2018. november 22. 15:00

A parlamentben is téma volt múlt héten a jacuzzival és bárral felturbózott, milliárdokba kerülő kisvárdai luxus-teniszakadémia, melynek szükségét Kósa Lajos magyarázta meg az ellenzéki képviselőknek.

Egy angol nyelvű, bentlakásos teniszakadémia nyílik Kisvárdán a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, valamint egy klubépülettel. A közbeszerzés győztese a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal - számolt be nemrég az Index a tervekről.

A beruházás a parlament november 13-i ülésén is felmerült a sporttörvény módosításának tárgyalása során. Szilágyi György, jobbikos képviselő felszólalásában jegyezte meg, hogy a beruházás költségvonzataként jelentkező bruttó 3 milliárd forintból a teljes magyar vidéki teniszéletet fel lehetett volna virágoztatni. Ehelyett lesz "betonburkolatú sportfolyosó, 10 milliós luxusjacuzzi, bár, klubhelyiség, kültéri úszómedence, VIP-részleg. Természetesen a wellness-részleget csak a VIP-vendégek használhatják majd".

Fotó: Aspectus Architect Fotó: Aspectus Architect

A beruházást Kósa Lajos, a fidesz képviselője vette védelmébe. Szerinte ki lehet emelni egy-egy akadémiai fejlesztésből látszólag irreálisnak látszó dolgokat - jacuzzi -, ő viszont annak a híve, hogy ha már akadémiát építenek, akkor az legyen multifunkcionális. Bár véleményünk szerint a szó hagyományos értelmében véve a készülő kisvárdai akadémiára nehezen lehetne rásütni ezt a jelzőt.

Kósa elárult egy mások által nem ismert titkot is.

"Önnek persze nem kell tudni, de például a Santa Monica Club a minta. Annak az a lényege, hogy olyan sportegyesületet működtetnek Santa Monicában, ahol az olimpiai bajnokokkal az egyébként pénzes polgárok együtt edzenek, mert nekik ez a presztízs, ahhoz viszont építenek jacuzzit is", mert ebből tartják el magukat.

A fideszes képviselő szerint tehát lehet kifogásolni, hogy az akadémiai rendszerben működtetni szándékozott kisvárdai komplexumban van bár, de ez nem igazán megalapozott - erre utal legalábbis Kósa. Mert

"ha egyébként a kisvárdai polgárok egy része, akinek van pénze, ettől gondolja azt, hogy akkor őneki ez egy klubélet, egy társadalmi közösségi élet és a versenyzőkkel együtt van, akkor azt gondolom, ezt meg kell tenni".

Ezek a luxuskörülmények fogják biztosítani Kósa szerint azt, hogy az akadémia fenntartása kevesebbe kerüljön.

A képviselő eszmefuttatása azonban távolról sem nevezhető logikusnak, ugyanis több kérdést is felvet. Egyrészt Budapesttől több mint 250, a megyszékhelytől, Nyíregyházától pedig több mint 50 kilométerre milyen neves versenyző növelheti a hely presztízsét, akikkel a "pénzes emberek" együtt tudnak majd lenni. Másrészt Kisvárda nem épp az ország legjobban prosperáló régiójában helyezkedik el. Az átlagkereset és az életszínvonal elmarad az országos átlagtól, így néhány helyi vállalkozón és Seszták Miklós körén kívül nem lehet túl sok olyan "pénzes ember", aki képes lenne érdemben hozzájárulni a luxusakadémia fenntartásához.