Bár még csak néhány hónap telt el az idei évből, a Pénzügyminisztériumban (PM) már gőzerővel dolgoznak a 2020-as költségvetésen. Már azt is tudjuk, hogy a minisztérium május 28-ig véglegesíti a tervezetet, vagyis a tárcáknak azt megelőzően lesz idejük jelezni változtatási igényeiket. Azt követően a kormány, illetve a parlament dönt majd a jövő évi büdzséről.
Az ütemezésről Gulyás Gergely beszélt a tegnapi Kormányinfón, lapunk érdeklődésére. Az egészségügyi átalakítás előkészítésére, a 2020-as ágazati költségvetés forrásigényére vonatkozó kérdésünkre árulta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a PM jelenleg a tárcákkal egyeztet a jövő évi keretekről, ezt követően pedig május 28-ig nyújtja be a tervezetet a PM.
Az előző években is hasonló ütemezés szerint folyt a költségvetés benyújtása, már a tavaszi ülésszakon döntöttek a keretekről a képviselők. Tavaly június 13-án került az Országgyűlés elé a javaslat a 2019-es büdzséről, amit július 20-án fogadtak el a képviselők, a Magyar Közlönyben pedig július 31-én jelent meg a törvény.
Idén vélhetően hamarabb pont kerül a javaslat végére, az előző évben ugyanis a parlamenti választás miatt a szokásosnál tovább üléseztek a képviselők, előbb fel kellett állnia az új Országgyűlésnek. Két évvel ezelőtt - "normál" üzemmódban - viszont már május 2-án a parlament előtt volt a 2018-as évről szóló költségvetési javaslat, amit akkor június 15-én fogadott el a T. Ház.
Ehhez képest idén közel egy hónappal későbbi időpontban nyújthatják be a tervezetet. Ennek több oka van: fel kell készíteni a büdzsét a világgazdasági környezet esetleges - szakértők szerint mind valószínűbb - romlására, valamint a különböző, bevezetésre váró kormányzati akciótervek - családvédelmi, gazdasági - fiskális hatásait is át kell vezetni a javaslaton. Ezek ugyanis nyilvánvaló hatással lesznek a 2020-as költségvetésre.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Épp ezért nem kizárt, hogy az ősszel hozzá kell majd nyúlni a már elfogadott 2020-as büdzséhez. Ezt egyébként a napokban tartott pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón a miniszter, Varga Mihály sem zárta ki. A tárcavezető a globális gazdasági hangulattal magyarázta, hogy az őszi ülésszakon esetleg módosítani kell majd a számokon.
Egyedi támogatást kaphatnak a nehéz helyzetbe került kórházak
Ami a Gulyás Gergelyhez intézett kérdésünk lényegét illeti, arra voltunk kíváncsiak, hol tart az egészségügy átalakítását célzó csomag kormányzati egyeztetése és mi változhat a kórházak finanszírozásában 2020-ban. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a a kórházi adósságállomány a 2010-es 130 milliárd forintról mostanra 60 milliárdra csökkent, de erről a szintről évek óta nem tud lejjebb kerülni, a kórházak rendre ekkora állományt görgetnek maguk előtt. Mint mondta, ennek az adósságállománynak a jelentős része néhány kórházban keletkezik: összesen 29 intézményben, vagyis a kórházak harmadában áll elő a teljes adósságállomány kétharmada. A kormány úgy döntött, hogy a legtöbb problémával küzdő 13 intézménybe költségvetési felügyelőket rendelnek ki - ismertette a döntést.
A finanszírozásnál egyébként kettős problémát lát. Szerinte a gazdálkodás jogszerűsége mellett annak célszerűségét is meg kell vizsgálni. A bajok egyik okozója, hogy az úgynevezett homogén betegségcsoportok (hbcs) szerint megállapított pontrendszerben történő finanszírozás bizonyos egészségügyi ellátásokat jóval "nagyvonalúbban" finanszíroz, mint más ellátásokat. Példaként az onkológiát hozta fel, amely "jól fizet", ezért olyan kórházak is igyekeznek ilyen szolgáltatást nyújtani, ahol nem biztos, hogy ennek lenne helye az ellátások között.
Fontos jelzése volt, hogy az új finanszírozás alapok kidolgozása során, a pontrendszer kiigazítása mellett egy olyan megoldás is szóba jöhet, amely alapján az adott kórházra szabott, egyedi plusz juttatást biztosítanának, bázis alapon. Vagyis ahol a pontrendszeren keresztül sem lehet javítani a pénzügyi helyzeten, ami ráadásul nem is a menedzsment alkalmatlansága miatt kerül rendre rossz állapotba, ott intézményre szabott juttatásokkal lehetne elejét venni az eladósodottságnak.
Mfor-vélemény: Amennyiben valóban egyedi helyzetre szabottan állapítanák meg a finanszírozás egy részét, akkor borítékolható, hogy a jogosultsági feltételek számos vitára adnak majd okot.
Külön szólt azokról az intézményekről, ahol a nem gondos gazdálkodás vezet az adósság újbóli kialakulásához. Itt vezetőcserékre van szükség, de azt nem tudta megmondani, hogy a váltások megállnak-e annál a 8-10 intézménynél, ahol az ágazati miniszter már kezdeményezte a menedzsment cseréjét.
