2018. augusztus 29. 12:01
mfor.hu

A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,5 milliót. Ez lényegében a teljes foglalkoztatottságnak felel meg, a javuláshoz viszont szerkezeti változásra van szükség.
 

Továbbra is mélyponton van a munkanélküliségi ráta: május és július között átlagosan 3,6 százalékos volt, ez megegyezik az április-júniusban mért értékkel és 0,6 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben. A foglalkoztatottak száma május-júliusban 4,84 millió volt, ez a múlt év azonos időszakához képest 50 ezres növekedést jelent.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss munkaerő-piaci adatokról azt mondta, kedvező, hogy éves szinten több mint 90 ezer fővel nőtt az úgynevezett elsődleges piacon dolgozók száma, a közfoglalkoztatottaké pedig közel 40 ezer fővel csökkent. Az új adatokból látszik az is, hogy külföldön dolgozók száma éves szintén csekély mértékben – 5 ezer fővel csökkent – az előző hónapokhoz képest pedig stagnált.

A szakember szerint a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságat. Akik most munka nélkül vannak, azokat nem vagy csak nagyon nehezen lehetne visszaterelni a munkaerőpiacra.

Áprilisi cikkünkben azt írtuk, a munkaerőtartalékon felül még 51 300 embernek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a statisztika elérje az Orbán által megfogalmazott 3 százalékos munkanélküliségi rátát. 

 

Orbán Viktor egyik gazdaságpolitikai célja a 3 százalékos munkanélküliség volt Orbán Viktor egyik gazdaságpolitikai célja a 3 százalékos munkanélküliség volt


„Ugyanakkor az is látszik, hogy sok ágazatban, például az építőiparban jelentős feszültségeket okoz a munkaerőhiány. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, képzésekre, oktatásra lenne szükség. Az érintetteknek olyan tudást kell adni, amelyre van kereslet a magánszektorban és az elsődleges munkaerőpiacon. Az állami szférában dolgozók egy részét is érdemes lenne a magánszférába terelni. Pozitív változást hozhat, hogy a legfrissebb kormányzati tervek szerint az állami szektorban egy karcsúsítási program indul. Az viszont fontos kérdés, hogy az állami szektorban felszabaduló munkaerőre lesz-e igény a magánszektorban. Elképzelhető, hogy csak át- vagy továbbképzéssel lehet érdemi eredményt elérni ezen a téren” – mondta a szakember.

A jövőben a távmunka és a részmunkaidő térnyerése is segíthetne a munkaerő-piaci problémákon, ezek aránya ugyanis Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony. Németh Dávid szerint az idén 3,6 százalékos maradhat a munkanélküliségi ráta, lejjebb már nem igazán tud menni. A már említett szerkezeti lépésekkel azonban kiegyensúlyozottabbá tehető a munkaerőpiac.