A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben. Megismételte, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és hozzátette, hogy az ipari termelés és az építőipar némileg lassult. A mezőgazdaság feltehetően kevésbé húzta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly. A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat - fejtette ki. A Takarékbank elemzője szerint a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot. A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank 4,5-ről 4,6 százalékosra javította az idei, és 3,6-ról 3,8 százalékosra a jövő évi növekedési előrejelzését, hozzátéve, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez. A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában. A vártnál jobb adatok fényében az ING 4 százalékra emelte az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését. A bővülés mögött az év hátralévő részében is elsősorban a fogyasztás állhat, ugyanakkor az ipar fellendülésével a nettó export is érdemi javulást mutathat.
Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. Mint az MTI-hez eljuttatott kommentárjában írta, a KSH közleményéből csupán annyit tudható biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését. A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében - vetette fel a vezető elemző. Az Erste szakértőinek becslése szerint idén 3,7 százalékos lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy az eurózóna konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket, amelyeket azonban bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdaság strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány.
A CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a kedden kiadott GDP-adatok a tavalyi negyedik negyedévihez hasonló növekedési képre utalnak. A megelőző két negyedév folyamán is a piaci szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével. Az idei évben is erőteljes, a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető a CIB elemzői szerint. A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére - írták.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt mondta: “A legfrissebb adatok megfelelnek a várakozásinknak. Arra számítottunk, hogy a nyers adatok szerint a múlt év utolsó negyedévében elért 4,4 százalék körüli lesz a növekedés.”
A szakember közölte, hogy az első negyedévben részben a belső fogyasztás hajtotta a gazdaságot, ezt mutatja, hogy a piaci szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a növekedéshez. Az építőipar ugyancsak segítette a növekedést, hiszen az első negyedévben közel 20 százalékkal bővült ez az ágazat. Németh Dávid hozzátette, az első negyedéves növekedést majd a következő hetekben megjelenő részletes adatok megjelenése után lehet pontosabban értékelni.
Mit hozhat a jövő?
A szakember utalt arra is, hogy a pár nappal ezelőtt közzétett, az Európai Uniónak leadott magyar konvergenciaprogram optimista a következő években várható növekedést nézve, az előrejelzés ugyanis 2022-ig minden évben legalább 4 százalékos GDP-bővüléssel számol. A szakember szerint a növekedés szempontjából lényeges kérdés, hogy milyen költségvetési politika jellemzi majd a következő éveket. A konvergenciaprogram ugyanis csökkenő költségvetési hiánnyal számol, márpedig ez elméletileg kedvezőtlen hatással lehet a növekedésre. A magyar gazdaság szempontjából rizikós lehet továbbá a nemzetközi környezet, elsősorban azért, mert a fejlett országok jelenleg a potenciálisnál nagyobb tempóban növekednek, ezért náluk lassulásra lehet számítani. Ez pedig a magyar export iránti keresletet, ezen keresztül a magyar növekedést is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Németh Dávid a jelenlegi kilátások alapján 2018-ban 4 százalék körüli bővülésre számít, döntő részben a lakossági fogyasztás és a beruházások húzhatják a gazdaságot. Jövőre azonban lassulhat a növekedés, a szakember szerint 3,3 százalék körüli emelkedés várható.
