2025 első negyedévében 12,1 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a visszaesés 11,8 százalékos volt, míg az előző negyedévhez viszonyítva 3,4 százalékos mérséklődés történt. A legnagyobb mértékű csökkenést a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás ágazataiban mérték. Ugyanakkor a visszaesést részben ellensúlyozta az ingatlanügyletek és az energiaipar növekvő beruházási aktivitása.
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
A friss adatok nem érték váratlanul az elemzőket. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint „az év elején sem következett még be a fordulat a beruházásoknál”, és „a beruházások jelentősen hozzájárultak a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményhez”. Hozzátette, hogy a részletes szektoronkénti bontás ugyan még nem ismert, de már most látszik: „a két leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás, vagyis azok, amelyek leginkább függenek a külső kereslettől”.
Hasonlóan látja a helyzetet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is. Úgy fogalmazott: „az első negyedévben tovább folytatódott a beruházások mélyrepülése”. Szerinte bár az éves visszaesés várható volt, „legalább negyedéves alapon reménykedni lehetett a növekedés beindulásában – nem így történt”. Kiemelte: „egy vállalkozás nem most kezd beruházásba, amikor nem tudja, hogy az megtérül-e, lesz-e kereslet a termékei iránt – pláne egy esetleges kapacitásnövelés után”.
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy a feldolgozóipar helyzete kulcsfontosságú.
Molnár szerint „a német gazdaság versenyképességi problémái, a magas energiaárak és a túlszabályozottság begyűrűznek az exportorientált hazai feldolgozóiparba”, ahol a túlkínálat és a vámpolitikai bizonytalanság is visszafogja a beruházási hajlandóságot. Regős ehhez hozzátette: „az ipar gyengélkedése érzékenyen érinti a logisztikai ágazatot is”. Mivel a feldolgozóipar beruházásigényes terület, a visszaesés ezen a ponton az összesített volumenre is jelentős hatást gyakorol.
A szakértők szerint a külső környezet mellett a hazai támogatási rendszer problémái is szerepet játszanak a gyenge adatokban. Regős szerint „a hazánknak járó uniós források egy jelentős részének visszatartása is a visszaesés irányába hatott”. Sokan ugyanis csak akkor hajlandók invesztícióba kezdeni, „ha valamilyen – lehetőleg vissza nem térítendő – támogatás rendelkezésre áll”. A források visszafogása nemcsak a vállalati szférát, hanem a költségvetési mozgástér szűkössége miatt az állami és önkormányzati beruházásokat is hátráltatja.
A KSH közlése szerint ugyanakkor voltak olyan területek, ahol élénkült a beruházási aktivitás. Az ingatlanügyletek és az energiaipar növekedést mutatott, amit az elemzők is megerősítenek. Regős szerint az ingatlanpiacon „a több szegmensben megjelenő erőteljes kereslet miatt” tarthat ki a kedvező trend, míg Molnár azt emelte ki, hogy „a Demján Sándor Program hatása is megjelenhet a statisztikákban, amely elsősorban a hazai kkv-k körében lendítheti fel a beruházási aktivitást”.
Fotó: Depositphotos
Nem most kezdődtek a problémák
A hosszabb távú statisztikai adatok is alátámasztják a kedvezőtlen folyamatokat. A szezonálisan kiigazított számok alapján 2019 és 2022 között még előfordultak erősebb negyedévek, ám 2023-tól egyértelműen hanyatló pályára álltak a beruházások. A 2024-es évben mind a négy negyedévben negatív tartományban maradt a volumenindex. Bár a visszaesés üteme enyhébb, mint a 2023-as mélypontokon, a tendencia továbbra is lefelé mutat, egyelőre kevés jel utal arra, hogy megtört volna a kedvezőtlen sorozat.
A jövőre nézve mind Molnár, mind Regős óvatos optimizmussal tekint előre. Molnár szerint a beruházási fordulathoz elengedhetetlen „a külső kereslet élénkülése, a kereskedelmi megállapodások megszületése, illetve az orosz–ukrán háború lezárása”. Regős ehhez annyit tett hozzá: „jó lenne először legalább a negyedéves volumenindexben pozitív számokat látni, a mai adat alapján mérsékelt a valószínűsége annak, hogy éves alapon a beruházások növekedni tudjanak”. Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a kedvező fordulathoz nemcsak erősödő nemzetközi környezetre, hanem stabil, kiszámítható támogatási rendszerre és célzott gazdaságpolitikai lépésekre is szükség lesz.
Virovácz Péter, az ING szakértője az Mfor megkeresésére pedig azt mondta: „A beruházási fordulatra az üzleti bizalom tartós javulására van szükség. Ezt jelen planatban nem segíti a globális bionytalanság, például a vámháború ki- és bekapcsolása, valamint az európai politikai problémák sem. Továbbá Magyarországon belül nem támogatja a bizalom visszaépíülését, hogy a kormányzat gyakorlatilag folyamatosan beavatkozik az üzleti szféra működésébe különböző árszabályozásokkal vagy egéb adóintézkedésekkel.” A közgazdász szerint a magyar gazdaság lényegében 2022 közepe óta stagnál, azóta jól láthatóan felépült egy olyan vélemény, miszerint az üzleti kilátásokat a kereslet hiánya fogja vissza. Egy ilyen környezetben nehéz eladni és megvalósítani a növekedéshez szükséges beruházási ötleteket. Hozzátette: „Azt már eddig is sejtettük, hogy zsínórban a harmadik év lehet 2025, amikor a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis a beruházások változása negatív irányú lesz. Látva a mostani első negyedéves számot biztossra vehető, hogy az idén is mínuszos eredmény lesz. Kérdés, csak a hanyatlás mértéke.
