2019. február 28. 19:55

Nincsenek a magyar felsőoktatási intézmények a világ élvonalában, növelni kellene a diplomával rendelkezők arányát, a visegrádi országokhoz képest is kevesebb pénzt fordítunk felsőoktatásra – ezeket a megállapításokat világosan kimondja a Magyar Nemzeti Bank minap megjelent Versenyképességi programja. A felvetett problémákra több javaslatot is megfogalmaztak.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Külön fejezetet szentel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált 330 pontból álló Versenyképességi programja a tudásalapú társadalomnak, ezen beül a köz- és a felsőoktatásnak. Fő célként jelölik meg, hogy legyen magyar egyetem is a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között. (Cikkünkben nem térünk ki arra, hogy az MNB milyen problémákat lát és javaslatokat ad a közoktatási rendszer fejlesztésére, ezúttal csak a felsőoktatás helyzetével foglalkozunk.)

„Az oktatási rendszer egyik legfőbb kihívása, hogy a munkaerőpiac olyan jövőbeli állapotára készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb” – írják a program készítői, egyúttal megjegyzik: célszerű lenne a felsőfokú, és azon belül is főleg a reál területeken végzett diplomások arányának növelése, amelyet elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélésének erősítése, a ráfordítások növelése és a lemorzsolódás csökkentése segíthet elő.

Társadalmi különbségek, korai iskolaelhagyás

A Versenyképességi program kitér arra, hogy a nemzetközi oktatási felmérések (TIMSS, PIRLS, PISA) eredményei alapján a magyar diákok kellően elsajátítják a kitűzött tananyagot, azonban azt nem tudják megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A magyar oktatási rendszer továbbá nem csökkenti kellően a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Részben ennek következtében a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a régiós és az osztrák szintnek.

Kevés pénzt fordítunk a felsőoktatásra, kutatás-fejlesztésre

Az OECD szerint Magyarország régiós és nemzetközi összehasonlításban is átlag alatt fordít felsőoktatásra: a felsőoktatási kiadások a GDP 0,9 százalékát tették ki, ami elmarad a többi visegrádi ország (1,4 százalék), az OECD országok (1,5 százalék) és Ausztria (1,7 százalék) átlagától. Ezen felül Magyarországon csak a kiadások 63 százaléka származik állami forrásból, amely szintén elmarad a környező országok értékeitől.

Felsőoktatási intézményekre fordított kiadások 
a GDP arányában (2015, forrás: OECD/MNB)

Ugyanakkor a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén is elmaradunk más országoktól. Az OECD országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék).

Felsőoktatási intézmények K+F kiadásai (2015, forrás: OECD/MNB)

Az MNB programja szerint a források bővítése érdekében javítani lehet az egyetemi infrastruktúra kihasználtságát egyes területek bérbeadásával, bővíteni lehet a hazai felsőoktatásban tanuló fizetős külföldi hallgatók számát, valamint be kellene vonni a vállalatokat is a felsőoktatás finanszírozásába. A helyzetértékelés kitér arra is, hogy a hazai felsőoktatási intézmények infrastrukturális háttere és technikai felszereltsége sok esetben elavult, felújításra vagy cserére szorul.

A hazai felsőoktatás javítására hatpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:

  • versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban,
  • felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése,
  • a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése,
  • a piaci igények és a magántőke becsatornázása az oktatásba,
  • a felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése,
  • egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége.

További célként fogalmazták meg a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását is. A Versenyképességi program kimondja: a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába. A QS World University Ranking szerint csak egy hazai intézmény szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között (a Szegedi Tudományegyetem a 470. helyen), valamint további 5 intézmény található a kibővített, 1000 egyetemet tartalmazó listában.

A világ 500 legjobb egyeteme között szereplő 
európai uniós intézmények száma 
(2018, forrás: QS World University Ranking/MNB.)

A felsőoktatási rangsorokban való előrelépés csak tudatos fejlesztéssel és célzott intézkedésekkel érhető el. Ugyanakkor a QS World University Ranking mellett számos nemzetközi szervezet készít rangsort a felsőoktatási intézményekről, viszont úgy látják: célszerű lenne kiválasztani egy rangsort és törekedni arra, hogy az abban mért szempontokban legyen előrelépés.

Alulfizettek oktatók, kevés a külföldi doktori hallgató

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához további feltétel, hogy vonzóbbá tegyék az oktatói pályát, mert jelenleg a hazai egyetemek nem képesek releváns alternatívát kínálni a piaci elhelyezkedéshez képest az oktatásra és kutatásra nyitott végzős hallgatóiknak. További problémaként jelölik meg, hogy a kezdő egyetemi oktatói bérek elmaradnak a középfokú végzettséggel, különösebb szaktudás nélkül elérhető bérektől.

Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatás nemzetközi megítélésének egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között. Magyarország ezen a területen jobban teljesít régiós versenytársainál, de jelentősen elmarad Ausztria szintjétől. A hazai alapképzésben az uniós átlagnak megfelelő a külföldi diákok aránya, míg a mesterképzés területén meg is haladja ezt a szintet. Ezzel szemben jelentősen gyengébb eredményeket tudunk felmutatni a doktori képzések területén, ahol már csak a hallgatók 12 százaléka külföldi, szemben a 23 százalékos átlagos uniós szinttel.

Külföldi diákok aránya képzési szintenként (2016, forrás: OECD/MNB)

Ezekre a problémákra öt pontból álló javaslatot tett az MNB. Az első az oktatói pálya vonzóbbá tétele. Ennek egyik útja lehet  az életpályamodell kibővítése (vagy akár az oktatók közalkalmazotti státuszának megszűntetése); az oktatott tantárgyak számának racionalizálása, az adminisztratív feladatok minél nagyobb arányban történő kiszervezése; holland vagy angol mintára szolgálati lakások, egyetemi bölcsődék és óvodák biztosítása; az oktatók külföldi rész- és továbbképzéseinek támogatása; (akár kötelező) kutatási szabadság biztosítása; valamint az oktatói és kutatói tehetséggondozás (például: a PhD-képzésben témavezetői mentorálás) erősítése.

Diplomaosztó a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

A másik elképzelés a felsőoktatási rangsorok szempontjainak figyelembe vétele a finanszírozásban. Javasolják a finanszírozási rendszer átalakítását olyan módon, hogy az állami finanszírozás egy része ugyanazoktól a szempontoktól függjön, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetközi rangsorok kialakítása során. Ilyen módon az intézmények is motiválva lennének arra, hogy javuljon a teljesítményük ezekben a mutatókban.

További ajánlás a kettős diploma programok támogatása, amihez jó keretet ad az Erasmus Mundus program. (A CEU és a Közép-Európai Egyetem éppen ilyen kettős diplomákat adott az ott végzőknek - A szerk.) Ezen kívül az angol nyelvű publikációk támogatását is ajánlják, amelynek egyik eszköze lehet a rangos külföldi folyóiratokban történő publikáció közvetlen anyagi elismerése, valamint specifikus posztgraduális képzések elindítását is felvetik az elvándorlás visszafordítására.

Felsőfokú képzésben részt vevők aránya (2016, forrás: OECD/MNB)

Folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulók száma

Külön alfejezet foglalkozik azzal, hogy növelni kellene a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években csökkent a hazai felsőoktatásban a hallgatók létszáma: 2005/06-os tanévben 424 ezer hallgató tanult Magyarországon, ami a 2017/18-as tanévre 283 ezer diákra mérséklődött. 2016-ban a magyar 18 évesek 4,9 százaléka volt csak a felsőoktatásban, ellentétben például Ausztriával, ahol ugyanennek a korosztálynak a 29,9 százaléka tanult az egyetemeken.

A jelentés készítői szerint mindez arra enged következtetni, hogy hazánkban (hasonlóan a többi visegrádi országhoz) a diákok viszonylag későn kapcsolódnak be a felsőfokú képzésekbe. Magyarországon ugyanakkor még a legmagasabb arány (a 20 évesek 28,7 százaléka tanult a felsőoktatásban) sem éri el az osztrák 18 évesek arányát. Bár a jelentés nem tér ki a hallgatószám csökkenésénél a demográfiai okokra, valamint arra, hogy hányan folytatják külföldön felsőoktatási tanulmányaikat.

Orbán a szakmunkásokban hisz

Mintha az MNB Versenyképességi programja homlokegyenest szembe menne az Orbán-kormány eddigi lépéseivel és a miniszterelnök elképzeléseivel, miszerint a szakmunkásképzést kell erősíteni Magyarországon. A miniszterelnök ugyanis Európa versenyképességét a szakmunkásokban látja. Orbán tavaly ősszel, az EuroSkills Budapest 2018 – a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján mondta el, hogy Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van. “Ezt a hátrány kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” – mondta Orbán.

Innováció vezérelt gazdaság

Ahhoz, hogy Magyarország át tudjon lépni az innováció vezérelt gazdaságok közé, szükséges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű, magas képzettséggel rendelkező munkavállaló. Ezért törekedni kellene arra, hogy a jelenleginél többen kerüljenek be a hazai felsőoktatásba, csökkenjen a lemorzsolódás mértéke, valamint a végzett diplomások ne hagyják el az országot kedvezőbb munkalehetőségek reményében.

Mindezekhez szintén többpontos javaslatot is megfogalmaztak. Többek között annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, illetve, hogy a gimnáziumokba végzettek minél nagyobb aránya tanuljon tovább az érettségi után.

Növelni kellene a kollégiumi helyek számát, a tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítését is megoldásként jelölik meg.

Az oktatás önköltségi díját is az egyetemi eredményektől tennék függővé. Ennek okát a Versenyképességi program azzal magyarázza, hogy jelenleg a felsőoktatásért fizetendő díj a középiskolai érettségi eredményétől függ. Azok a diákok, akik államilag támogatott helyet szereztek meg a felvételinél, az egyetemi teljesítményüktől függetlenül szinte minden esetben állami ösztöndíjasok maradnak, ami így nem motiválja őket a teljesítményük fokozására. Ezért megfontolásra javasolják, hogy az oktatásért fizetendő hozzájárulás összege is inkább az egyetemi eredményektől és ne a közoktatásban elért eredményektől függjön.

A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk: