5p

A képviselők zárt térben, egymáshoz kritikus közelségben dolgoznak az Országházban, ha elterjed köztük a betegség, akkor hamar leállhat a munka.

Nem tesztelik a koronavírusra a parlamenti képviselőket – derült ki lapunk kérdésére az Operatív Törzs legutóbbi tájékoztatóján, pedig a törvényes rend fenntartásának az egyik záloga a törvényalkotás biztosítása, így első hallásra felelőtlenségnek tűnik a szűrés elmaradása. A közérdek ugyanis más eljárást tenne szükségessé.

Potenciális vírushordozók (Fotó: MTI)
Potenciális vírushordozók (Fotó: MTI)

A koronavírus megjelenése óta a kormány számos intézkedést hozott, amelyek a járvány terjedését hivatottak megakadályozni a korlátozások bevezetésével. Rendkívüli helyzetben tehát szükség van rendkívüli intézkedések bevezetésére, s ebben a munkában a parlamentre is hárulhat feladat. Nem véletlen, hogy egy korábbi Kormányinfón újságírói kérdésre Gulyás Gergely miniszter szükségszerűnek tartotta az Országgyűlés munkájának folytatását, amelyre – mint hangsúlyozta – még hadiállapot idején is támaszkodni kell.

A kérdés annak apropóján vetődött fel, hogy a kormány betiltotta a 100 főnél nagyobb rendezvényeket – azóta a látogatók számától függetlenül minden rendezvényt betiltottak. A hivatalos álláspont szerint – amelyet az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján is hangsúlyoztak – a parlamenti munka nem tartozik a rendezvények sorába, ezért nem függesztik fel a törvényhozást.

Mindezek után pláne fontos lenne a járvány felbukkanásának megelőzése az ülésteremben, ahol viszonylag kis területen zsúfolódnak össze a képviselők, s székeik távolsága bőven belül marad a protokoll szerint megkövetelt minimum másfél méteren. Ennek érdekében ugyan történtek már intézkedések, de a protokollnak nem része a teszt.

Vagyis a frakciótagok könnyen átadhatják egymásnak a fertőzést, mert senki nem szűri őket, így viszont előállhat egy olyan helyzet, amikor megbénul a parlamenti munka, mert nem tud rendelkezésre állni elegendő képviselő. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

Mivel jelenleg 199 képviselőnek van helye a parlamentben, ez azt jelenti, hogy ha 100 képviselő kiesik a munkából, a munka leáll.

Tekintettel arra, amilyen tempóban gyorsul a betegség terjedése – az országos tisztifőorvos szerint a következő napokban százasával lesznek megbetegedések, a szaktárca helyettes államtitkára szerint pedig akár ezrek is elkaphatják a vírust – akkor nem képtelenség feltételezni, hogy a zárt térben dolgozó képviselők közt is rohamosan el tud terjedni a vírus, ha egyszer valaki beviszi közéjük.

Száz beteg képviselő miatt tehát már megbénulna a parlament. Ez nem jelentené a képviselői mandátum elvesztését, mivel az Alaptörvény szerint erre akkor kerülhetne sor (más eseteket most figyelmen kívül hagyva), ha a képviselő egy éven keresztül nem tudna részt venni a parlament munkájában.

Vagyis lenne egy béna kacsa parlamentünk (béna kacsának hívják az amerikai elnököt a választás előtti időszakban, amikor már nem hoz érdemi döntéseket normál helyzetekben), de valakinek ebben a helyzetben is meg kell hoznia az ország számára veszélyhelyzetben különösen fontos döntéseket. Nem beszélve arról, hogy szintén az Alaptörvény szerint a kormány tagja a tevékenysége során az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A kormány feletti kontroll viszont megszűnne, bizalmatlansági indítványt sem lehetne indítani ellene, mivel ahhoz is kell a képviselők egyötöde, ám arra a kevésnél is kevesebb az esély, hogy kizárólag kormánypárti képviselőket fertőzzön meg a vírus, s így megmaradjon az esélye az ellenzéki frakcióknak, hogy a kellő számú képviselőtől megszerezzék a hozzájárulást.

Erre persze rá lehetne vágni, hogy eddig is a kormány hozta meg a fontos döntéseket, rendeletek és határozatok útján intézkedik a veszélyhelyzet elhárítása érdekében. De ne felejtsük el, hogy mint a képviselők, úgy a kormánytagok is rendszeresen részt vesznek a parlament plenáris ülésein, tehát ők is bármikor megkaphatják a vírust.

Addig is, amíg legalább a kormány működőképes, rendeleti kormányzás lenne Magyarországon - bár már most sem járunk ettől messze. Az Alaptörvény alapján ugyanis veszélyhelyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek tehát erős felhatalmazások a kormány számára.

Természetesen ha valamelyik kormánytag megbetegedik, akkor is be tud kapcsolódni a kormány munkájába, ha ehhez biztosítottak az elektronikus eszközök a kórházban, ahol ápolják. Kérdés azonban, hogy lenne-e olyan állapotban a miniszter, hogy felelősséggel el tudja látni a feladatait, több kormánytag megbetegedése pedig kaotikus helyzetet teremtene a kormányzásban.

Azzal kezdtük, hogy közérdek lenne a képviselők tesztelése. Lehet, hogy olvasóink egy része vitatkozik ezzel az állítással, de a magunk részéről azt alapvető eljárásnak tartjuk az ország kormányozhatóságának biztosítása érdekében. Természetesen ugyanez a véleményünk az egészségügyi dolgozók esetében, illetve más, a veszélyhelyzetben a törvényes rend fenntartása érdekében munkájukat végzők esetében is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!