4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Konkrét forintérték helyett csupán százalékos számokkal válaszolt Pintér Sándor államtitkára Hadházy Ákosnak arra a kérdésére, mennyi a létminimum összege egyes háztartási formák esetében. A politikai semmitmondás helyett a konkrét válasz korábbi statisztikákból kinyerhető.

Viszonylag egyszerű, forintban megválaszolható kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, 2023 októberében mennyi az egy főre jutó havi létminimum az alábbi élethelyzetekben:

  • egy egyedül élő felnőtt állampolgárra vonatkozóan,
  • egy háztartásban élő, egy felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan, valamint
  • egy háztartásban élő, két felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan.

Hadházy kérdésében arra is kíváncsi volt, mik azok a tételek, kiadások, költségek, amelyeket a „létminimum” számításába meghatároznak az érintettek részére.

A képviselő emlékeztetett, a létminimumot 2015-ig számolta ki a KSH, akkor azonban „szakmai okokra hivatkozva” felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A választ Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence parlamenti államtitkár adta meg, aki nem volt képes konkrétumot megfogalmazni. Az államtitkár a KSH-ra hivatkozva azt írta, 2015 és 2022 között

  • a gyermektelen háztartásokban 20 százalékkal,
  • az egyszülős háztartásokban 45 százalékkal,
  • a két felnőttet és egy gyermeket nevelő háztartásokban 46 százalékkal,
  • a két felnőttet és két gyermeket nevelő háztartásokban 43 százalékkal,
  • a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig 32 százalékkal

csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség mértéke.

Rétvári válaszából

nem derül ki tehát, mekkora havi jövedelem összeg szükséges ahhoz, hogy valakit ne fenyegessen az elszegényedés kockázata.

Ám a parlamenti kérdés megválaszolva, pipa, mehetünk haza.

Így álltunk 2021 végén

Lapunk viszont két hónapja számolt be arról,

2021 végén a magyarok 12,5 százaléka még mindig ebbe a veszélyeztetett társadalmi csoportba tartozott.

Az Eurostat módszertana szerint a létminimum összege a mediánbér 60 százaléka, ami 2021-ben havi nettó 125 570 forint volt. (2022-ben 145 185 forint, ám a tavalyi év adatait még nem publikálta az Eurostat.) Ez az érték – egy mémmé vált mondatot idézve – „nem jó, de nem is tragikus”, az uniós átlag 16,5 százalék, míg a régióban jobbak vagyunk Romániánál (21,2 százalék), illetve Szlovákiánál és Lengyelországnál (13,7-13,7 százalék) is, Csehországtól (10,2 százalék) viszont lemaradunk.

Cikkünk bemutatta azt is, 2021-es adatok szerint egy hirtelen jött kiadás óriási pofont jelentene a magyar háztartásoknak, a magyarok 33,9 százalékának életében ez komoly fennakadást okozna. Az uniós átlag itt 31,5 százalék, míg a régióban nálunk csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, az ott élők 47,9 százaléka ezt a pénzügyi sokkot nehezen heverné ki. Ebben a rangsorban is Csehország áll az élen (17,5 százalék), az „ezüstérem” holtversenyben a lengyel és román nyakakba kerülne 27-27 százalékkal.

Földhöz vágna egy hirtelen jött kiadás. Fotó: Depositphotos
Földhöz vágna egy hirtelen jött kiadás. Fotó: Depositphotos

Szintén gondban van az, aki már lecsúszott. 2021-ben a legszegényebbek bevételei a magyar mediánbértől 19,6 százalékkal maradnak el. Itt viszonylag jól állunk, mert az EU-s átlag 23,1 százalék, a lekisebb a jövedelmi különbség Szlovákiában, valamint Csehországban (18,3, illetve 18,4 százalék). A régióban a legrosszabb a helyzet Romániában, ahol a legszegényebbek jövedelme 32 százalékkal marad el a mediánbértől.

Nyugdíjasfronton még rosszabb a helyzet

Azzal, hogy az Orbán-kormány megszüntette a svájci indexálást, a nyugdíjemelést pedig kizárólag az inflációhoz kötötte, még szélesebbre nyitotta az ollót a bérjövedelmek és a nyugdíjak között. Egy alacsonyabb, 5-6 százalékos infláció mellett nyújtott, két számjegyű béremelés ugyanis nem mutatkozott meg a nyugdíjakban.

Emiatt 2022-ben míg országosan „csak” 13 százalék volt az országos relatív jövedelmi szegénység, azaz azok aránya, akiknek nettó jövedelme nem érte el a mediánbér 60 százalékát, nyugdíjas honfitársaink között ez az arány már 14,3 százalékra, több mint 285 ezer főre ugrott. A svájci indexálás megszüntetésének bűnét mi sem mutatja jobban, mint hogy ez az arány idős honfitársaink körében 2010-ben még „csak” 4,5 százalék, számuk pedig 77 ezer fő volt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!