A Paks II. engedélyezésében kulcsszerepet játszó hatóságot, az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) évek óta aggasztja, hogy a beruházással megbízott orosz Roszatom a törésvonal fölé akar építkezni. Az OAH fenntartásai azután erősödtek meg, hogy a beruházásért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. 2020 nyarán benyújtotta az OAH-nak a projekt egyik fontos dokumentumát, a létesítési engedélykérelmet. Ez a dokumentum az építkezéssel megbízott orosz Roszatom terveit is tartalmazza, így azt is, hogy a telephelyen belül pontosan hol épülnének fel az új blokkok.
A hatóság működését ismerő források a Direkt36-nak arról beszéltek, hogy az OAH-t nem az esetleges földrengés veszélye aggasztotta, hanem az, hogy a törésvonal két oldalán másképp süllyedhet a talaj, ez pedig veszélyeztetheti az új atomerőművet. A projektet korábban tárca nélküli miniszterként felügyelő Süli János az erről szóló felvetéseket elvetette. Úgy vélte, a talajsüllyedéssel járó problémákat kezelni tudják, a beruházás megítélésének pedig ártana, ha a kijelölt telephelyen belül új helyszínt kellene keresni.
Az OAH azonban ebben a kérdésben megkerülhetetlen szereplő. Tavaly ősszel például többek között a törésvonal problémája miatt nem adta ki a létesítési engedélyt, amely megnyitotta volna az utat az új atomerőmű felépítése előtt. Az OAH ezt azzal magyarázta, a meglévő dokumentumok alapján nem tudják elbírálni a kérelmet. Ehhez szerintük további információk kellenek, ezek beszerzésére hiánypótlást rendeltek el. Ennek keretében pedig az OAH arra is választ várt, hogy a törésvonal problémáját hogyan lehetne rendezni.
Bár közben kitört az orosz-ukrán háború, a projekt haladt tovább, és a Paks II. Zrt. a hiánypótlás keretében küldött is dokumentumokat az OAH-nak. A hatóság azt nem írhatja elő, hogy a telephelyen belül hol kell felépülnie az atomerőműnek, csupán véleményezheti a hozzá benyújtott anyagokat. Így el is utasíthatja azokat a Paks II. Zrt. által javasolt megoldásokat, amelyekkel a törésvonal jelentette kockázatokat kezelnék. Ha így történik, akkor nincs más lehetőség, mint áthelyezni az új atomerőművet, ami további tervezést igényelne, vagyis tovább csúszna a már így is késésben lévő projekt, azonban a kormány tagjai a megszólalásaik alapján nem számolnak ezzel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az új Orbán-kormányban átvette Paks II. felügyeletét Süli Jánostól, többször is jelezte, hogy a következő időszakban fel akarja pörgetni a projektet. Szijjártó a kommunikációjával azt is igyekszik hangsúlyozni, hogy a projekt az irányítása alatt már lendületet is vett. A Facebook-oldalán jelentette be például, hogy az OAH-tól engedélyt kaptak két, az alapozással összefüggő munkára. A kormány egy 2020 májusában elfogadott jogszabálymódosítással tette lehetővé, hogy ezeket a földmunkákat külön lehessen engedélyeztetni, és még a létesítési engedély kiadása előtt el is lehessen kezdeni.
A teljes cikk itt olvasható, hamarosan pedig a direkt36.hu-n is elérhető lesz.
