Mai döntésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, így annak mértéke továbbra is 6,75 százalék. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az idén már nem is lesz több kamatcsökkentés. A mai döntés kismértékben erősítheti a forint árfolyamát — írja az alapkezelő vezető közgazdásza Regős Gábor.
A mostani döntéshez alapvetően három tényező járulhatott hozzá. Egyrészt a forint árfolyama viszonylag gyengén alakult: az elmúlt időszakban az árfolyam a 390-400-as sávban maradt, de távolabb a sáv erős végétől, így félő lett volna a további gyengülés egy kamatcsökkentés esetében, ez pedig kedvezőtlen hatást gyakorolhatott volna az inflációs folyamatokra. Tegyük hozzá: a forint akkor sem tudott érdemben erősödni, amikor a dollár gyengülése nyomán kellett volna, ez pedig intő jel lehetett a jegybank számára.
Fotó: Depositphotos
Szintén a kamatcsökkentés ellen szólt az elmúlt hónap felfokozott piaci hangulata, amely az amerikai recessziós várakozások erősödése és a japán kamatemelés nyomán kialakult. Bár a piac némileg megnyugodott, de láthatóan minden bejövő hírre, adatra érzékenyen reagál, ez pedig egy feltörekvő deviza esetében óvatosságot követel. Az infláció júliusban a vártnál minimálisan magasabban alakult, 4,1 százalékot tett ki. Ez önmagában nem akadályozta volna még meg a lazítást , hiszen a reálkamat még így is bőven pozitív, de semmiképpen sem támogatta a lazítást.
Az idei év hátralévő részére alapesetben 2 lazítást várunk – az elsőt rögtön szeptemberre. Ennek azonban két feltétele van: egyrészt hazánk kockázati megítélésében – és ennek fő mérőszámában, az árfolyamban – szükséges a javulás, hiszen erre a jegybank kiemelt figyelmet fordít, tekintettel inflációs célkövetéses mandátumára.
A másik fontos feltétel a nemzetközi monetáris politika környezet lazábbá válása. Várakozásaink szerint a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris kondíciók lazítását és 2, esetleg 3 kamatcsökkentést hajt végre, míg az Európai Központi Banktól szintén várható 2 kamatcsökkentés. Ez változatlan kockázati prémium mellett is lehetővé teszi a hazai kamatkondíciók lazítását. Az alapesetben várt kettőnél több kamatcsökkentés akkor következhet be, ha a hazai kockázati megítélés kedvezően alakult és a Fed is végrehajt 3 lazítást, tekintettel az infláció alakulására és a felerősödött recessziós félelmekre. Ennél talán valamivel kisebb az esélye annak, hogy csak 1 további lazítás történik – ez legvalószínűbben rossz inflációs adatok vagy gyenge forint mellett következhet be.
A vártnál gyengébb második negyedéves GDP-adat hatása a monetáris politikára csekély. Bár az alacsony növekedés alapvetően indokolja a lazább monetáris politikát, de ennél nagyobb súllyal esik latba a kockázati megítélés, illetve a nemzetközi monetáris politikai környezet alakulása, hiszen egy gyengülő forintárfolyam a magasabb infláción keresztül rontaná a növekedési kilátásokat, az iparcikkek (pl. járművek) iránti keresletet pedig nem növelné — fejezi be értékelését a vezető közgazdász.
