A magyar háztartások fogyasztása tavaly az EU-átlag 68 százalékán volt, kissé alacsonyabban, mint egy évvel korábban (68,3 százaék) – idézte a Portfolio.hu az Eurostat adatait. Mivel eközben Bulgária mutatója jelentősen növekedett, elérve a 67,9 százalékot, egyetlen tized százalékpontra zsugorodott a különbség.
Fotó: Pixabay
A magyar háztartási fogyasztás relatív visszaesése nem meglepő, miután végső fogyasztásuk reálértéken tavaly 1,2 százalékkal csökkent. Azt is lehetett tudni, hogy Bulgáriában jelentős fogyasztásbővülés volt tavaly. Így nem meglepő, hogy Magyarország majdnem az utolsó helyre került. Az uniós rangsor élén Luxemburg áll. Ausztria, Hollandia Belgium és Dánia lakossági fogyasztása van még az uniós átlag 120 százaléka felett. A lista másik végén a bolgár–magyar párost közel tíz százalékpontos különbséggel Szlovákia és Lettország előzi meg.
A lakossági fogyasztás tavalyi gyengélkedésének fő oka a reáljövedelmek csökkenése, illetve a fogyasztás visszafogása volt. Az utóbbira az jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság késztette a magyarokat. A többi régiós országhoz képest mért relatív lemaradásunk hosszabb ideje tart. Az uniós csatlakozáskor a kelet-közép-európai régió 11 országa közül a 3. helyen álltunk, a tavalyi adattal már éppen csak elkerültük az utolsó pozíciót.
Az egy főre jutó GDP-ben, vagy a keresetek alakulásában az elmúlt két évtizedben fokozatosan hátrébb szorultunk a régiós listákon. A hazai lakosság a megoszlást elrejtő átlagos mutatók szerint nagy megtakarítónak számít a régióban, ami szintén hozzájárul az alacsonyabb fogyasztáshoz. Makrogazdasági szemléletben pedig a magas beruházási ráta felel azért, hogy a fogyasztásra kevesebb jut.
