Nincs megállás, darabjaira hullik Magyarország, hiába feszül ellene a kormány
Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre - továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.
Az ingatlanárakban kitűnően követni lehet a társadalmi-gazdasági folyamatokat, persze késéssel, az ingatlanszektor már csak ilyen. A kormányzati, önkormányzati döntések hatásai általában 1-2 évvel vagy még később jelennek meg az árakban. A piaci szereplők gyorsabban reagálnak és gyorsabban alkalmazkodnak. Befolyásolják az árakat és igyekeznek számukra kedvezően alakítani a szabályozókat. Mindegy, hogy irodaházról, ipari ingatlanról vagy lakásról van szó. Mivel az utóbbi mindig fókuszban lesz (lakni mindig kell), érdemes megnézni, hogyan változnak itt az árak, ezek milyen kapcsolatban vannak a jövedelmekkel, a tőke vándorlásával, az állami ösztönzők változásával.

Az egyértelmű, és erre a KSH 2020 november végén közölt „Családiház- és társasházi lakásárak változása a hazai funkcionális várostérségekben 2014–2018” című tanulmányában is erős utalás volt, hogy nemhogy ketté, de sokfelé szakadást lehet látni az országon belül. Nőttek a térségek, a térségközpont és periféria közötti egyenlőtlenségek. Az általános drágulás az ingatlanszektor szinte minden területén megfigyelhető volt, de a leszakadó térségekben folytatódott a relatív és tényleges értékcsökkenés.

A statisztikai hivatal anyagában kiemelték: a központi fekvésű családi házak jellemzően drágábbak, mint a vonzáskörzetekben lévők. A legmagasabb átlagárak mind a centrum, mind a vonzáskörzet esetében Budapesten és a Dunántúl középső, illetve nyugati részében, a legalacsonyabb átlagárak az Alföldön, valamint a Dunántúl déli részén találhatók. A társasházi lakások árainál is megfigyelhető a centrum-periféria viszony. A legmagasabb árszínvonalú várostérségek a fővárosban és a Dunántúl nyugati felén találhatók, ugyanakkor rendkívül alacsonyak a társasházi lakások árai Kaposvár és Miskolc vonzáskörzetében.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
14 napig ingyenesen hozzáférhet Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Adja meg bankkártyája adatait - a választott csomag díját csak a 14 napos próbaidőszak letelte UTÁN vonjuk le bankszámlájáról
+1: A 14 napos próbaidőszak alatt Profiloldalán bejelentkezve BÁRMIKOR LEMONDHATJA előfizetését
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat