A jegybank által közzétett, magasabbra várt idei inflációs mutatót a kormányzat gyorsan lekövette. A kabinet friss előrejelzése szerint idén az eddigi 3,2 százalékos prognózissal szemben 4,5 százalékkal fog kevesebbet érni a pénzünk (ezt gyorsan átfordították a kötelező nyugdíj-kiegészítésre, amit „pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok” panellel kommunikálnak). Arról már jóval kevesebbet beszélnek a Karmelita falai között, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emellett a növekedési előrejelzést is elég jelentősen megvágta. Mint azt Varga Mihály a Monetáris Tanács keddi kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján is elmondta, a jegybank szerint idén a GDP – szemben a decemberben jósolt 2,6-3,6 százalékkal – már csak 1,9-2,9 százalékkal fog emelkedni.
Ez éles kontraszt ahhoz képest, hogy Orbán Viktor tavaly szeptemberben Kötcsén még azt mondta, 2025-ben képesnek kell lenni a 3-5 százalékos gazdasági növekedésre.
„Ennek a békeköltségvetésnek, vagy cselekvési tervnek a középpontjában az áll, hogy a 2025-ös évben feltoljuk a gazdasági növekedést a 3-5 százalékos sávba. Olyan költségvetést kell csinálni, ami a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett – ami a hitelminősítők meg az egész pénzügyi glóbusz miatt szükséges – képes 3-5 százalékos növekedést produkálni. Ez az alapja mindennek, és szerintem erre képesek vagyunk”
– áll a miniszterelnök akkori posztjában.
Ennek megfelelően a kormányzat a 2025-ös év költségvetését is a kormányfő által várt sávba, 3,4 százalékos növekedéssel tervezte meg – és a cikkünk elején már említett 3,2 százalékos inflációval.
A kormánypropaganda azóta is (különösen Donald Trump választási győzelme után) a „repülőrajt”, „fantasztikus év”, „áttörés éve” aranyháromszögben él. Igazán kár, hogy – mint az a jegybank prognózisából is kiderül – a valóság már kikerült ebből a körből. Pillanatnyilag a leginkább optimista előrejelzés is a miniszterelnök által kívánt sáv alatt áll.
Hogy az idő előrehaladtával az előrejelzések nem emelkednek, sőt csökkennek, arra pedig íme, a 2024-es görbe:
Valamiért Orbán Viktorék azonban nem szeretnek szembenézni a valósággal. A csütörtöki Kormányinfón szembesítettük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a jegybanki előrejelzés csökkenésével, megkérdeztük, mennyivel fogja csökkenteni a jelenleg 3,4 százalékos növekedési jóslatot a kabinet. A kancelláriaminiszter annyit válaszolt, „néhány héten belül a kormány erről dönteni fog”, de amikor a konkrét számra rákérdeztünk, akkor Gulyás Gergely hárított.
Nagy Márton viszont továbbra sem enged. Azt követően, hogy sem 2023-ban, sem 2024-ben még csak a közelében sem volt a gazdaság tényleges teljesítménye a kormányzati várakozásoknak (4,1, illetve 4 százalékos plusz helyett lett mínusz 0,7, illetve plusz 0,8 százalék), Orbán Viktortól kapott egy szinte biztosan nem utolsó esélyt. Tavaly év végén a miniszterelnök a két mellétrafálás után a nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta,
„ha nem tudtad teljesíteni ’24-ben a növekedési célkitűzéseidet, akkor teljesítsd ’25-ben! Ez fog történni most”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleménye is ebben a kincstári optimizmusban íródott: „2025 az áttörés éve” – olvasható rögtön a címben.
Fotó: Facebook / Magyarország Kormánya
Pikáns, hogy szinte percre pontosan ugyanekkor az MNB a márciusi Inflációs Jelentés részleteit is ismetette. A jegybank a már említett, csökkentett növekedési előrejelzése kiegészült azzal, hogy szerintük a gazdasági növekedés csak az év második felében élénkülhet. Azt is megjegyzi az MNB dokumentuma, hogy míg decemberben a nagy gyárakra – CATL, BMW, BYD – 2025-re még 0,6, és 2026-ra pedig 0,8 százalékpontos hozzájárulást vetítettek, most úgy látják, hogy idén nulla, jövőre pedig 1 százalékpontos hatás várható ezekből a gigaberuházásokból, vagyis kevesebb és később érkező növekedési lendülettel számolnak.
Persze ez igazából csak a politikusokat (és a bennük vakon bízókat) lepi meg. Nemrégiben a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor, valamint e sorok írója is nyilatkozott az ATV Heti Napló című műsorában. Akkor, január közepén 2,6, valamint 2,0-2,4 százalékos növekedést jósoltak, jósoltunk 2025-re. Ezek az értékek most gyakorlatilag a jegybank becslési sávjának közepét jelentik.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A repülőrajt tehát nem jött össze, a fantasztikus év is egyre inkább fakó hétköznapokká silányul. A statisztikai hivatal az idei első három hónap GDP-adatát április 30-án teszi közzé.
