Január második felében és február elején is jellemzően az évszakhoz képest melegebb idő volt, ami a magas árak mellett hozzájárult ahhoz, hogy a gázfogyasztásban jelentős megtakarítást érjen el Magyarország. A körülmények persze Európa-szerte hasonlóak, így az Európai Unióban Máltát és Szlovákiát kivéve mindenhol takarékoskodtak a fogyasztáson. Persze az, hogy milyen mértékű spórolásra volt képes egy-egy ország az számos tényező eredménye volt. Így például az egészen extrémnek tűnő 57 százalékos finn megtakarítás azért volt lehetséges, mert az ottani energiamixben eleve nagyon alacsony volt a földgáz aránya, így annak kiváltása nem ütközött nehézségbe. Hasonló volt a helyzet a listán harmadik Svédországgal is.
Az európai adatokból az is kiderült, hogy ha egy államban a fűtés számottevő része földgázból származik és esetleg az áramtermelésben is érdemi szerepe van az energiahordozónak, akkor az enyhe idő ellenére is csak mértékletesen lehetett visszavágni a fogyasztást. Ebből a szempontból a magyar lakosság és a cégek is kitettek magukért, hiszen a földgáz széleskörű használata (a fentiek mellett a nehéziparban, vagy a műtrágyagyártásban is fontos szerepe van) ellenére nagyon komoly megtakarítást sikerült elérni. Az Eurostat által közölt adatok szerint a tavaly augusztusi és idén januári időszakban a korábbi évekhez képest 21 százalékkal volt kisebb a magyarországi gázfogyasztás!
Az uniós adatokból nem, de más statisztikákból kiderül, hogy a nagy spórolásból mindenki kivette a részét. Számos állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél tartottak „szénszünetet”, az iparban is drasztikusan csökkent a fogyasztás, és a lakosság is igyekezett minél többet spórolni. Utóbbiak esetén különösen azok kezdtek el nagyon odafigyelni erre, akik túllépik az átlagfogyasztást, a rezsicsökkentett érték feletti ár ugyanis már-már büntető jellegű, egyrészt azért, mert az alapárhoz képest 7,5-szeres szorzó van, másrészt a jelenlegi piaci árnál is drasztikusan drágább az úgynevezett lakossági piaci áron adott gáz. Olyannyira, hogy a mostani tőzsdei árakat figyelembe véve a rezsicsökkentett áron elszenvedett veszteséget ezzel ellensúlyozni tudja az állam, illetve az MVM.
A szakemberek felhívják a figyelmet, a fogyasztáscsökkentésben a kedvező időjárás mellett komoly szerepe volt a kevésbé pazarló fogyasztásnak és a tudatos alkalmazkodásnak is. Magyarországon is megfigyelhető volt, hogy a piaci folyamatokra reagálva sokan kezdtek energiahatékonysági beruházásokba. Az persze komoly rendszerkritika, hogy míg a magyarországi nagyvállalatok, amelyeknek erre megvannak a forrásaik, különböző célzott támogatásokat kaptak ilyen célokra, addig a lakosság számára nem nyíltak ilyen pályázati lehetőségek. Sőt a korábban meghirdetett 100 százalékos intenzitású napelemes pályázatok ügyében sem sikerült megnyugtató megoldást találni.
Mi a helyzet a tartalékokkal?
A jelentős megtakarítások alapján azt gondolhatnánk, hogy a hazai gáztárolók töltöttségi szintje rekordközeli, hiszen, ha kevesebbet fogyasztottunk, akkor elvileg a szokásosnál jóval kevesebbet vettünk ki ezekből. Az adatok ugyanakkor nem ezt mutatják. Ugyan a tavalyi szinthez képest jóval magasabb a töltöttség, hiszen a készletek a tárolói kapacitás felére rúgnak, ugyanakkor a január 15. és február 15. közötti fogyasztás nagyjából az elmúlt évek átlagának felel meg.
A látszólagos ellentmondásra egyébként van magyarázat, és több tényező is szeret játszhat benne. Egyrészt a téli fogyasztás több forrásból áll össze, a tárolók mellett a folyamatos importból és a hazai kitermelés hármasából, így nem mindegy, hogy a mostani alacsonyabb kereslet mellett ennek milyen kombinációját alkalmazzák. Korábban a szakemberek és az tranzitadatok is azt sugallták, hogy az MVM igyekszik a tavaly nagyon magas áron felhalmozott készleteket leépíteni, így vélhetőleg a tárolókból nagyobb mennyiségben értékesítenek. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyan a politikusok a nyilatkozataikban rendre úgy kezelték a tárolókban lévő földgáz mennyiségét, mintha afelett ők diszponálnának, de ez valójában nem így van. A kapacitás nagyobb részében persze az MVM által vásárolt gázt tárolják, de más gázkereskedőknek is lehet itt tárolt mennyisége, akik esetleg nem is Magyarországon értékesítik végül az energiahordozót. Sőt van egy komolyabb félmilliárd köbméteres mennyiség, amelyről konkrétan tudjuk, hogy azt korábban – azóta sem tisztázott módon – Szerbiának eladták. A fogyasztáshoz képest nagyobb mennyiségű kitárolásra tehát ez is magyarázat lehet. De a napokban a G7 például egy olyan összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy amikor a földgáz tőzsdei ára magasabb, akkor az oroszok többet szállítanak, míg alacsonyabb szinteknél a mennyiség is csökken. Most pedig egy ideje 50 euró körül mozog a tőzsdei kurzus, ami miatt könnyen elképzelhető, hogy a vállalása minimumát teljesíti a Gazprom, ezért is használunk több gázt a tárolókból.
Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy Nyugat-Európában továbbra is a sokéves átlagnál jóval magasabb a tárolói töltöttségi szint. A legnagyobb vásárlónak számító Németország esetén például meghaladja a 70 százalékot, ami azt sejteti, hogy a fűtési szezon végét erős készletekkel zárja Európa. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a tavalyinál jóval mérsékeltebb lesz majd a kereslet a késő tavaszi, nyári betárolási időszakban, így az árak továbbra sem fognak nagyon elszaladni.
