Nos, drágák. Egy kis gyári, ipari rúd, amilyeneket a szupermarketekben lehet kapni, 2,5-3 ezer forint - a cukrászok szerint ennek semmi köze a valódi bejglihez - de akad ennél sokkal borsosabb árú is. A jobb cukrászdákban vásárolt 4500-5000 forint. Erre is lesz vevő, van, akinek nincs ideje sütni és nem is tud. Mégis úgy érzi, kutyakötelessége az ünnepi asztalra tenni, még akkor is, ha nem szereti senki a családban, unják a rokonok is, és harmadnap csak ide-oda tologatják.
Egy előnye van, sokáig eláll, ha nem fogy el, akár húsvétig is elvan a mélyhűtőben, újabban ezen az ünnepen is szokták kínálni.
Otthon sütni is sokba kerül
Persze manapság otthon sem filléres mulatság a sütés, hiszen az összes alapanyag, de leginkább a vaj, a tojás, a dió, meg mák drágult meg nagyon, persze a cukor meg liszt is többe kerül, mint tavaly. Ott éri meg készíteni, elsősorban vidéken, ahol némely alapanyag, mint a dió vagy a tojás „megterem”, no meg, ahol tényleg gyakorlott valaki a sütésben. A házi bejgli hátránya még, hogy idő- és energiaigényes, és semmi nem garantálja, hogy sikerül. Az alapreceptet lehet cifrázni, citromhéjjal, narancshéjjal, mazsolával, vagy éppen a mákos esetében meggyel szaftosabbá tenni.
Fiatal, világot járt városi értelmiségiek már nem kínlódnak vele, inkább babkát, máktortát, mákos trüffelt, diós csókot tesznek az asztalra, vagy a látványos karácsonyi francia fatörzs tortát, nem mintha a jó minőségű csokoládé olcsó lenne.
Az árakról nem esett szó a Cukrász Ipartestület napokban megrendezett bejgli versenyén, hiszen a versenyzők ilyenkor dúskálhatnak a különleges kellékekben, fűszerekben. Itt az volt a fő szempont, kié a legfinomabb?
Kesudióval, tonkababbal, szilvapálinkával, sörrel
A Magyar Cukrász Ipartestület az idén harmadik alkalommal hirdette meg az Év Bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára.
A versenyre olyan termékekkel lehetett nevezni, melyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásában foglaltaknak, hiszen a bejgli „védett” termék. A hagyományos diós és mákos mellett létezik "ínyenc" kategória is, ahol tényleg szabadabban szárnyalhat a fantázia. A dió és mák mellett a gesztenye, a gyümölcs és gyümölcskészítmények, a kakaó- és csokoládé, különféle fűszerek, citromhéj, mazsola, méz, olajos magvak, tej és tejtermékek is szerepelhetnek az alapanyagok között. Ebben a kategóriában indulhattak a vegyes töltelékű, különleges fajták is.
Idén is kedvelt volt a marcipán, a pisztácia, a gesztenye, a mogyoró és a mandula, de előfordult a sárgabarack, a málna, a pekándió, a kesudió, a rozmaring, a birsalma, a naspolya, a füge, a cékla, a tonkabab, a szilvapálinka és a búzasör is a felhasznált alapanyagok között.
Milyen ízű a Mennyei ajándék?
Nézzük a győztesek listáját:
- Aranyérmes, az Év Diós Bejglije díj nyertese: Kara József Zoltánné - Erika Cukrászda, Kesztölc
- Az Év Mákos Bejglije díj nyertese: Novák Ádám és Puskás Róbert - REÖK Kézműves Cukrászda és kávéház, Szeged.
- Az Év Ínyenc Bejglije díj nyertese a Mennyei ajándék fantázianevet viseli, és Vadócz Jenő készítette Balatongyörökön, a Promenád Kávéházban. Szintén e tehetséges fiatalember kapta a legmagasabb pontszámot elérő bejglinek járó, Auguszt Elemér különdíjat.
Az Év Ínyenc Bejglije, a Mennyei ajándék egy fűszeres, pekándiós-karamellizált almás sütemény, melyben különböző fűszerek, a szerecsendió, a gyömbér, a szegfűbors és a fahéj és a narancshéj adja meg a töltelék pikantériáját.
Hazánkban a 19. század második felében terjedt el a bejgli, kezdetben kizárólag otthon készítették, családi ünnepek alkalmából. A pozsonyi pékek viszont már 1376-ban sütöttek diós és mákos patkókat.
Megóv a rontástól és férjet hoz
Mint szinte minden hagyományos, ünnephez kötődő ételhez, süteményhez, ehhez is hiedelmek fűződnek. Egyes tájakon azt hitték régen, hogy ha karácsonykor diós bejgli kerül az asztalra, az megóv a rontástól. Ha pedig mákos, akkor a következő évben, bőségben és boldogságban élnek majd, akik elfogyasztják. Sőt, van ahol ez a klasszikus, ma már szinte hungaricumnak számító desszert egyes helyeken azt jövendölte, hogy a fiatal lányoknak férjet hoz majd az új év.
Egyes források szerint eredetileg Sziléziából származik. Európában a 14. század óta ismert kalácsféle, amelyet sokan örmény eredetűnek gondolnak. Ami biztos: a bejglit eredetileg patkó formájúra készítették, ebből származhat a német neve. Később, a 19. század második felében osztrák közvetítéssel került be a magyar nyelvbe.
Omlós, kelt, vadkovászos
Az omlós tésztás változat zsiradékot (vajat és nem margarint) tartalmaz nagy mennyiségben, ez adja a finom omlósságát. De van olyan változat is, ahol a zsiradéknak csak egy része vaj. A kelt bejglit főleg az Alföldön sütik, sokszor csak az ünnep délelőttjén, cukrászdákban csak rendelésre. Van, ahol vadkovásszal készül.
Ami az eltarthatóságát illeti, jól befóliázva, hűvös helyen sokáig eláll.
A bejgli népszerűsége Magyarországon állítólag töretlen, ugyanakkor a tapasztalatok szerint a fiatalok körében nem annyira népszerű, kicsit retrónak vélik.
