A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
Jelentősen eltérnek a hazai iskolarendszerben megszerezhető készségek attól, amire a fiatalok tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon szükség van – állapítja meg az általános és középiskolás fiatalok, valamint fiatal felnőttek jövőtudatosságának, ezen belül kiemelten a pénzügyi ismereteinek fejlesztésére létrehozott OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérése.
A 16 és 24 év közöttiek körében az Impetus Research által végzett kutatás egyik fontos eredménye, hogy a felsőfokú intézményben tanulók esetében közel fele arányban (48 százalék) már megélhetési szükséglet a munka.
Ezzel megegyező az aránya azoknak, akik szerint az iskolában tanultak inkább csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni, és ezzel el is jutottunk a kutatás másik kardinális megállapításához: a válaszadók háromnegyede (76 százalék) gondolja úgy, hogy a pályakezdőknek nincs könnyű dolga manapság elhelyezkedni.
Ennek okai között szerepel, hogy a fiatalok meglátása szerint a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, a fiatalok sokszor nem szereznek megfelelő végzettséget, és úgy általában nincs elég munkalehetőség. Az utóbbival kapcsolatos félelmek – a saját anyagi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő lakhatási ügyek mellett – uralják a 16-24 évesek aggodalmainak képzeletbeli dobogóját, amelyre az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk, egyáltalán fel sem fértek.
„A fiatalok jövőtudatosságával foglalkozó alapítványként alapvetően fontos számunkra, hogy megismerjük, mit gondolnak a fiatalok a világról, hogyan vélekednek a jövőjükről, milyen kérdések foglalkoztatják őket. Ezért is tartjuk hiánypótlónak a most megjelent kutatást, amelyhez hasonló az elmúlt években nem készült hazánkban" – mondta el Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője.
A kutatás cáfolja azt a közhiedelemben gyakran felbukkanó állítást, miszerint különórák nélkül nem lehet jó eredményt elérni az iskolában, ugyanakkor megerősíti, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az oktatási rendszer motiválná a tanulókat a jó teljesítmény elérésére. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a 16 és 24 év közöttiek ezzel együtt is inkább elégedettek a hazai oktatással: az alapfokú oktatással 57, a középfokúval 65, míg a felsőfokúval 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen elégedett.
