10p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A főváros tetőinek napelemmel történő felszerelését nem műszaki, hanem jogi, adminisztratív szabályozók akadályozzák, illetve a társasházi lakóközösségek hozzáállása sem segít rajta. Budapest képes lehetne akár a klímapolitikai célban vállalt napenergia-mennyiség akár háromszorosát is megtermelni, és ezt még a városi elektromos hálózat is bírná.

Könnyedén teljesíthető lenne Budapest napelemmel termelt árammennyiségének a klímapolitikai célokban vállalt mennyisége, ha a jogi-szabályozási környezet nem gátolná – derült ki annak a konferenciának előadásaiból, amit szerdán tartottak a fővárosi Fuga művészeti központban.

A beszélgetéssorozat felvezetőjében Karácsony Gergely főpolgármester azt vetette fel, az elmúlt évek válságaiból, kríziseiből szeretnék kihozni a lehető legjobbat, így az orosz invázió nyomán újragondolhatjuk az energetikai kérdéseket, viszonyunkat a fosszilis, valamint a megújuló energiaforrásokhoz. Közölte, a főváros források hiányában nem tud társfinanszírozó lenni lakkosági napelem-telepítésekben. Mit tud tenni egy főváros ilyen helyzetbe? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt. Eszerint a napenergia terén

  • megalkották a szolártérképet,
  • felmérték a lakosság hozzáállását az ügyekhez, hol vannak azok a kognitív akadályok, amik miatt például a társasházak napelemes ellátottsága alacsony, illetve
  • támogatásokat nyújtottak energiahatékonysági beruházásokhoz.

Összességében a városvezető úgy vélte, ha elhárulnak az akadályok, akkor a budapestiek is kivehetik a részüket abból az energiaforradalomból, ami

„vagy eljön, vagy nagyon nagy bajban leszünk”.

Karácsony Gergely: a budapestiek is részt tudnak vállalni az energiaforradalomból. Fotó: Bánkuti András
Karácsony Gergely: a budapestiek is részt tudnak vállalni az energiaforradalomból. Fotó: Bánkuti András

Ámon Ada, a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője közölte, le kell bontani azokat a jogi és adminisztratív akadályokat, amik tornyosulnak a zöldenergia-beruházások előtt, majd ismertette, a budapesti vezetés három munkacsoportja eddig

  • létrehozott egy, a projekttel foglalkozó információs weboldalt,
  • életre hívtak egy Napelemes Tanácsadó Irodát (melynek keresettsége a visszatáplálási tilalom miatt gyakorlatilag a nullára esett vissza),
  • tapasztalatot cseréltek több európai nagyvárossal, így például Béccsel és Berlinnel is.

Azt is elárulta, a következő lépéseket tervezik még az elkövetkező pár hónapban:

  • hálózati terhelhetőség vizsgálatának lezárása,
  • megvizsgálják, mely megoldások milyen finanszírozással valósíthatók meg,
  • tanácsokkal látják el a többi várost, illetve
  • elindítanak egy pilot projektet az E.On-nal közösen.

A főosztályvezető rámutatott:

Budapesten, azaz az ország területének fél százalékán használjuk el a megtermelt villamos energia 25 százalékát,

ezért ide kell hozni annak megtermelését is. Ez jó úton halad, 2022-re a fővárosban már 120 megawatt napelemes kapacitás valósult meg.

Budapest fajlagos energiafelhasználása magas. Fotó: Pexels
Budapest fajlagos energiafelhasználása magas. Fotó: Pexels

A projekt része volt egy attitűdfelmérés is, ezt a közvélemény-kutatást egy nagy, 1046 fős mintán mérték meg. Ennek fő megállapításai:

  • azokon az épületeken van napelem, amely már eleve takarékos vagy energiahatékony,
  • a lakók számára alapvetően a költségcsökkentés a cél, csak második a környezetvédelem,
  • a legnagyobb gondnak az engedélyezési eljárás folyamatát és idejét látják, a kivitelezéssel elégedettek,
  • a válaszadók több mint fele szerint a napelem telepítése után több mint 50 százalékkal csökkent a villanyszámlájuk.

Ugyanakkor a társasházban élők számára alacsonyabb az igény a napelemekre, aminek egyik oka az eljárás bonyolultsága, a másik oka pedig az, hogy a lakóközösség vagy nem tartja szükségesnek a napelemet, vagy drágállja azt – mutatott rá a kutatás. Ámon Ada azt is kiemelte,

a megkérdezettek 91 százaléka nem ért egyet a visszatáplálás kormányzati tiltásával.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a jelenlegi helyzetet azzal vezette fel, hogy jelenleg hazánkban a bruttó áramtermelés 35 399 gigawattóra, amivel az „utolsó előtti helyen állunk villamosenergia-termelésben”. Hozzáfűzte, az áramigény teljesítéséhez 40 százalékot importból kell fedeznünk.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországon „óriási az igény a saját magunk ellátására”, amit az is bizonyít, hogy a Mavir már három csúcsot is jelentett, amikor az ország áramtermelése meghaladta a fogyasztást. A március 18-i csúcson például villamos energiát tudtunk exportálni Ausztriába – mutatott rá Kiss Enő.

A szabályozással kapcsolatban erős kormányzati kritikát fogalmazott meg a napelemszövetség vezetője. Emlékeztetett, a kereskedelmi erőművek a napelemstop alá kerültek, újak építésére nincs lehetőség, és azok, amiket még átadnak, a korábbi évek fejlesztéseinek befejezései. A háztartási erőművekkel kapcsolatban azt közölte, azok háztartásonként átlagosan 8,2 kilowattos napelemeket jelentenek. Kiss Ernő szerint

a háztartási napelemek visszatáplálási tiltásának nincs műszaki indoka.

Hangsúlyozta, egyes helyeken előfordulhatnak műszaki akadályok, de rámutatott, a teljes országra vonatkozó tiltás egy nyílt pazarlás. Hibának nevezte, hogy

öngondoskodás támogatása helyett a rezsicsökkentés támogatására folyt el februárban is 390 milliárd forint.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a péntek este megjelent kormányrendelet, mely szerint az energiahivatal augusztustól felülvizsgálja a visszatáplálási tiltás feloldását, azt jelenti, hogy a háztartások idén már nem tudnak rácsatlakozni az elektromos hálózatra.

A napelem- és napkollektor-telepítés jogi és adminisztrációs anomáliáiról Jónás Zoltán, a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi Főosztályának épületenergetikai szakreferense beszélt. Megerősítette a korábban elhangzott kutatási adatot, mely szerint a beruházást tervezők fele társasházban él, a válaszadók 60 százaléka viszont bonyolultnak látja az ezt körülvevő adminisztrációs helyzetet. A társasházi törvényt jelenleg felülírja egy veszélyhelyzeti rendelet – ismertette. „Direkt megnéztem reggel, még hatályos” – viccelt a rendeleti kormányzással. Egy pozitív változást azért felmutatott: a korábbi szabályozás szerint a napelemek telepítését egy társasházon a lakók az összes tulajdoni hányad 75 százalékával engedélyezhették, most azonban a társasházi közgyűlésen jelen levők több mint felével lehet a telepítést megtiltani. Ismert – mondta –, milyen nehéz összehozni lakógyűlésen a határozatképességet is,

a korábbi szabályozás pedig gyakorlatilag lehetetlenné tette egy társasháznak a napelem telepítését.

A fűtésre alkalmas napkollektorokkal kapcsolatban megjegyezte, ott az adminisztrációs nehézséget az okozza, hogy szükséges a távhőszolgáltató hozzájárulása.

További szabályozási nehézséget okoz a kétszintű szabályozás: mind a fővárosnak, mind a 23 kerületnek van külön Településképi Arculati Kézikönyve és Településképi Rendelete, ami összesen 48 eltérő szabályozót jelent, melyekben az sem ritka, hogy ugyanarra a fogalomra eltérő kifejezéseket használnak.

Jónás szerint a fővárosnak lehetősége lenne egyrészt gyakorlati útmutatót készítenie a kerületek felé, másrészt harmonizálni ezt a 48 szabályozót, harmadrészt pedig fejleszteni a műszakilag elavult épületeket. Arra is rámutatott, a főváros négy látványpontjáról látható épületek tetejére az építészeti értékek megőrzése végett nem telepíthető napelem, azonban a jelenlegi, általános tiltás helyett érdemes lenne a napelemek elhelyezésének kérdését ingatlanok szintjére lebontani és úgy elbírálni.

Szalkai-Lőrincz Ágnes a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energiaszolgáltató Nonprofit Kft. (KESZ) képviseletében az energiaközösségek megalkotása mellett foglalt állást. Ismertette, ezek olyan helyi szintű szerveződések, melyek az energiapiacon tevékenykedő entitások, a helyi lakosok, civil szervezetek, kis- és középvállalkozások, illetve az önkormányzati intézmények alkotják. Az energiaközösség helyi energiatermelésre és annak felhasználására törekszik, és csak a fel nem használt mennyiséget osztja meg a nagyfogyasztókkal. A közösség kisfeszültségű hálózatot használ, tagjai okosmérőkkel vannak felszerelve, ez alapján számolnak el egymással a közösség tagjai.

Egy társasház is alkozhat energiaközösséget. Fotó: MTI
Egy társasház is alkozhat energiaközösséget. Fotó: MTI

Példaként említette saját, nyilvántartásba vétel alatt álló energiaközösségüket, melynek három entitása is előkészítés alatt áll: a II. kerületi Jurányi inkubátorház, a VIII. kerületi Katica bölcsőde és óvoda, valamint a XIX. kerületi Forrásház Gondozási Központ.

Szalkai-Lőrincz kiemelte,

az energiaközösség a takarékosság mellett egyéb járulékos pozitívummal is jár, példaként említette a közösségépítés, illetve helyben a munkahelyteremtést.

A bevezetőben már említett budapesti szolártérkép megalkotásának részletes folyamatát ismertette a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség képviseletében Soha Tamás, aki a folyamat összegzéseként közölte, a fővárosi tetőkön 5000 megawatt a fotovoltatikus potenciál, miközben a város klímastratégiai tervében 1500 megawatt a kitűzött cél. Vagyis – hangsúlyozta – nem technikai, hanem jogi-szabályozási és gazdasági akadályok lépnek fel a projekt megvalósítása során.

Jónás Zoltán előadására visszautalva azt mondta, számos jól látható, benapozott felületre a kilátási pontok miatt nem telepíthető napelem, ez azonban a benapozott felületeknek mindössze negyede. Soha Tamás aláhúzta, a szolártérkép nem helyettesíti a helyszíni felmérést és a szakértői tervezést, de jó tájékoztatást ad mind a lakosság, mind az önkormányzatok számára. Kérdésre válaszolva elárulta, a szolártérképet tervezik nemcsak az agglomerációra, hanem az egész országra kiterjeszteni, céljuk, hogy országosan díjmentes elérhetően biztosítsák ezt.

Hogy a visszatáplálás teljes tiltása elhibázott kormányzati lépés volt, azt az előadók korábban is elmondták, de a Meter Solutions Kft. megvizsgálja annak lehetőségét, a fővárosban milyen hatással járna az elektromos hálózatra a napelemrendszerek bekapcsolása. A cég nevében Kenessey Tamás tartott előadást, aki a folyamatban levő vizsgálat részeredményeit ismertetve azt mondta, technikai oka ennek nincsen.

A cég egy úgynevezett teljesítményáramlási szimulációval, mely kiterjed majdnem az összes kisfeszültségű hálózati szakaszra, azt vizsgálta, milyen hatással lenne a hálózatra, ha a Soha Tamás által említett 5000 megawattos potenciális kapacitás 30, 50, illetve 70 százalékát betáplálnák. A cég előzetes eredményeit közölve azt mondta,

a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint is Budapesten a kis távolságok miatt feszültségemelkedés nem várható,

vidéken előfordulhat, hogy a hálózati felszültség esetleg meghaladja szabvány szerinti maximális 250 voltot. De – ismertette – ez a túlfeszültség energiaközösségekkel, tárolókkal, inverterekkel szabályozható.

A budapesti hálózatot még a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén sem terhelné túl a napelemekből visszatáplált áram. Fotó: Pexels
A budapesti hálózatot még a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén sem terhelné túl a napelemekből visszatáplált áram. Fotó: Pexels

Megvizsgálták azt is, adott trafókörzetben mekkora az a százalékos arány, amit be lehet telepíteni, kialakítható-e olyan ideális elosztás, amivel mégis betelepíthető ez a napelemmennyiség. Bár a végleges eredményeket csak május közepén, végén tudják közzétenni, rámutattak, az

5000 megawattos potenciálnak már a 30 százalékos visszatáplálása is kielégíti a fővárosi klímastratégiai tervben foglaltakat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!