TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A képviselők zárt térben, egymáshoz kritikus közelségben dolgoznak az Országházban, ha elterjed köztük a betegség, akkor hamar leállhat a munka.

Nem tesztelik a koronavírusra a parlamenti képviselőket – derült ki lapunk kérdésére az Operatív Törzs legutóbbi tájékoztatóján, pedig a törvényes rend fenntartásának az egyik záloga a törvényalkotás biztosítása, így első hallásra felelőtlenségnek tűnik a szűrés elmaradása. A közérdek ugyanis más eljárást tenne szükségessé.

Potenciális vírushordozók (Fotó: MTI) Potenciális vírushordozók (Fotó: MTI)

A koronavírus megjelenése óta a kormány számos intézkedést hozott, amelyek a járvány terjedését hivatottak megakadályozni a korlátozások bevezetésével. Rendkívüli helyzetben tehát szükség van rendkívüli intézkedések bevezetésére, s ebben a munkában a parlamentre is hárulhat feladat. Nem véletlen, hogy egy korábbi Kormányinfón újságírói kérdésre Gulyás Gergely miniszter szükségszerűnek tartotta az Országgyűlés munkájának folytatását, amelyre – mint hangsúlyozta – még hadiállapot idején is támaszkodni kell.

A kérdés annak apropóján vetődött fel, hogy a kormány betiltotta a 100 főnél nagyobb rendezvényeket – azóta a látogatók számától függetlenül minden rendezvényt betiltottak. A hivatalos álláspont szerint – amelyet az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján is hangsúlyoztak – a parlamenti munka nem tartozik a rendezvények sorába, ezért nem függesztik fel a törvényhozást.

Mindezek után pláne fontos lenne a járvány felbukkanásának megelőzése az ülésteremben, ahol viszonylag kis területen zsúfolódnak össze a képviselők, s székeik távolsága bőven belül marad a protokoll szerint megkövetelt minimum másfél méteren. Ennek érdekében ugyan történtek már intézkedések, de a protokollnak nem része a teszt.

Vagyis a frakciótagok könnyen átadhatják egymásnak a fertőzést, mert senki nem szűri őket, így viszont előállhat egy olyan helyzet, amikor megbénul a parlamenti munka, mert nem tud rendelkezésre állni elegendő képviselő. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

Mivel jelenleg 199 képviselőnek van helye a parlamentben, ez azt jelenti, hogy ha 100 képviselő kiesik a munkából, a munka leáll.

Tekintettel arra, amilyen tempóban gyorsul a betegség terjedése – az országos tisztifőorvos szerint a következő napokban százasával lesznek megbetegedések, a szaktárca helyettes államtitkára szerint pedig akár ezrek is elkaphatják a vírust – akkor nem képtelenség feltételezni, hogy a zárt térben dolgozó képviselők közt is rohamosan el tud terjedni a vírus, ha egyszer valaki beviszi közéjük.

Száz beteg képviselő miatt tehát már megbénulna a parlament. Ez nem jelentené a képviselői mandátum elvesztését, mivel az Alaptörvény szerint erre akkor kerülhetne sor (más eseteket most figyelmen kívül hagyva), ha a képviselő egy éven keresztül nem tudna részt venni a parlament munkájában.

Vagyis lenne egy béna kacsa parlamentünk (béna kacsának hívják az amerikai elnököt a választás előtti időszakban, amikor már nem hoz érdemi döntéseket normál helyzetekben), de valakinek ebben a helyzetben is meg kell hoznia az ország számára veszélyhelyzetben különösen fontos döntéseket. Nem beszélve arról, hogy szintén az Alaptörvény szerint a kormány tagja a tevékenysége során az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A kormány feletti kontroll viszont megszűnne, bizalmatlansági indítványt sem lehetne indítani ellene, mivel ahhoz is kell a képviselők egyötöde, ám arra a kevésnél is kevesebb az esély, hogy kizárólag kormánypárti képviselőket fertőzzön meg a vírus, s így megmaradjon az esélye az ellenzéki frakcióknak, hogy a kellő számú képviselőtől megszerezzék a hozzájárulást.

Erre persze rá lehetne vágni, hogy eddig is a kormány hozta meg a fontos döntéseket, rendeletek és határozatok útján intézkedik a veszélyhelyzet elhárítása érdekében. De ne felejtsük el, hogy mint a képviselők, úgy a kormánytagok is rendszeresen részt vesznek a parlament plenáris ülésein, tehát ők is bármikor megkaphatják a vírust.

Addig is, amíg legalább a kormány működőképes, rendeleti kormányzás lenne Magyarországon - bár már most sem járunk ettől messze. Az Alaptörvény alapján ugyanis veszélyhelyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek tehát erős felhatalmazások a kormány számára.

Természetesen ha valamelyik kormánytag megbetegedik, akkor is be tud kapcsolódni a kormány munkájába, ha ehhez biztosítottak az elektronikus eszközök a kórházban, ahol ápolják. Kérdés azonban, hogy lenne-e olyan állapotban a miniszter, hogy felelősséggel el tudja látni a feladatait, több kormánytag megbetegedése pedig kaotikus helyzetet teremtene a kormányzásban.

Azzal kezdtük, hogy közérdek lenne a képviselők tesztelése. Lehet, hogy olvasóink egy része vitatkozik ezzel az állítással, de a magunk részéről azt alapvető eljárásnak tartjuk az ország kormányozhatóságának biztosítása érdekében. Természetesen ugyanez a véleményünk az egészségügyi dolgozók esetében, illetve más, a veszélyhelyzetben a törvényes rend fenntartása érdekében munkájukat végzők esetében is.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.