Az MNB számviteli mérlegfőösszege a fél év végén 15 171,9 milliárd forintot ért el, 2 824 milliárd forinttal (több mint 20 százalékkal) haladta meg a tavaly év végit. A jelentős mértékű bővülés mögött a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítására tett jegybanki lépések állnak, amelyek keretében az MNB átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát - írták.
Eszközoldalon az újonnan bevezetett 3 és 5 éves fedezett forinthitelek, az állampapír-vásárlási program, az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program, az NHP Hajrá!-val kibővített NHP konstrukciók és a növekedési kötvényprogram (nkp) keretében meghozott könnyítő intézkedések - az arany- és devizatartalék egyidejű növekedése mellett - mind hozzájárultak a mérlegfőösszeg növekedéséhez. Ezzel ellentétes irányba hatott az egynapos hitelek állományának mérséklődése.
Forrásoldalon a bankok likviditása az egynapos betétekből az új 1 hetes betétekbe terelődött át. A költségvetés forintbetétének állománya a második negyedéves devizakötvény-kibocsátásokból adódó konverzió miatt emelkedett. Tovább bővült a forgalomban lévő készpénz állománya, és nőtt a jegybank saját tőkéje is, amit a kiegyenlítési tartalék és az eredmény növelt, a kifizetett osztalék csökkentett.
A nettó kamat- és kamatjellegű eredményen 28,6 milliárd forint nyerség képződött 2020 első hat hónapjában, ami 300 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A forint kamateredmény 12,3 milliárd forint volt, ami 3,2 milliárd forinttal kevesebb a 2019 azonos időszakában elértnél. Ez egyrészt abból adódott, hogy a jegybanki intézkedések során újonnan bevezetett és újraindított monetáris politikai eszközökből származó kamatbevételek emelkedését meghaladta a forintlikviditás lekötéséhez igénybe vett instrumentumok után, valamint a költségvetés forintbetéte után fizetett kamatok növekedése. A csökkenés másik oka, hogy a hitelintézetekkel kötött kamatswapok nyeresége alacsonyabb lett a két időszak viszonylatában.
A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 3,5 milliárd forinttal 16,3 milliárd forintra nőtt, döntően az emelkedő devizatartalékok utáni magasabb kamatbevételek miatt.
Az év első felében a devizaárfolyam-változásból származó eredményt részben a devizaeladások, részben a forint hivatalos árfolyamának és bekerülési árfolyamának eltérése határozta. A realizált árfolyamnyereség a 2019 első felében keletkezett 38,8 milliárd forint után, 2020 első hat hónapjában 206,6 milliárd forint volt. Ehhez a gyengébb forintárfolyam, az ÁKK tranzakciói, a koronavírus-járvány elleni védekezéssel járó devizakiadások és a nemzetközi tartalékok kezeléséhez kapcsolódó tranzakciók egyaránt hozzájárultak.
