<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nagyjából egy hónap telt el azóta, hogy az indiai miniszterelnök, Narendra Modi nagy kijelentést tett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásán, nevezetesen azt, hogy „India eteti majd a világot gabonafélékkel.” Ehhez képest az ázsiai ország szombaton ideiglenesen betiltotta a búzaaexportot. Mégis mi történt?

A búza világpiaci ára hirtelen megugrott, ami számos tényezőből adódik, és ennek következtében India, a szomszédos és más sebezhető országok élelmezésbiztonsága veszélybe került

 - áll abban a HW News által idézett közleményben, amellyel az indiai kormány betiltotta a búza exportját szombaton, arra hivatkozva, hogy így tudják biztosítani az ország csökkenő készleteit.

A tiltás alapján jelenleg csak olyan exportszállítmányok hagyhatják el Indiát, amelyek már a bejelentés előtt megkapták a szükséges akkreditációt, vagy pedig a partnerkormányok külön kérelmet nyújtottak be szállításukra arra hivatkozva, hogy az India által szállított búzára az élelmiszerbiztonság fenntartásához van szükség.

Miért gondolta meg magát India?

Elsőként fontos leszögezni, hogy bár India évek óta a világ második legjelentősebb búzatermelője Kína után, a megtermelt búzát eddig főleg belföldön adták el, és az ország exportőrként nem jelent meg a nemzetközi piacokon számottevően ezen a területen a BBC cikke szerint. Csakhogy az orosz inváziót követően a jelentős piaci szereplőnek számító Ukrajna búzaexportja visszaesett érthető okokból, míg más nagy termelők termését aszályok és árvizek fenyegetik. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kereskedők arra számítottak, hogy az Indiából érkező szállítások részben pótolni fogják a hiányt.

Aztán beütött a krach.

Gyűlnek a felhők a búzaellátás felett? Fotó: PixabayGyűlnek a felhők a búzaellátás felett? Fotó: Pixabay

B. V. R. Subrahmanyam kereskedelmi miniszter szerint a tilalmat azért vezették be, hogy a búzaellátást a rászorulókhoz és a kiszolgáltatott emberekhez irányítsák. Hozzátette, hogy India még a tiltás ellenére is májusban valószínűleg 1,1 millió tonna búzát fog értékesíteni, a 2022-2023-as időszakra pedig összesen eddig már 4,5 millió tonna búza exportálásáról született megállapodás – írja az Ag Web szakportál.

Az exporttilalom belengetése előtti hónapban, azaz áprilisban India egyébként 1,46 millió tonna búzát és 95 167 tonna búzalisztet szállított. Az ország korábban rekordmennyiségű, 10 millió tonnás exportot célzott meg 2022-23-ban.

A tiltás mögött a szakértők több faktort is látni vélnek, ezek közül a legnyilvánvalóbb természetesen az orosz-ukrán háború, amely az egész világon hozzájárul az árak emelkedéséhez.

Bár az indiai kormány hivatalos álláspontja szerint az exporttilalomnak nincs köze az élelmiszerellátás biztosításához, fontos megjegyezni, hogy az országban áprilisban 15,08 százalékra emelkedett a nagykereskedelmi infláció, míg a kiskereskedelmi árak 7,79 százalékkal ugrottak meg. Az Ag Web tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban a búza belföldi ára is meredeken emelkedett, hiszen az orosz-ukrán konfliktus miatt megugró nemzetközi árakat kihasználva az exportőrök felgyorsították a szállításokat, már készülve arra, hogy a kormányzat tiltások bevezetésére készül. Ennek fényében elég egyértelműnek tűnik, hogy hiába állítja az indiai kormány, hogy a korlátozással a kiszolgáltatott országok ellátását akarja biztosítani, az legalább ennyire szól az indiai belső piaci árak féken tartásáról.

Gyilkos hőség

Néhány nappal ezelőtt az indiai fővárosban, Delhiben közel 50 fokot mutattak a hőmérők: az elmúlt két hónapban már az ötödik alkalommal. A hőhullámok önmagukban még nem számítanak újdonságnak Indiában, az viszont igen, hogy a szokásos május-júniusi időszak helyett 2022-ben már márciusban mértek brutális hőséget. Az extrém meleg milliók életét és megélhetését keseríti meg Észak-Indiában a BBC cikke szerint.

A márciusi hőség, amelyhez hasonlót egyébként legutoljára 122 éve láttak, komoly károkat okozott a vetésekben is, a gazdák arról számoltak be, hogy

a forróságnak számszerűsíthető hatása volt a búzatermésben is: az előzetes várt 111 millió tonnához képest a 2022-2023 időszakra már csak legfeljebb 106 millió tonna búzára számítanak.

Mik a tiltás első hatásai?

A Financial Times cikkében arról ír, hogy a szombaton bejelentett exporttilalom hatásai azonnal megjelentek a piacokon is, hiszen a chicagói árutőzsdén a búza ára a megengedett maximális, hat százalékos mértékben nőtt nyitás után. A Trading View féléves grafikonján is látványos a búza árának változása: az első komolyabb áremelkedést az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta, míg a második ugrást az indiai exporttilalom bejelentése.

A búza árának alakulása Chicagóban az elmúlt fél évben. Forrás: Trading ViewA búza árának alakulása Chicagóban az elmúlt fél évben. Forrás: Trading View

Az áremelkedés azonban nem az egyetlen látványos hatása a frissen bevezetett exporttilalomnak: az RFI az AFP-re hivatkozva honlapján arról ír, hogy a gudzsaráti Kandla kikötőjében rekedt több százezer tonna búza. A kikötő üzemeteltője szerint a létesítményhez vezető úton nagyjából négyezer teherautó várakozik, míg a vízen négy, összesen 80 ezer tonna búzával megrakott hajó vesztegel.

A kikötő tisztviselői szerint azok a teherautók, amelyek május 13. előtt érkeztek, vagyis amikor a kormány bejelentette az exporttilalmat, az előzetes megállapodások alapján kirakodhatják a búzát a hajókra, amelyek arra várnak, hogy Egyiptomba és Dél-Koreába szállítsák azt, de a többi szállítmánynak vissza kell fordulnia.

Mihez kezd az Európai Unió és az Egyesült Államok?

Az Egyesült Államok és az Európai Unió jelenleg azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani az élelmiszer-ellátási láncokat, mivel az Indiából és más országokból érkező exportkorlátozások súlyosbítják a globális problémákat - mondta az EU kereskedelmi vezetője, Valdis Dombrovskis a CNBC-nek. És ez jól összefoglalja, hogy mi lesz a Nyugat feladata a következő hónapokban, hiszen India mellett például a kiemelkedően fontos pálmaolaj-exportőr, Indonézia is az exporttilalom mellett döntött már.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.