Nem szerződött az autóbontók kétharmada a Mol hulladékos leányvállalatával – írja a Szabad Európa. A lap szerint ezért inkább többen bezárnak, mivel a hulladékkoncesszió július 1-jei életbe lépése után úgy tűnik, egyáltalán nem lesz kifizetődő a tevékenységük. Ez komoly problémát okozhat, évente ugyanis 150 ezer autót vonnak ki a forgalomból, ebből alig 20 ezer kerül legális bontókba.
A leadott autók a Mol hulladékos cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) tulajdonába kerülnek az új rendszerben. A bontósok a MOHU-tól kilogrammonként 17 forintért vehetnék át bontásra szánt autókat, de feltehetően már a jól értékesíthető alkatrészek nélkül.
„Az elém tolt szerződéstervezet szerint a MOHU megszabhatja, milyen alkatrészekre van szüksége. Az persze nem volt benne a szerződésben, hogy melyek ezek. Majd később közlik az alkatrészek listáját, csak írjam már alá a szerződést” – elevenítette fel az elmúlt hónapok huzavonáját egy bontós a lapnak.
A MOHU emellett azt is megszabta, hogy a bontósok mennyit számolhatnak fel a bontási tevékenységért. A szárazra fektetésért 43 ezer forintot fizet a MOHU – nem autónként, hanem tonnánként. Szereléses bontás tonnánként 25 ezer forint, roncsolásos bontás tíz-, telephelyen gyűjtés, vagyis tárolás tonnánként húsz-, traileres beszállítás 25 ezer forint. A vállalkozó elmondása szerint 40-45 ezer forint alatt ma már nincs trailer, amely megmozdulna.
„Egy szárazra fektetés rengeteg munkaórát igényel, és jelentős bérköltséggel is jár, emellett gondoskodnom, magyarul fizetnem kell a környezetszennyező folyadékok elszállításáért, ártalmatlanításáért” – sorolta a vállalkozó, aki szerint a MOHU kompenzációja igen alacsony, nem éri meg ennyiért csinálni. A szárazra fektetés reális költsége szerinte nem 43, hanem 120 ezer forint.
