6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ezt állítja a Magyar Bankszövetség főtitkára, arra alapozva, hogy szerinte valamennyi szolgáltató felkészült, a tesztelések alapján sikeres indulásra számítanak, minden klíringtag küldeni és fogadni is tud majd. Új folyószámla-csomagokra és innovációkra is lehet számítani a bankok részéről.

Arra, hogy a legfeljebb 10 millió forintot kitevő átutalások március 2-ától 5 másodpercen belül eljussanak az egyik pénzügyi szolgáltatótól a másikhoz, Kovács Levente tájékoztatása szerint a bankok 30-40 milliárd forintot költöttek el. A bankszektor munkatársai pedig több százezer munkaórát fordítottak arra, hogy sikeresen, időben elinduljon az azonnali fizetési rendszer – tette hozzá Becsei András, a Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója.

Kiemelve, az azonnali fizetési rendszer megalkotása a magyar bankszektor legnagyobb egyedi fejlesztése. A Giro Zrt. egy új elszámolási rendszert épített, azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozza, összefogja és felügyeli. 

Becsei András szerint az azonnali fizetési rendszer támogathatja a készpénzforgalom csökkenését, annak köszönhetően például egy lakás- vagy autóvásárlásnál a foglaló már öt másodperc alatt átérhet. Ez az elnök szerint világviszonylatban is jelentős újítás, mint ahogy az átutalásonként 10 millió forintban meghúzott felső összeghatár is, ami a tranzakciók 97 százalékát lefedi.

A 2020-as év fontos bankszektori célja a digitális átállás. Ahhoz, hogy az sikeres legyen, az szükséges, hogy a szerződéseket is elektronikusan meg lehessen kötni. Ehhez új jogszabályokat kell alkotni, amelyek valamennyi szektorra kiterjed majd. E tekintetben a húzó ágazat a pénzügyi szektor, azon belül is a pénzforgalmi terület. Ugyanakkor az online számlanyitás és az online személyi kölcsön-igénylés már most is megvalósult, a Bankszövetség tavaly meghirdetett 22 pontos digitalizációs programjának megfelelően – emlékeztetett az elnök.

Kovács Levente a legfontosabb idei feladatok között említette a pénzügyi szolgáltatás országhatáron belül tartását. A magyar gazdaságot kétharmad részben ugyanis még mindig külföldiek finanszírozzák, ami azt jelenti, hogy például a hitelezésből származó bevételek csak egyharmada csapódik le a hazai bankoknál. 

Ráadásul a pénzforgalommal kapcsolatos bevételek 70 százaléka kerül az államkasszába illeték formájában. E rendkívül magas arány csökkentése érdekében a Bankszövetség fontosnak tartja, hogy a bankokat az idén 226 milliárd forinttal terhelő lakossági tranzakciós illetéket eltöröljék, azon belül az elektronikus átutalások utánit, ami 10 milliárd forintos bevételt jelent a költségvetésnek. Csak viszonyításként: Becsei András szerint a gazdaság fehérítésével a büdzsében 400-500 milliárddal nagyobb bevétel keletkezhetne.

A pénzügyi szolgáltatóknak január 31-éig el kell juttatniuk ügyfeleiknek a 2019. augusztus 1-étől december 31-éig felszámított díjaikat. Ezt egy európai uniós direktíva és az az alapján megalkotott hazai jogszabály írja elő, azzal a céllal, hogy az ügyfelek minél jobban átláthassák a díjkalkulációt. Ez a Bankszövetség elnökének tájékoztatása szerint összesen 6 millió ügyfelet érint. A mostani tájékoztatás még nem teljes körű, a következő azonban már az lesz, a 2020-as év egészére szól majd.

A bankszektor számára a 2019-es év is sikeres volt – jelentette ki Jelasity Radován, a Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója –, az első háromnegyedévet 560 milliárd forintos nyereséggel zárta, ami 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál. Még ennél is jobban, 15 százalékkal, 48 ezer milliárdra emelkedett a bankok összesített mérlegfőösszege, ami azért lényeges, mert ez alapján fizetik a pénzintézetek a bankadót.

Kedvezőnek tekinthető, hogy a bankok nem teljesítő hitelállományának aránya a 2018 végi 3,6-ról 2019 szeptember végére 2,8 százalékra csökkent. Az már kevésbé, hogy míg a bevételek 8, addig a költségek 11 százalékkal nőttek. Alapvetően a nem béralapú költségek emelkedtek, a jelentős forrásigényű fejlesztések – azonnali fizetési rendszer, ügyfélazonosítás, fintech, illetve a korábbi évek elmaradt beruházásai ­– miatt. Mindezek következtében a bankrendszer költség-bevétel aránya a 2018 végi 63,7 százalékról 64 százalékra nőtt, s 2019 végére elérhette a 65 százalékot.

Jelasity Radován tájékoztatása szerint a 2019. július 1-jétől elérhető babaváró hitelből a bankok november végéig több mint 400 milliárd forintnyit folyósítottak, ami egy hónapra lebontva kétszerese a személyi kölcsönöknek. A szektor jól kezelte a rohamot, mindenkinek sikerült tartania a 10 napos hitelbírálati időt – közölte az Erste vezére.

A Magyar Állampapír Plusz 3 ezer milliárdos november végi állományának közel 80 százalékát a bankok közvetítették az ügyfelek felé. Az EU-ban jelenleg nincs olyan állampapír, amit a lakosság reálhozammal meg tud vásárolni. A MÁP Plusz forráselszívó hatásától függetlenül azonban a bankszektor likviditása tovább nőtt – állította Jelasity Radován.

Szerinte a növekedési kötvényprogram nagy kihívást jelentett, mivel az az eddigi, 2-3 éves fedezett hitelekkel szemben 10 éves, fedezetlen kihelyezést jelent. Egyes bankok ezt ugródeszkának használták, mások a meglévő ügyfélkörüket használták. Jelasity Radován közlése szerint a bankok az MNB-vel közösen dolgoznak egy olyan programon, amely a kis- és középvállalkozásoknak biztosíthat kedvezményes kölcsönöket, amelyek hangsúlyozottan nem növekedési hitelek, s nem ingatlanfejlesztéseket finanszíroznak.

Egyúttal megismételte azt a korábban már többször hangoztatott véleményét, miszerint egyes kritikákkal szemben Magyarországon nem lehet beszélni túlzott hitelezésről. Hiszen míg a GDP-hez viszonyítva a lakossági hitelállomány Magyarországon 18 százalék, addig Csehországban 32, Szlovákiában 48, Ausztriában pedig 50 százalék, s hasonlóak az arányok a vállalati hitelállományoknál is: a magyarországi közel 20 százalékos rátával szemben áll a csehországi 32, a szlovákiai 47 és az osztrák 61 százalék.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!