Budapest pénzügyi helyzetéről tartott sajtótájékoztatót Kiss Ambrus, a főváros általános főpolgármester-helyettese csütörtökön. Mint fogalmazott, Budapest helyzete „nem rózsás, és nem oldódott meg”, ezért – ígérte – ezentúl havonta fognak tájékoztatást adni a főváros pénzügyi helyzetéről.
„A túlélőprogram működik, de ez nem azt jelenti, hogy kilábaltunk volna azokból a pénzügyi nehézségekből, amit nem mi okoztunk”
– fogalmazott Kiss Ambrus. A városvezető emlékeztetett, pert indítottak a szolidaritási hozzájárulás mértékének jogszabályellenessége miatt, ehhez azonnali jogvédelmet is kértek, ám azt a bíróság elutasította, így
a Magyar Államkincstár július 4-én 3 milliárd 942 millió forintot inkasszált a főváros számlájáról.
Kiss Ambrus közölte, ezzel hitelfelvételre kényszerítette őket az állam, mert jelen pillanatban 1,1 milliárd forintos mínuszban van Budapest számlája. A főpolgármester-helyettes kiemelte, ennek a hitelnek a kamata jelenleg 16,3 százalék. Hozzátette, ez a negatív egyenleg szeptember 10-éig, az iparűzési adó befizetésének határidejéig folyamatosan emelkedni fog.
Budapest számokban
Budapest idei első félévének gazdálkodását Kiss Ambrus számokkal is bemutatta. Ezek szerint
- a 2023-ra tervezett teljes iparűzésiadó-bevétel 51 százaléka,
- az ez évre tervezett ingatlanértékesítéseknek 1,8 százaléka,
- a kormányzati rezsitámogatásnak nulla százaléka,
- a Lánchíd-projekt kormányzati támogatásának nulla százaléka
teljesült június 30-ig.
A kiadások tekintetében az idei évre tervezett kiadások 42 százalékát teljesítették, ebből
- a közösségi közlekedés tervezett kiadásainak 36 százalékát,
- az intézmények kiadásainak 45 százalékát,
- a szolidaritási hozzájárulás (főváros által jogosnak tartott, 32-33 milliárdos mértékének) 84 százalékát
fizették ki a budapestiek az év első hat hónapjában.
Kiss Ambrus az iparűzési adóval kapcsolatban derűlátó volt. Ismertette, ebből a forrásból az éves bevételi terv 271,6 milliárd forint, amelyből az év első felében 139,1 milliárd forint már befolyt, szeptemberben további 124 milliárd forintra, egyéb hónapokban pedig további 10-15 milliárd forintra számítanak. Hozzátette, ez nagyban függ a gazdasági recesszió Budapestre gyakorolt hatásától is, mivel a vállalkozások pénzügyi nehézségek esetén halasztást, mérséklést, részletfizetést kérhetnek.
A főpolgármester-helyettes a főváros követeléseit ismertetve kiemelte,
a kormányzati szervek lejárt tartozásainak állománya egy hónap alatt 20 százalékkal, 5,5 milliárd forintra emelkedett.
Emellett a Lánchíd-beruházásból van egy 3 plusz 3 milliárd forintos követelésük, és bár Kiss Ambrus szerint erről ők minden szükséges dokumentumot átküldtek az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, onnan sem hiánypótlásra felhívás, sem semmilyen válasz nem érkezett. Emellett az önkormányzat esetében 9,9 milliárd, míg a vízművek esetében további 5,74 milliárd forint rezsitámogatásra számítanak közfeladataik ellátására. Felidézte, hogy első körben a fővárosi kerületek, a megyei jogú, a nagy- és a közepes városok, második körben a vármegyei önkormányzatok kaptak rezsitámogatást az államtól, ezért Kiss Ambrus arra számít, hogy – mivel Budapest jelentős energiamegtakarítást tud felmutatni – harmadik körben a főváros kap kormányzati rezsitámogatást.
A városgazda felidézte, amikor áprilisban meghirdették a túlélőprogramot, akkor úgy látták, Budapest számláján 76 milliárdos mínusz lesz augusztus végén, mostani számításaik szerint azonban csupán 39,8 milliárd forintos mínusz lesz akkor a folyószámla-egyenleg. Ezért a főváros úgy döntött, megemelteti a hitelkeretet,
így Budapest biztosan fizetőképes marad
annak ellenére, hogy az iparűzési adó csak szeptember közepén fog befolyni. Megjegyezte, ehhez kis odafigyelés kell, illetve leszögezte: nem fizetik ki a kormányzati intézményeket, hiszen a kormányzat sem fizeti ki Budapestet.
A városvezető szerint három kártya van a kormányzat kezében: a Lánchíd-beruházás 6 milliárdos, a rezsitámogatás összesen 15,6 milliárdos és a fejlesztési hitel engedélyezésének 16,6 milliárdos kártyája.
„Ha a kormány megfordítja ezeket a kártyákat, és mind a három kártyán az szerepel, hogy »nem nyert«, akkor komoly problémákkal fog szembenézni a főváros” – mondta, de hozzátette,
„ez innentől kezdve nem a mi döntésünk, hanem a kormány döntése, neki kell ráírniuk a kártyák másik oldalára az üzeneteiket a budapestiek felé.”
Felidézte, a Budapesti Lakógyűlésen már a fővárosiak megüzenték: a kormány fizesse ki a tartozásait!
A szolidaritási hozzájárulásról folyó perrel kapcsolatban arról tájékoztatott, az azonnali jogvédelem iránti kérelmet ismét benyújtották, kiegészítve azokkal az adatokkal, információkkal, amiknek hiánya miatt az első ilyen jellegű kérelmet elutasították. Kiss Ambrus reményét fejezte ki, hogy a bíróság ezek alapján már helyt ad a kérelemnek, így nem lehet jogi eszközökkel behajtani Budapest számlájáról a júliusi szolidaritási hozzájárulás összegét a per jogerős lezárultáig.
