2021 augusztusában az ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Egy hónap alatt pedig 2,7 százalékkal visszaesett a kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás - derül ki a statisztikai hivatal ma közzétett friss, előzetes adataiból.
A KSH azt írja: az éves összahasonlításban mért növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása emelkedett.
Csőstül jön a baj
Az ING gyorselemzése kiemeli: a kínálati zavarok továbbra is fennállnak, vagyis az alapanyagok és alkatrészek beszerzése továbbra is akadozik, ami így a megszokottnál hosszabb nyári leállásra késztette a gyártókat. Emellett az energiaválság is vélhetően egyre inkább érezteti hatását, hiszen az exponenciálisan emelkedő nyersanyagárak már több szektorban veszélyeztetik a termelést.
Mindez jól látható az ipar augusztusi teljesítményében. Havi alapon ugyanis a termelés volumene 2,7 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat figyelembe véve, ami jócskán alulmúlta a várakozásokat. Éves összevetésben is eltűnt már az alacsony bázis okozta kedvező statisztikai hatás: 2020 augusztusához képest az ipar teljesítménye csupán 0,6 százalékkal volt jobb (munkanaphatástól megtisztítva).
A KSH által ma közölt adat csak előzetes, így kevés részletet tartalmaz. Ugyanakkor arra kitér az adatközlés, hogy a legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása jelentősen csökkent a félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében. Nem meglepő módon ez az ellátási lánc probléma az elektronikai ipart is negatívan érintette, ahol szinten mérséklődött a termelés. Vélhetően a kisebb súlyú szektorok képesek voltak még bővülni, valamelyest kompenzálva a főbb feldolgozóipari szektorok visszaesését - írja az ING.
Mintha falba ütközött volna a magyar ipar
Az ipari termelés fixbázisú volumenindexét megfigyelve az is jól látható, hogy az újranyitást követő rendkívül dinamikus kilábalás után mintha falba ütközött volna az ipari kibocsátás. A szállítási problémák, a beszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már effektív korlátot jelent a termelés felfuttatásában. Előre tekintve pedig nem látszódik a problémák oldódása - írja Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza.
A szállítás tovább drágul és egyre nagyobb késésekkel kell számolni az iparvállalatoknak, ha egyáltalán sikerül szerezniük megfelelő alkatrészeket. A félvezetőhiányt az új osztrák gyártói kapacitás némiképp orvosolhatja, ám itt is hónapokban mérhető, mire a pozitív hatás jelentkezik. Emellett pedig az egekbe szökő gáz- és olajár, valamint az egyéb ipari alapanyagok ára egyre rontja a kényszerből csökkentett termelés profitabilitását. A munkaerő szintén drágul és a potenciális munkaerőtartalék zsugorodása egyre nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő felvételét.
Mindent egybevetve, meglehetősen nehéz ősz előtt áll a hazai ipar, így könnyen lehet, hogy jóval kisebb mértékben lesz képes az exportszektor hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mint azt jelenleg gondoljuk.
Eközben pedig a tartós költségoldali nyomás a termelői árak elszaladásán keresztül folyamatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba is - írja az ING szakértője.
Nehéz ősz: nem látszik a megoldás a problémákra, kezdenek letérdelni az európai ipar szereplői
A chiphiány a magyarországi üzemek működését is látványosan befolyásolta. Az Audi és a Mercedes is kénytelen volt rövidebb ideig leállítani a termelését már az év elején, majd a kecskeméti üzemben április végén is volt egy kényszerszünet. A vállalatok magyarországi egységei a nyári leállásokat a korábban megszokottak szerint igyekeztek bonyolítani, ám augusztusi sajtóhírek szerint a Mercedesnél végül a félvezetőkkel kapcsolatos problémák miatt egy héttel meghosszabbították azt. Később a mikrochipek hiánya miatt a Magyar Suzuki Zrt. jelentette be, hogy esztergomi gyárában szeptember 6. és 18. között leáll a termelés.
A laikusok nem igazán értik, hogy az immár 10 hónapja zajló hiányt miért nem tudják a chipgyártók orvosolni. A szakértők szerint ennek több oka is van - ezekről korábbi cikkünkben írtunk bővebben:
Ami pedig az energiaválságot illeti: az energiahordozók ára napról napra újabb rekordokat dönt, a helyzet folyamatosan romlik. Európa-szerte több nagy energiafelhasználó üzemben ideiglenes leállást vezettek be, mert a gyárak működtetése jelenleg elképesztően drága lenne. Az érintett cégek között van német ammóniagyártó üzem, vezető brit műtrágya-gyártó, de visszafogta termelését több vegyiüzem, így az osztrák Borealis és két norvég gyár is.
A Bloomberg felidézi: a holland határidős gázárak egyetlen nap alatt több mint 22 százalékot ugrottak szerdán úgy, hogy az előző nap is 20 százalékkal emelkedett a jegyzés. Az Egyesült Királyságban egyetlen nap alatt 27,6 százalékos ugrást láttunk. A hűvösebb őszi, téli időszak közeledtével viszont a lakosság egyre nagyobb része is be akar majd fűteni, ami méginkább nehezíti a helyzetet - a szakértők most attól tartanak, hogy az árválság ellátási válságba csaphat át.
