Hétfőn mutatta be a Takarékbank az aktuális Takarék AgrárTrend Indexét. A bank budapesti székházában Hollósi Dávid, a pénzintézet Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója és Héjja Csaba, az üzletág elemzője tartottak előadást a jelentésről. Holló elmondta,
az index értéke 2020 utolsó negyedévének végén 31,8 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél.
A 35-ös érték lenne szerintük az ideális - ez a semleges növekedési szint. Több olyan termékpálya is van a hazai agráriumban, mely ezen semleges szint felett növekedik, de az állatifehérje-pálya problémás, mert jelentős része túlságosan ki van téve a takarmányárak változásainak, magyarázta elöljáróban Holló (ezt később részletezte is).
Ez volt a harmadik alkalom, hogy a Takarékbank publikálta az agrárindexét. Az összeállításához egy százas ügyfélbázist kérdeztek meg arról, hogy hogyan látják jelen helyzetüket, és hogy mit várnak a következő negyedévtől. Mellettük megkérdezték a legnagyobb szakmaközi szervezeteket is, valamint készítettek saját elemzéseket - ebből a három forrásból gyúrták össze az agrár-helyzetjelentést és -előrejelzést.
Az index szerint a szántóföldi növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okoztak, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is velünk maradtak. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.
Ami a 2021-es kibocsátási várakozásokat illeti, az iparági szereplők az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülésével számolnak idén. Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre az év második felében lehet számítani. Fontos kitétel, hogy várakozásaik szerint, az élelmiszer kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni.
Alkalmazkodni kellett, hát alkalmazkodtunk
2020 rendkívül mozgalmas év volt a magyar agráriumban is: az afrikai sertéspestis továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat, emellett alkalmazkodni kellett a koronavírus járvány okozta kihívásokhoz, továbbá a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot. Holló kihangsúlyozta, hogy pusztán agrárszempontból a sertéspestis és madárinfluenza fontosabb tényezők voltak, mint a pandémia. A kihívások ellenére viszont - termékpályánként eltérően - , de a magyar agrárium kiváló helytállásról tett tanúbizonyságot, és ismét bizonyította, hogy továbbra is a leginkább válságálló ágazatról beszélhetünk.
A tavalyi év legnagyobb nyertesei a Takarékbank jelentése szerint egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak. A gabona- olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú. Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is.
Héjja megjegyezte, a terményárak tavalyi növekedése a gabona-ágazatban az ágazati szakértők szerint egy 8 éves status quót tört meg. Az elemző kifejtette: a jelenség mögött az állt, hogy Brazíliában, Argentínában, Franciaországban és Ukrajnában is szárazság pusztított, Kínában a Jangce-árvíz (ez a kukorica mellett a rizst is tönkrevágta, a takarmánypótlást búzával oldották meg) és a sertésállomány újratelepítése hozott kihívásokat, Oroszországban pedig a duplázódó exportvámok bírtak árfelhajtó erővel.
A tejágazatban továbbra is kielégítő átvételi árak láthatóak, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést, ám az éttermek újbóli bezárása rájuk negatívan hatott. A marhahús-ipar tavaly tavasszal bezuhant, de utána emelkedő trend volt megfigyelhető. A zuhanást szállítási, logisztikai problémák okozták, melyek a lezárások enyhülésével megoldódtak.
Holló a tojás- és tejágazat egész éves jó teljesítményét azzal magyarázta, hogy a tojásnak kevésbé magas a vendéglátóipari kitettsége: stabil a fogyasztóközönség, ha nem étteremben esszük, akkor otthon, a házi karanténban fogyasztjuk. A tej stabil jövedelmezőségéhez pedig az is hozzáteszi a magáét, hogy a tejtermelők többsége a takarmányt megtermeli a saját gazdaságában, így nincsenek kitéve a takarmányárak alakulásának. Ebben az ágazatban kifizetődő saját takarmányt termelni, mondta Holló.
Ezzel szemben a baromfihús-, sertés- és tojás termékpályákon a 2021-es évben a piaci szereplők kettős árnyomástól tartanak. Európában 2020 utolsó negyedévében Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is regisztráltak madárinfluenzás eseteket, korábban Németország távol-keleti sertéshús exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók. A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.
2020-ra visszatekintve: a baromfi-ágazatban dömpingnyomás volt tavasszal, akkor ez az ágazat is bezuhant. A lengyel import nyomta agyon a piacot, volt 600 forintos csirkemell-ár is. A madárinfluenza miatt tavaly 14 milliárd forintba került az ágazat kártalanítása. Holló szerint ez így nem fenntartható: rengeteg víziszárnyas-telepen nem tartják be a termelők az alap higiéniai szabályokat, miközben különösen Bácsi-Kiskun és Csongrád megyében "egymást érik a víziszárnyas-telepek", illetve a gazdák sokszor éjjel, nem hivatalos úton szállítják egyik helyről a másikra az állatokat, mindez pedig együtt kiváló terepet ad a betegségek terjedésének. Holló szerint átláthatóság, fenntarthatóság kell itt is.
A sertéshús negatív spriálban van, mondta Holló. Erősen kezdte a tavalyi évet az ágazat, majd a pandémia miatt persze ez is bezuhant, aztán jött a sertéspestis, majd a magas gabonaár tett be neki. Holló szerint a sertéságazat tartósan recesszióba kerülő ágazat lehet. Újranyit ugyan a dél-koreai és a japán piac, ez reményt adhat, de csapásszerű változást nem fog hozni. Holló elmondása szerint a gazdák közül sokan már visszafogják a kibocsátást, mert nem tudják fedezni a takarmányárakat.
Még csak nem is nem nullszaldós, hanem veszteséges az ágazat.
A borászatoknak a vendéglátóhelyek ismételt bezárása okoz nehézségeket, azonban 2020 végére számos termelő megteremtette az online értékesítés lehetőségét, így a 2019-es évjárat tételei, ha nem is 100 százalékban, de utat találnak a fogyasztókhoz. A szőlő-bor termékpálya azon szereplői, akik jellemzően lédig bort értékesítenek, kifejezetten erős évről számoltak be, ugyanis az exportpiacokon jobb pozíciókkal találkoztak. A gyümölcsök esetében az árak jóval a 2019-es szint felett voltak tavaly.
Holló a kertészetet nevezte meg a legegyenletesebben növekvő ágazatként. A tavaszi pánikrohamkor ugyan az áruházláncok kevesebbet vásároltak fel az ellátóktól, de a kiskereskedelmi fogyasztás aztán berobbant - hiszen nem tudtunk máshol költeni, csak a boltokban - így ez az ágazat is hamar visszaállt, éttermek, szállodák nélkül is.
A gyümölcsösökben idén is nagy károkat okoztak a tavaszi fagyok. Egyes gyümölcsök piacán 50 százalékos áremelkedéseket lehetett tapasztalni. A szokásos problémák - nincsenek betakarítók, nincs, aki leszedje az almát - tavaly is megvoltak, és várhatóan idén is megmaradnak.
Merre tartunk?
Az index szerint bátran kijelenthető, hogy 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében. Az egyes állati fehérjét előállító termékpályák szereplői tényként kezelik, hogy hamarosan a takarmányköltségek rendkívüli módon emelkedni fognak. Előbbi kockázat többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az input ár emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet.
Jelen piaci körülmények között felerősödik a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. Jelen piaci körülmények között egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése.
Holló értékelése szerint banki oldalról az ágazat fejlődése nem romlott. Talán most mutatkozik meg a normatív támogatások szerepe, ami vészévben segít, magyarázta, de ezeket javarészt a zöldségtermesztők kapják. Mindenesetre az agráriumba fektetni banki oldalról óvatosan, de még mindig érdemes, értékelt Holló. A szakember végül megemlítette az új kormányzati vidékfejlesztési programot, melyről elsőként lapunk írt. Az agrár üzletág ügyvezetője azt mondta, a Takarékbank arra számít, hogy az ágazatba ömlő pénzek nyomán óriási beruházási hullám indul majd.
