A pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kéri Novák Katalin államfőt, hogy az Országgyűlés által május 24-én elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását ne írja alá. Azt küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.
Mint arra közleményükben is emlékeztetnek: Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi.
Véleményük szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, azonban e rendelet akkor „időbelileg” korlátozott volt a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről az alapvető jogok biztosa is megfogalmazta véleményét.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek március 1-jén írt válaszában is arra alapozta véleményét a sztrájkot korlátozó rendeletről, hogy az azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére.
"A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel?" - írák.
Alapjog a sztrájk
Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérik a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket.
Továbbá kitérnek rá: a pedagógusok sztrájkbizottsága fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél.
"Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - tették hozzá.
