<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A műtrágya ára megháromszorozódott, az import szaporítóanyag is drágult, ez nem könnyíti meg a termelők dolgát.

„Nehéz megmondani, mekkora területen termesztenek ma Magyarországon epret” – mondta lapunk kérdésére Tóth-Babits Dorina agrárszakértő.  Hozzátette, tavaly ez a szám hozzávetőlegesen 550 hektár volt.

Sokan családi vállalkozásként fél-, egy hektárnyi területen foglalkoznak eperrel, nem vesznek igénybe területalapú támogatást, emiatt nem is regisztrálnak a rendszerbe, így nehéz pontos adatot mondani az epres termőterületről.

Az agrárszakértő azt is elmondta, egyre többen gondolják úgy, érdemes az epertermeléssel foglalkozni. Idén mégsem lesz rekordtermés, talán jó közepes átlag várható.

A fóliás szezon már az utolsó harmadánál tart és a napokban már a szabadföldi eper is megjelenik a magyar piacokon.

„Import eperrel már alig találkozhatunk, 90 százalékban a magyar gyümölcsöt kínálják az árusok” – mondja Tóth-Babits Dorina.

A fóliás eper legnagyobb része Lajosmizse környékéről származik, de Szeged környékén is sokan foglalkoznak epertermesztéssel. Innen kerül először piacra a hazai éper. Ezt a Dunántúl követi, ahol Somogy megyében vannak jelentősebb termőterületek és a szezont a Nyírségben termett eperrel zárja az ország.

Egy kiló eperért 1200 é s1600 forint között fizetnek a termelőknek. Fotó: depositphotosEgy kiló eperért 1200 é s1600 forint között fizetnek a termelőknek. Fotó: depositphotos

Pár héttel ezelőtt Budapesten még ötezer forint körül kellett fizetni egy kiló eperért, ez a szám jelenleg 1500 és 2700 forint között van.

„A termelők egy láda nagy szemű eperért 8000 forintot kapnak. Miután egy ládában öt kiló eper van, ezért a kilónkénti ár most 1600 forint. Egy kiló kisebb szemű gyümölcsért pedig 1200 forintot fizetnek a felvásárlók, így nem is olyan nagy az árkülönbség az átvétel és a piaci ár között” – mondja Tóth-Babits Dorina.

Megkerülhetetlen a kézi munkaerő

Az agrárszakértő elmondta, a termelők egyre nehezebb helyzetben vannak. A szaporítóanyagot zömmel külföldről, elsősorban Olaszországból importálják. Ennek az ára is emelkedett az elmúlt évekhez képest, ráadásul euróban kell fizetni, így relatíve még nagyobb a drágulás. A műtrágya ára pedig megháromszorozódott. A kézi munkaerőt is meg kell fizetni, ez mind növeli a termelési költségeket.

Tóth-Babits Dorina azt is hozzátette, az eper szedése csak kézierővel történik, egy hektárra legalább 15-20 ember kell. Ráadásul az eper nagyon romlandó gyümölcs, szedés után azonnal értékesíteni kell, ráadásul ugyanazt a növényt tíznaponként újra szedni kell, ez az oka annak, hogy senki sem foglalkozik nagy területen ezzel a gyümölccsel.

„Miután egyre kisebb a haszon, az epertermelők közül egyre többen próbálkoznak meg azzal, hogy a gyümölcsöt szedés után közvetlenül értékesítik a földek mellett, vagy a piacokon” – mondta el apunknak Tóth-Babits Dorina.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.