a Napur leírása szerint városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott sportgyűrű városi köztérként jelenik meg a Duna-parton.
Csakhogy hiba lobbizott nagyon ügyesen Fürjes Balázs a rendezési jogért, Budapest új vezetői már a kampány idején erősen ellenezték a beruházást. Karácsony Gergely főpolgármester a közgyűlés november végi üléséig kért haladékot a válaszadásra a kormánytól, hogy addig részletesebben tájékozódhassanak az atlétikai világbajnokságról és a hozzá kapcsolódó beruházásokról. Mint látjuk tartotta magát ehhez.
A kormány látszólag elfogadta a kérést, de a háttérben mozgásba lendült a kormányzati prés. Elsőként Schmitt Pál egykori köztársasági elnök vezette nemzet sportolói kérték arra Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által Budapestnek ítélt 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez. Majd a csepeli önkormányzat is hitet tett az atlétikai stadion felépítése és a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezése mellett. Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) kerületi polgármester szerint a beruházás keretében hetvenhét hektárnyi közpark jönne létre, négyezer fával gazdagodna a terület, három gyalogos-kerékpáros híd épülne meg, és a projekt felgyorsítaná a csepeli HÉV rekonstrukcióját is. Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára pedig azzal győzködte a testületet, hogy az elmúlt hetven év legnagyobb egységes városfejlesztési projektje valósulhat meg Budapesten a stadionépítéssel.
A múlt héten a Magyar Atlétikai Szövetség vezetői és a főpolgármester is leültek tárgyalni, de a kiadott közlemény és Facebook-bejegyzés nem pontosan ugyanabba az irányba mutatott.
Pár napra rá Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere rendezett terepbejárással egybekötött tervbemutatót rendezett a 2023-as atlétikai világbajnokság tervezett helyszínén. A IX. kerület vezetője már akkor közölte, hogy nem atlétikai stadiont, hanem egy tömegsportcélú központot szeretne látni a területen, amely Ferencvárosi Zöld Parkja lenne a jövőben. Az új létesítményt a VB után át kell adni Budapest lakóinak. Az új, Budapest harmadik legnagyobb közparkjában szoborparkot, kutyafuttatót, hajókikötőt, játszóteret, óvodát, kerületi szakrendelőt is szeretne látni. Baranyi azt is belengette, hogy a kerületnek a világbajnokságra kinézett területen van még egy telke, ami szükséges a VB megépítéséhez, de a polgármester erről azt mondta, hogy nem szeretnék ezt ütőkártyaként használni, mert Budapest jövőjéről van szó.
A polgármester több feltételt is szabott ahhoz, hogy a kerület támogatni tudja az építkezést. Ezt Karácsony oldalán is megismételte. Így például 2020 és 2027 között megvalósul a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Program, amelynek keretében megtörténik a mintegy 100 hektáros, jelenleg nem használható, lepusztult, elhanyagolt területek revitalizációja.
A világbajnokság után a stadion felső karéján építenek egy, a versenyeken kívül a nagyközönség számára is nyitva álló, dunai panorámás 6,5 méter magas városi gyűrűt, amely magában foglal egy 600 méter hosszú görkorcsolya- és futópályát, szabadtéri fitneszparkot, játszóteret, illetve jelentős mennyiségű konténeres növényzetet is. (Ezt részben tartalmazza a Napur terve. A szerk.) Ezen felül az atlétikai központ és annak részeként elkészülő városi gyűrű akadálymentesen megközelítését, egy 90 férőhelyes sport óvodát és egy Észak-Csepelre is átnyúló, összesen 26 hektárnyi, a lakosság és a nagyközönség számára szabadon hozzáférhető közpark létesítését kérte.
A fentieket is tartalmazó előterjesztésről csütörtökön dönt a Fővárosi Közgyűlés. A főpolgármester az így kapott – bár állítása szerint nem kompromisszumtiltó – megállapodással ül majd le tárgyalni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának soron következő ülésén a kormánnyal. S ha minden a tervek szerint halad, akkor még az idén megköthetik az új megállapodást.
Karácsony Gergely arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha a kormány később mégsem teljesítik az ígéreteit, azt válaszolta: mindenkit köt a becsületszó.
