2019. szeptember 17. 05:42

Most már nagyon bele kellene húzni, ha a 2023-as világbajnokságot valóban a csepeli szigetcsúcsra tervezett Nemzeti Atlétikai Központban rendeznék meg.  Egyelőre a bontáshoz sem láttak hozzá.

Egy keki nadrágos férfi matat a fűben. Üres üvegeket gyűjt. Körötte elhagyott matracok, pillepalackok, dúsan terjengő bozót. A Vituki felé vezető úton legfeljebb egy-egy biciklis suhan át, az üres aszfaltcsík peremén szemétkupacok. Távolabb a partélen néhány horgász háta látszik. A hajdani Vituki-telepet lezáró szögesdrótos kerítésen túl hatalmas fémhenger rozsdásodik, az egykori szabadidő telep medencéje üresen kéklik. A háttérben a Vituki irodaház magas tornya, amiből a tervek szerint szálloda lesz.

A kerítésen elégedetlenkedő felirat: „Elvettétek tőlünk a Vitukit”.

Jobbra magányos daru árválkodik. Az út feletti átjárón időről-időre elzakatol egy zöld HÉV-szerelvény. Messziről ide hallatszik a Kvassay Jenő út forgalmának egybefolyó surrogása.

S különben néma csend. Holott itt 2023-ra egy 250 m x 300 m befoglaló méretű, ovális alaprajzú stadion áll majd, körötte sétány, szálloda, parkoló és mindenféle kiszolgáló épület. Ehhez képest ott jártunkkor sehol egy markoló, talicskát toló munkás, ide-oda forgó toronydaru, az üres aszfaltúton nem dübörögnek sittel megrakott teherkocsik, nem zúg aszfalttörő légkalapács és a kép szélén egyetlen kék-sárga sisakos projektvezető sem hajol gondterhelten a kiterített papírlapok fölé. 

A 2023-as atlétikai világbajnokság fő helyszínéként bejelentett Nemzeti Atlétikai Központ építésére kijelölt 15 hektáros terület teljesen kihalt. Holott Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke tavaly decemberben még abban bízott, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődik az építkezés.  

A Nemzetközi Szövetséggel kötött szerződés ugyanis szigorú határidőket és feladatokat ír elő, pontosan szabályozza meddig, minek kell megvalósulnia. Bár Gyulai Miklós már a pályázat elnyerésekor leszögezte: a létesítmények fejlesztése és a verseny szervezése két külön feladatkör, a szövetség csak az utóbbiért felel. 

A kettő azonban aligha működik egymás nélkül, így az Mfor rákérdezett a hazai szövetség elnökénél: nem aggódik-e a csarnok építése miatt. Gyulai Miklós előbb külföldi tartózkodása miatt nem kívánt válaszolni, majd közölte, hogy a csarnok építése a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) feladata, így minden erre vonatkozó információval ők rendelkeznek. Ez ugyan csak részben igaz – erre később még kitérünk – de természetesen Fürjes Balázs államtitkárt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (az átadáskor készült fotón Fürjes Orbán Viktor miniszterelnökkel és Patyi András akkori rektorral) Dagály és a Puskás Aréna projektfelelősét, a KKBK vezetőjét, illetve csapatát is igyekeztünk utolérni. 

Többször, többeknek feltett kérdéseinkre sem kaptunk választ, így egyelőre homály fedi, hogy hol is tart a közpénz milliárdokból felépülő atlétikai központ beruházása. Mekkora a csúszás? Mennyire feszes ütemterv szükséges a határidőre történő átadáshoz?  És ami még fontosabb: mekkora felárat jelent a gyorsított kivitelezés? Fürjes Balázs tavaly, a kiviteli tervek elkészülte előtt nem kívánt költségbecslésekbe bocsátkozni, így az sem tudható mennyi volt a kiinduló ár. Az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban mindenesetre 120 milliárdos tételként szerepelt. De ez még a nagy hazai építőipari árrobbanás előtti ár. A szakma inkább a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartja meghatározó irányszámnak. 

Az idei és a jövő évi költségvetésben nevesítetten nem szerepel a létesítmény. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében megvalósítandó, sport jellegű beruházásokra viszont idén és jövőre is 9,56-9,6 milliárd forintot irányzott elő a kormány.  Ez nem tűnik túl soknak, főként a sportesemény 2023 augusztusára tervezett rendezési időpontjának ismeretében. De természetesen a kabinet bármikor át tud csoportosítani forrásokat, ha elég fontos a cél. A sport pedig stratégiai ágazat, amire mindig jut. A kormány egyébként 31,5 milliárd forintos finanszírozási garanciát vállalt a lebonyolításra az IAAF-nek benyújtott költségvetésben. Ebbe a létesítmények természetesen nincsenek benne.

Az atlétikai világbajnokság megrendezése Fürjes Balázs korábbi közlése szerint elsősorban a reklám értéke miatt fontos. A versenyeket várhatóan több mint 1,2 milliárd tévénéző fogja követni. Reményeik szerint több tízezren ide is utaznak az eseményre, sőt maradnak is még néhány napot. De a remények nem mindig válnak valóra. A KSH adatai szerint 2017-ben éppen a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Azt az ígéretet is érdemes fenntartásokkal fogadni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások profitálhatnak a leginkább a beruházásból és a rendezésből.  A vizes vb jó tapasztalat volt ehhez. Pénz ugyan volt bőviben, hiszen az első közelítésben 25 milliárdra becsült költség végösszege már tavaly is 140 milliárd felett járt és még mindig nő. Az építésre, rendezésre, marketingre, őrzésre vagy bármilyen kapcsolódó feladatra pedig szinte kizárólag Fidesz-közeli vállalkozásokkal szerződtek.  

Az átláthatóság az eddigi beruházásoknak sem volt erőssége, és semmi sem utal arra, hogy ez az atlétikai vb-nél változna. A költések kivizsgálására vonatkozó ellenzéki parlamenti indítványt lesöpörte a kormánypárti többség, mondván, az Országgyűlés ebben nem illetékes. Így a dél-pesti, illetve az észak-csepeli terület fejlesztésére elköltött milliárdokról legfeljebb az egyes – valamiképpen nyilvánosságra kerülő – szerződésekből nyerhető majd információ. 

A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, az atlétikai csarnoknak helyet adó területet az állam úgy szerezte meg, hogy nem a földet, hanem a telket birtokló céget vette meg 16,5 milliárdért – de ez is csak akkor derült ki, amikor az LMP kiperelte a vonatkozó adatokat. A leendő diákvároshoz  szükséges, Soroksári út melletti egykori Duna City projekt telket 18,1 milliárdért vásárolták ki a bedőlt Quaestor vagyonából. A 135 hektáros gazos, szemetes terület felvirágoztatására kiírt városfejlesztési pályázatot a Snohetta Studio Innsbruck és a Besch und Partner nyerte meg, nettó 580 millió forintért készíthetik el a rendezési terveket.

Az atlétikai stadion építészeti terveit az úszóarénát is tervező, majd átrajzoló és módosító, kormányzati szempontból kezesnek számító Napur Architect Építészeti Iroda készítette el nettó 4,7 milliárdért. Legalábis a KKBK korábban úgy számolt, hogy a végleges tervek 2019 nyarára elkészülnek. Az aréna alap-üzemmódban 15 ezer férőhelyes, világversenyek idejére mobillelátókkal 40 ezresre bővíthető. A stadion homlokzati acélszerkezete és a Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű, kiszolgálótér lefedése az Exon2000 Kft mérnökiroda irányításával készül az angol Buro Happold mérnökiroda szakértői közreműködésében. 

Az épület tetején az eredeti tervek szerint 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya épül, a szabadidős részen street workout felszerelések is helyet kapnak. Készül egy új gyalogos kábelhíd is, amely átvezet a cspeli szigetcsúcson 2023-ra szintén elkészülő szabadtéri edzőpályákhoz, illetve a fedett csarnokhoz. A fedett-nyitott tetőszerkezet a Napur leírása szerint városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott sportgyűrű városi köztérként jelenik meg a Duna-parton. 

Meglátjuk, mi lesz a vége. A Dagály óta tudjuk, hogy a pályázatokra benyújtott látványterv egyszerű blöff. A végleges kiviteli vagy legalább látványterveket mindenesetre azóta se publikálták. Így azt sem tudni, hogy elkészültek-e. Az ezekre alapozó kivitelezői tendert még nem írták ki. A KKBK tavaly azzal számolt, hogy az építkezés 2020 első félévében indulhat, az átadás 2022 második felében várható. Ám ez már most sem látszik tarthatónak.

Az atlétikai stadion, illetve a környező terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros – Déli Városkapu fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, vagyis erre a könnyített engedélyeztetési szabályok vonatkoznak.

Az árvízvédelmi művek engedélyeztetését eleve leválasztották a projektről, hogy ne akadályozza a stadion építését. A többi engedély beszerzése pedig nem okozott különösebb gondot. Az engedélyező hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint a KKBK Nonprofit Zrt. a terület majdani létesítményei közül egyelőre a Budapesti Atlétikai Stadion épületére és a Dunai Evezős Központ új épületeire folyamodott építési engedélyért, amelyeket természetesen meg is kapott. A területen található épületek pedig engedély nélkül elbonthatóak. 

A munka elvégzésére idén júliusban hirdettek közbeszerzési pályázatot. Összesen 40 épületet, köztük egy hajdani betongyárat és raktárépületeket, valamint utakat és közműveket kell elbontani. Csak a Vituki tízemeletes irodaházát tartják meg. A kiírás szerint lőszermentesítést, régészeti feltárást is kell végezni, valamint 1500 köbméter veszélyes hulladékot kell eltávolítani.

A munkát 300 nap alatt kell elvégezni. De egyelőre még hozzá se láttak. A pályázat eredményét még nem hirdettek ki, egyelőre az ajánlatok feldolgozása folyik.

A fenti  tender azonban csak két helyrajzi számra vonatkozik, miközben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által 2018 decemberében kiadott előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró határozatában megjelölt 19-ből. A 40 épületre vonatkozó tender csak az atlétikai központ tervezési területére terjed ki. 

Az előzetes vizsgálaton egyébként arra jutott a salgótarjáni hatóság, hogy a tervezett létesítésnek jelentős környezeti hatása nincs, így tényleges környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Nem is került rá sor. A két tervezett létesítmény e nélkül kapta meg az építési engedélyt.  

Tagadhatatlan, hogy az atlétikai központ és a Déli Városkapu fejlesztés elhanyagolt ipartelepeken valósul meg. Örvendetes, hogy a kormány választása ezúttal park helyett egy barnamezős területre esett. Az ott található gyártelepek és ipari létesítmények felszámolása csak emelheti a környezeti minőséget. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a nagy ívű álmok érdekében kicsit módosítják a Duna-medrét. 

A Ráckeve-Soroksári Dunaágban nemzetközi szintű új kajak-kenu evezőspálya épül. A 2000 méter hosszú, a nemzetközi szövetség (FISA) előírásai szerint megvalósuló pálya kialakítása érdekében a majdani Diákvároshoz kapcsolódó területen a Ráckevei (Soroksári)–Dunaág medrét kiszélesítik, amelynek nyomán 3,71 ha új vízfelület jön létre, ami azért mégis járhat némi környezeti hatással.

Azt az akadályt is gyorsan elhárították, hogy a tervezett beruházások nem feleltek meg a csepeli építési szabályoknak. A kerületi önkormányzat nagy sietve még tavaly decemberben módosította erre vonatkozó rendeletét.

A terület ettől függetlenül megvan, a tervek elkészültek, az építési engedélyt kiadták, kezdődhetne az építkezés. De egyelőre a kivitelezői tendert sem hirdették meg.

Holott az eddig ismertté vált dokumentumokban eléggé testes számok szerepelnek. A Duna-part vonalában tervezett magas part építése, az új árvízvédelmi mű kialakításának várható ideje az előzetes hatásvizsgálat szerint várhatóan egy év. Ez persze végezhető a stadionépítéssel párhuzamosan is. De még sem ez, sem az, nem kezdődött el. Az árvízvédelmi létesítmény tervezésére idén februárban kötötték meg a szerződést az Erbo-Plan Kft-vel. (Ez a cég készítette a római-parti gát első változatát 2013-ban.) Az előzetes pályázati tájékoztató szerint a tervezés időtartama 36 hónap. 

A stadion építési területeként kijelölt Duna-part - Kvassay Jenő út - Hajóállomás utcai területre kiírt bontási munkát – ahogy fentebb írtuk - 300 munkanap alatt kell elvégezni. Ha novemberben neki is kezdenek, a kiírás szerint jövő november vége előtt aligha végeznek. A kivitelezői pályázatot addig le lehet futtatni. Kérdés, hogy kijelentkezik be a feladatra. A Puskás Stadion építése utánugyan jelentős építési kapacitások szabadulnak fel, de folyik a Liget Projekt, más sport beruházások (köztük a kormányzati fókuszban lévő multifunkcionális kézilabdacsarnok), vasút és útépítések és a MOL új székháza, mindez jócskán leköti a kapacitásokat.

Bizonytalan az is, hogy egyáltalán ki írja ki a tendert. Kiemelt kormányzati beruházásként a KKBK a projekt felelőse, Fürjes egyébként is sokat tett azért, hogy az atlétikai világbajnokságot Budapest rendezhesse. Csakhogy az Országgyűlés tavaly december elején törvényt hozot arról, hogy az összes 500 milliárdot el nem érő állami magasépítési beruházosokat egy állami nonprofit cégre bízza. Az idén májusban közzétett végrehajtási rendelet a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t nevezte meg ügynökségkén. Ez a csapat írta ki a bontási tendert is. 

Közben az idő gyorsan pereg a 2023 augusztusi keudésig.

Az elérhető dokumentumokban legkevesebb 2,5 évre teszik az atlétikai központ építési idejét.

Ha ez igaz, akkor az előzetesen számított bontási idővel együtt már 2023 májusában járunk, holott egy ilyen nagy volumenű beruházásnál mindig akad menetközben valami újabb akadályozó tényező. Márpedig a világbajnokság előtt néhány próbaversenyt is kellene rendezni.