“Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna” - mondta Orbán Viktor az idei évértékelő beszédében februárban.
A nyilatkozatból a háromgyerekes anyák szja-mentessége nem újonnan megszületett elképzelés kormányzati részről, az első félévben járó juttatás-növelés azonban az. Bár a miniszterelnök ennél több konkrétumot nem árult el, az arányok alapján a csecsemőgondozási díjról beszélhetett - írtuk a kormányfői évértékelő után. Ez az ellátás maximum 168 napig, vagyis fél évig járhat a kismamáknak, és a korábbi jövedelem 70 százaléka lehet, ám a gyeddel ellentétben itt nincs felső határa az ellátásnak.
A miniszterelnöki mondatok után 4,5 hónappal megérkezett a hivatalos bejelentés is, ami a költségvetési törvényjavaslat ismeretében akár nem várt, mostanában eldöntött lépésnek is tűnik. De erről kicsit később.
Az MTI tudósítása szerint Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár jelentette be, hogy a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik jövő év júliusától a csecsemőgondozási díj (csed) összege. A kormányfőhöz hasonlóan Novák Katalin is rögzítette:
"ez azt jelenti, hogy a gyermek megszületését követő hat hónapban jobb anyagi körülmények közé kerül a család, mint azt megelőzően. Ugyanis a csed után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítást nem."
Hozzátennénk ugyanakkor, hogy a gyermek születésével a nemcsak emiatt lesz nagyobb a családi költségvetés, hanem a családi adókedvezmény érvényesíthetősége miatt is. Egy gyermek után ugyanis havi 10 ezer forinttal csökkenthető a fizetendő személyi jövedelemadó.
A csed 100 százalékra történő emelésével mintegy 80 ezer személy anyagi lehetőségei javulnak Novák Katalin szerint és az emelésre 14,25 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. A parlament elé benyújtott költségvetési törvényjavaslatban egyébként 78,8 milliárd forint szerepel ezen az előirányzaton, az idei költségvetésben pedig 72,2 milliárd forint.
A jelek szerint egyébként a jövő évi büdzsé összeállításakor a kormány még nem számolt a csed jövő évi emelésével. Mint az a fejezeti kötetből kiderül, az előirányzat meghatározásánál a megszokott (várható igénybevétel, makroprognózisok) tényezők mellett ugyanis nem jelzik, hogy a juttatás emelésével is kalkuláltak volna. A 2021-es költségvetés - elfogadás előtti - módosítására nem feltétlenül lesz szükség, annak ellenére sem, hogy az idei és jövő évi előirányzat között csupán 6,6 milliárd forintos különbség van, ami nem fedezi a bejelentett csed-emelés költségvetési forrásigényét.
Erre két magyarázat van: egyrészt szükség esetén a kormány élhetne akár a legegyszerűbb megoldással is, miszerint saját hatáskörben rendeleti úton a tartalékokból biztosítja a plusz forrást. Ám nem lesz ilyenre sem szükség feltételezhetően, mivel a csecsemőgondozási díj előirányzata egy felülről nyitott előirányzat. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés módosítása nélkül a kormány túllépheti az elfogadott előirányzatot anélkül, hogy a költségvetés parlament által elfogadott módosítására kényszerülne.