A bírósági nyilvántartás szerint június 30-án emelkedett jogerőre és július 6-án került bejegyzésre a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, vagyis az a testület, amelyik - a legújabb kori gyakorlatnak megfelelően - átveszi a felsőoktatási intézmény vagyonkezelési feladatait, fenntartói jogait. A Debreceni Törvényszék végzése alapján az alapítói joggyakorlás kezdő időpontja augusztus 1, azaz a kuratórium ekkortól "kerül házon belülre".
Az alapítvány létrehozásáról rendelkező törvényben rendelkeztek az alapítványi vagyonjuttatásról: ezek alapján debreceni, gyulai, hajdúböszörményi, mádi ingatlanokkal gazdálkodhat az alapítvány. Törvényi felhatalmazás szerint akár értékesítheti is azokat, de azzal a megkötéssel, hogy az így befolyó bevételt csak az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célokra költheti. Az említetteken túl Balaton-környéki, illetve az ország más részein található, az egyetem működését szolgáló ingatlanok is az alapítványhoz kerülnek, valamint a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének 50 százalékát is ingyen kapja meg a testület a jogszabály szerint.
Kik döntenek az egyetem életéről?
Az alapítvány bejegyzésével az is kiderült, kik vesznek majd részt a kuratórium munkájában. A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az alábbi személyek:
- Kossa György (kuratóriumi elnök)
- Szilvássy Zoltán
- Szólláth Tibor
- Balla György
- Győry Kálmán
Szilvássy Zoltán az egyetem rektora, a neve akkor forgott sokat a sajtóban, amikor az egyetem szenátusa díszdoktori címre tartotta érdemesnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Kossa Györgyöt az ITK-Holding elnök-vezérigazgatójaként ismerik a térségben. E cég egyik érdekeltsége biztosítja az autóbuszflottát a DKV Debreceni Közlekedési zrt.-vel idén márciusban kötött, 10 évre szóló közszolgáltatási szerződés keretében.
Kossának (aki sajtóhírek szerint korábban katasztrófavédelmi dandártábornok volt) más feladat is jutott: a cégnyilvántartás szerint bekerült az Oltóanyaggyár Zrt. felügyelő bizottságába.
Ez a funkciója vélhetően nem független az alapítványi tevékenységétől, sőt, biztosra vehető, hogy kuratóriumi elnökként dolga az oltóanyaggyár körüli munka felügyelete. Ezt a céget tavaly év végén alapították (erről lapunk számolt be elsőként), azzal a céllal, hogy levezényelje a debreceni oltóanyaggyár építését.
Amiből mindjárt kettő is lesz, a Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár. Kossa mellett fb-tag lett még Tóbiás Tamás, aki vélhetően azonos az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettesének tavaly év végén kinevezett volt pénzügyminisztériumi főosztályvezetővel – s akinek a nevét ugyanakkor nem találtuk meg az OKFŐ honapján a főigazgató-helyettesek között.
A két új fb-tag érkezésével egyidejűleg komoly tőkeemelésre is sor került az Oltóanyaggyár Zrt.-nél: az addigi 10 millió forintról 110 millióra nőtt a jegyzett tőke. Ez is egy jele annak, hogy elindul az érdemi munka. Palkovics László innovációs miniszter nemrég jelentette be Debrecenben, hogy 55 milliárdos beruházással jövő év végére készülhet el a gyár és kezdődhet el a vakcinagyártás. Amely – a híresztelésekkel szemben – nem kizárólag kínai vakcina reprodukciójára fog korlátozódni.
Visszatérve az egyetemi alapítvány kuratóriumára, a többi tag közül Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere, Balla György akadémikus, gyermekgyógyász, Győry Kálmán matematikus, szintén akadémikus, a Debreceni Egyetem korábbi rektora.
Ami az alapítványi világot illeti, azért fogalmaztunk úgy, hogy a legújabb kori gyakorlatnak felel meg a debreceni intézmény alapítványának létrehozása, mert a mostani, negyedik Fidesz-kormány teremtette meg a jogi hátterét ennek a működési formának. A kormány érvelése szerint ezen a módon biztosítható az egyetemek fenntartható, független működtetése, amit a vagyonjuttatás garantál. A kritikusok szerint viszont nem szól másról az alapítványi világ kiépítése, mint a hatalom átmentéséről, a kulcspozíciók elfoglalásáról, a nemzeti vagyon elherdálásáról. Az egyetemi testületek ugyanis százmilliárdos nagyságrendben jutnak, jutottak ingyenesen az addig az állam tulajdonában lévő részvényekhez (elsősorban Mol- és Richter-papírokhoz), ingatlanokhoz, amelyek felett a szinte kizárólag a Fidesz holdudvarába tartozó személyekkel feltöltött alapítványi kuratóriumok rendelkeznek. Ráadásul e javakat értékesíthetik, mely során az államnak ugyan elővásárlási joga van, de ha nem kíván élni ezzel, akkor piaci szereplők is hozzáférhetnek e vagyonelemekhez. Erre a vádra pedig azt mondják kormányoldalon – mint tette azt lapunknak adott interjújában Lázár János kormánybiztos – hogy a cél a nemzeti vagyon elherdálásának megakadályozása, amitől egy esetleges baloldali kormányzás idején tartani kellene.
