Hozott is, meg nem is a jegybank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen, amely során már a szigorúbb monetáris politika irányába mutató döntés is született. Erre több mint 6 éve nem volt példa, ugyanakkor Matolcsy György jegybankelnök kijelentette, hogy az MNB nem tér le a laza monetáris politika útjáról, ami az inflációs adatokat figyelembe véve igencsak meglepte a szakértőket.
Fontos információt kaptak viszont a hitellel rendelkezők a jegybankelnöktől és Nagy Márton alelnöktől:
-
ahogy azt már fentebb írtuk, az MNB határozottan kitart a laza monetáris politika mellett, mindössze az eszközök változnak.
-
A kamatdöntés nyomán 10 bázispontos emelkedés jöhet (és jött is) a BUBOR-nál.
Mire számíthatunk mostantól az MNB-től?
Az elmúlt hetekben – hónapokban több szakértő, köztük a Bank360 is arra számított, hogy az inflációs célok elérésével a szigorítás útjára lép a jegybank, kezdetben pedig a nem konvencionális eszközökhöz nyúl majd. Ebből a szempontból nem okozott meglepetést a Monetáris Tanács döntése, hiszen a valóban ehhez az eszköztárhoz tartozó kamatfolyosót szűkítették az egynapos betétikamatok 10 bázispontos emelésével és az FX-swap állomány 100 milliárd forintos csökkentésével.
De mi a helyzet az alapkamattal, amelyet minden hiteles a törlesztőrészletek kizárólagos meghatározójának és a szigorítás legfőbb eszközének tart? A jegybank kifejezte: fenntartják a laza monetáris kondíciókat, hiszen a leginkább figyelt mutató, az adószűrt maginflációs ráta az elkövetkezendő 1-1,5 évben beállt egy fenntartható célszintre, azaz nem indokolt a további szigorítás, éppen ezért hangsúlyozta a jegybankelnök, hogy eseti, egyedi lépés volt a mostani szigorítás.
Azaz egyelőre a közelébe sem megy a „legfontosabb” referenciamutatónak a jegybank és a belátható időtávon belül ez nagyjából így is fog maradni, miközben kisebb igazításokra számíthatunk a nem konvencionális eszközöknél.
De tényleg számít a hitel szempontjából, hogy mekkora az alapkamat? A Bank360 válasza, hogy messze nem annyira, mint amennyire azt a közvélekedés gondolja. A lakossági hitelek ugyanis jellemzően három mutató valamelyikéhez kötöttek: az egy éven belüli kamatperiódusú hitelek a BUBOR-hoz, míg az éven túli fixálású kölcsönök a BIRS-hez és az ÁKK-hozamokhoz. Bár az alapkamat mértéke valamennyire befolyásolja ezeket a mutatókat, ám az utóbbi évben erősen elváltak egymástól a ráták, így ennek a mutatónak csak közvetetten van hatása a törlesztőrészletekre.
Akkor mi lesz most a hitelekkel?
A laza monetáris politika fenntartása tehát jó hír mindazoknak, akik hitelt fizetnek vissza vagy felvétel előtt állnak. Az MNB nem készül hirtelen, drasztikus emelésekre, hanem megpróbálja minél tovább elnyújtani a szigorítás kezdetét.
A törlesztőrészlet szempontjából ez több dolgot jelent:
a változó kamatozású kölcsönöket fizetők még egy kis ideig biztonságban érezhetik magukat, ám az igazítás hatására nagyjából 10 bázispontos emelkedés várnak a BUBOR-nál az elkövetkezendő napokban - hetekben, ami legfeljebb néhány száz forintos emelkedést okozhat a törlesztőrészletben, ha hamarosan érkezik a kamatforduló. Számukra még mindig az lehet a legjobb tanács, ha fixálják kölcsönük kamatozását vagy a szigorítás előtt visszafizetik a teljes tartozást. A bejelentés egyébként meglátszik a BUBOR referenciamutatójának változásán is: a bejelentés utáni jegyzésnapon 10 bázisponttal emelkedett az egynapos (-0,04-ről 0,06 százalékra), míg a háromhónapos mutatónál 6 bázispontos ugrást láthattunk (0,13 százalékról 0,19 százalékra).
A hitelfelvétel előtt állók továbbra is akkor lehetnek a legnagyobb biztonságban, ha a – kezdetben kicsit drágább – fix kamatozású hitelek mellett teszik le a voksukat és ilyen hitelből finanszírozzák terveiket.
Akik meglévő, hosszú kamatperiódusú kamatozású hitelt törlesztenek nagyobb biztonságban vannak. Érdemi változás nem mutatkozik az ÁKK-hozamokban, sem a BIRS-nél.
És mi lesz később?
A Bank360 az elhangzottak alapján továbbra is számít a szigorításra, azonban a vártnál sokkal lassabb ütemű átállásra készül. Összességében azonban érdemes felkészülni arra, hogy hosszabb távon mindhárom mutató emelkedni fog, ennek megfelelően jó, ha biztonságos, kiszámítható hitellel várjuk a szigorítást.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
