Magyarországon a 2013-ban bevezetett Munkahelyvédelmi Akcióterv 14,5 százalékkal csökkentette a 25 év alatti és 55 év feletti dolgozók és néhány más dolgozói csoport szociális hozzájárulási adóját, 2022-től pedig még nagyobb adókedvezményben részesülnek a fiatal munkavállalók – idézi a Telex a közgazdászok által menedzselt Defacto blog elemzését, amely a 2013- ban bevezetett kedvezmények hatását vizsgálta.
Összességében a kedvezmény 1,6 százalékkal növelte az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottságát. Az intézkedés költséghatékonysága ugyanakkor kérdéses. Az államnak jelentős kiadást jelentett a program eredményeként létrejött munkahelyek támogatása, mivel nemcsak a program hatásaként újonnan elhelyezkedő dolgozók, hanem minden 55 év feletti dolgozók után járt a kedvezmény. Ha figyelembe vesszük is a magasabb foglalkoztatással járó megtakarításokat, például a kevesebb álláskeresési járadékot, minden egyes új munkahely annyiba került az államnak, mint a teljes munkaerőköltség, tehát akár maga is alkalmazhatta volna a munkavállalókat. Persze ez még esetleg mindig megérheti, ha ennek következtében jó munkahelyeket teremtünk. Minden szakmán belül vannak olyan vállalatok, amelyek hatékonyan működnek, megfelelő munkakörülményeket biztosítanak, valamint olyanok is, ahol a munkaerő alacsony hatékonysággal hasznosul, és a munkakörülmények instabilak. A kedvezmény hatásai jelentősen eltértek a különböző típusú vállalatok között.
Míg a kevésbé termelékeny, alacsonyabb béreket kínáló cégeknél nőtt a foglalkoztatottság, addig a termelékenyebb, magasabb béreket fizető vállalatoknál alig volt érezhető változás. Ez azt jelenti, hogy az állam jelentős összeget költött arra, hogy a munkavállalók olyan vállalatoknál helyezkedjenek el, amelyek kevésbé hatékonyak, ezért gyengébben teljesítenek.
