<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

A Kossuth Rádióban reggel beszélő miniszterelnök ijesztő gazdasági jövőképet festett. Orbán Viktor azonban a bedobott fenyegetések kapcsán kicsit zagyvának tűnő magyarázatokat adott. Megpróbáljuk értelmezni a szavait, és tisztázni, hogy valóban gazdasági összeomlás fenyeget-e?

Orbán Viktor az elmúlt időszakban gazdasági kérdések kapcsán a kormány kommunikációs paneljeit használó erősen leegyszerűsítő magyarázatokat használt. Szakmailag nem feltétlen voltak a korábban hangoztatott érvek megalapozottak, hiszen például az infláció kapcsán a gazdaság gyors újraindításáról beszélt, miközben a fogyasztói árak növekedése Magyarországon már korábban megindult.

Ezek után hiú ábránd lett volna a választások előtt két nappal egy koherens gazdasági elemzést várni a miniszterelnöktől, de a péntek reggeli rádiós nyilatkozatának szakmai értelmezése komoly kihívás. Ennek ellenére a politikai üzeneteket lehántva megpróbáljuk kibogozni, hogy mire is gondolhatott Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel.

Jön a gazdasági összeomlás?

Jelentős és mély európai gazdasági válság előtt állunk. Ennek a gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az ukrajnai háború. Ráadásul egy technológiai átállással is próbálkozik, ki akarta váltani a fosszilis energiaforrásokat, a gázt a szenet és az olajat – mondta a miniszterelnök. Ez utóbbit az árak emelésével akarta elérni. Orbán Viktor szerint az energiaárak nem maguktól mennek felfele.

Ha megnézzük a háború kitörése óta napvilágot látott gazdasági prognózisokat, akkor messze nem olyan borús a kép, mint ahogy azt a magyar miniszterelnök lefesti (Az OECD jelentése itt található). Noha az elemzők többsége egyértelművé tette, hogy az orosz agresszió a gazdasági növekedés lassulásával és az infláció további növekedésével jár. Ugyanakkor érdemes azt is leszögezni, hogy csütörtökön Vlagyimir Putyin mellett a Kreml magas beosztású tisztviselői is a gázcsapok elzárásával fenyegetőztek. Nem segíti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folytatott földgáz-kereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely a szerződések alapján rubelalapú fizetési rendszert ír elő.

A helyzet persze nem egyértelmű, hiszen a nyugati partnerek továbbra is arra hivatkoznak, hogy az általuk megkötött megállapodások euróban való fizetésről szólnak. Az oroszok ezért egy olyan csavart tettek az új rendeletbe, hogy az európai szerződéses partnereknek továbbra is a megszokott módon, euróban kell fizetni, méghozzá a Gazprom Banknak, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított háború miatt elrendelt uniós szankciók. Majd az orosz nagybank váltja a gáz ellenértékét rubelre, így végeredményben az oroszok kívánsága is teljesül, és a meglévő szerződéseket sem szegik meg. Az eddig napvilágot látott információk alapján ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a rubel esetleges gyengüléséből fakadó kockázatokat a vevőknek kell-e viselni.

Ha nincs gáz, akkor tényleg baj lehet

Elvileg olyan kompromisszum született, ami a kockázatokat csökkenti, több elemző szerint az oroszok még így is kitalálhatnak olyan indokot, ami miatt nem szállítanak gázt. Egy ilyen forgatókönyv esetén Európa legnagyobb gazdasága, a német komoly visszaesést szenvedne el a csütörtökön publikált prognózisok szerint. A németeknek ugyan vannak vészforgatókönyvei a gázcsapok elzárására, ám az ipari fogyasztók ellátása komolyan sérülne, ez pedig akár 6 százalékos GDP visszaeséssel járhatna, ami a koronavírus-járvány hatásához hasonló lenne.

Talán nem igényel különösebb magyarázatot, hogy ha Magyarország legnagyobb gazdasági partnere összecsuklana, az nálunk is komoly recesszióval járna. Ebből a szempontból tehát állna a miniszterelnök azon kijelentése, mely szerint:

Az energiaválság pedig egy gazdasági válsághoz vezet majd, valószínűleg heteken, hónapokon belül. A következő kormánynak ezt valahogyan ki kell cselezni – mondta Orbán Viktor.

Tekintve egyébként, hogy az orosz költségvetés felét adják a gáz és olajbevételek, és a gázkutakat nem lehet időlegesen leállítani teljesen irracionális lépés lenne ez az orosz fél részéről. Míg ugyanis Németország a saját elveit ugyan felrúgva szén és atomerőművek, illetve máshonnan beszerzett gáz révén többé-kevésbé biztosítani tudná az energiaellátását, a gázszállítás leállítása rövid időn belül az orosz gazdaság összeomlásával járna.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Orbán Viktor által beharangozott sötét jövőkép akkor válik valóra, ha Oroszország leállítja a gázszállításokat, amire a fentiek miatt korlátozott az esély.

A miniszterelnöknek arra az ellenék által naponta megcáfolt blöffjére, mely szerint hatalomra jutásuk esetén elzárnák a gáz és olajcsapokat nem érdemes az időt vesztegetni.

Utalt Orbán Viktor az uniós technológiai váltásra, a zöld átmenetre, amely kapcsán a háború kitörése előtt még egy olyan meredek kijelentést is tett, miszerint Magyarország igazi klímabajnok. Most viszont a kontextus alapján úgy tűnt, hogy ezt a miniszterelnök egy elhibázott lépésnek tartja. Tény, hogy a mostani „gázmizéria” ebből a szempontból persze kifejezetten rosszkor jött, hiszen számos nagy európai országban azzal számoltak, hogy 8-10 évet kell kibírni orosz gázzal, majd azt követően lépésről-lépésre csökkent volna ennek az energiahordozónak a használata. A másik oldalról viszont, ahogy fent említettük Németországban szükséghelyzetben használhatóak azok a környezetszennyezőbbnek tartott energiatermelő módszerek (így a szén és atomerőművek), hiszen számos ilyen egységet leállítottak, de ezeket nem bontották el. Magyarország megvalósított energiastratégiája pedig ebből a szempontból zsákutcát jelentett, hiszen hiába fektették le célként az orosz függőségtől való szabadulást, ez az elmúlt évtizedben tovább nőtt. A felelősség áttolása az EU-ra, mely szerint miattuk vannak most ellátási problémák és növekvő árak a választások előtt logikusabb, mint elismerni saját csődjüket.

Nem csak az energiapolitikával, de a költségvetéssel is gondok lesznek

Orbán Viktor első gondolatát tehát érdemes fenntartásokkal kezelni: megvan a potenciális kockázata egy komolyabb gazdasági visszaesésnek, ám ezt nem kell készpénznek venni. Ugyanakkor érdemes kitérni arra, hogy a korábban tervezettnél lassabb növekedés a következő magyar kormány számra óriási fejtörést okozhat. A választási pénzszórásban ugyanis kisöpörték a büdzsét, februárban soha nem látott mértékű hiányt halmozott fel az államháztartás.

Ha a gazdaság a várt 5 százalék helyett csak 2,5 százalékkal növekszik, ami az MNB által a múlt héten közzétett friss prognózis alja, az is jelentős költségvetési bevételek kiesésével járna. A rezsicsökkentés is már-már elviselhetetlen terhet ró a költségvetésre, hiszen az országba megnövekedett áron érkezik a gáz és az olaj, csak éppen annak költsége nem a havi számlákon jelenik meg, hanem például az adóbevételekből pótolja ki az állam az MVM hiányát, ahogy azt az év végén is tette. Jellemző, hogy már a kormányzat közeléből is 6-700 milliárdos mínuszokról szóló előrejelzések vannak, míg a piaci elemzők szerint a rezsicsökkentés költségvetési hatása akár 2000 milliárd forint is lehet.

Az üres kassza és a növekvő kiadások eredményeként tehát akkor is megszorításokra kerül sor a választások után, ha vasárnap Orbán Viktor nyer, más kérdés, hogy ismerve a Fidesz kommunikációját ezt a szót akkor sem fogjuk tőlük hallani. Ez már most is kiderült, hiszen a kormányfő azt mondta, hogy a megszorítás a baloldal sajátja, a nemzeti oldal gazdasági növekedést és adócsökkentést alkalmaz.

Ha győzelme esetén a gazdaság gyengébb teljesítményéből fakadó politikai károkat Orbán Viktor minimalizálni szeretné, akkor jó eséllyel fel kell adnia az eddigi unió ellenes kommunikáció és gyakran különutas politika után kénytelen lesz eminens tanulóként viselkedni, hiszen jó eséllyel a brüsszeli pénzek lehetnek azok, amelyek kihúzhatják őt és a magyar gazdaságot is a csávából.

Jön az élelmiszerhiány?

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az ukrán és orosz gabonatermelés esetleges kiesése óriási nehézséget okozhat. Ukrajnából a háború, míg Oroszországból a szankciók miatt nem jön majd a termény. Így a miniszterelnök szerint megtörténhet, hogy Európában is hiány is lehet alapvető élelmiszerekből.

Noha semmi sem zárható ki, ennek valószínűsége alacsonynak látszik. Sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy az alacsonyabb termésmennyiség miatt áremeléssel szembesülünk, ahogy az már számos gabonaféle esetén megtörtént a tőzsdéken, és ez később a fogyasztókhoz is begyűrűzik. Magyarországon több okból sem valószínű, hogy alapélelmiszerekből hiány lenne, egyrészt mert az itt megtermelt mennyiség nem csak a hazai fogyasztást fedi le, de méretéhez képest az ország jelentős exportőrnek számít. Másrészt a kormány néhány hete már reagált a helyzetre és exportstopot rendelt el, illetve egyedi engedélyezéshez kötött a gabonafélék kivitelét.

Az élelmiszerárak emelkedés viszont a szavazóknak is fájni fog, hiszen az infláció így is kifejezetten magas, 15 éves csúcson van. Ez pedig erodálja a fizetések és nyugdíjak értékét, ami politikailag visszaüthet. Így az orosz és ukrán gabonatermés hiánya élelmiszerválsághoz nálunk nem fog vezetni, az inflációt viszont tovább srófolhatja felfele, ami politikailag már most is nehézséget okoz.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.