<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A járandóságok felzárkóztatása a létminimumra mintegy 435 ezer ember érintene. Van mit tenni: a KSH idei kimutatása szerint az átlagos nyugdíj mindössze négy megyében és a fővárosban magasabb, mint az országos átlag.

A 2022-es országgyűlési választás egyik vezető kampánytémája a nyugdíjasok helyzete, az elmúlt hetekben az ellenzéki és kormánypártok egyaránt kifejtették álláspontjukat idősebb honfitársaink járandóságaival, megélhetésével kapcsolatban.

A Fidesz a 13. havi nyugdíj visszavezetésével kampányol, emellett pedig a törvényben garantált más kifizetéseket (mint a tervezettnél magasabb infláció miatt szükségszerű kompenzációt, valamint a tavalyi alacsony bázis miatt dinamikus idei gazdasági növekedés miatt járó prémiumot) is a kormányzás érdemeként állítja be.

A másik oldal nem kevésbé merész kijelentéseket tesz – derül ki az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek tévévitájának otthont adó ATV beszámolójából -, melynek része a férfiak nyugdíjba engedése 40 év szolgálati idő után (hasonlóan a nőknél már élő intézkedéshez, amely nem köti az öregségi korhatár betöltéséhez a nyugdíjba vonulást ebben az esetben). De még nagyobb kihívást jelenthet a társadalombiztosítási rendszernek az a Karácsony Gergely főpolgármesterhez köthető javaslat, amely szerint a létminimum szerint kellene megállapítani a legalacsonyabb nyugdíj összegét.

Karácsony Gergely főpolgármesterKarácsony Gergely főpolgármester

Mennyi az annyi?

Jelenleg minimum 28 500 forint illeti meg az öregségi korhatár feletti nyugdíjasokat. Bár a Központi Statisztikai Hivatal sok éve nem tesz közzé már adatot, de egyéb számítások rendelkezésre állnak, melyek szerint mostanra a létminimum összege egy felnőttre esően bizonyosan meghaladta a havi 100 ezer forintot.

Vagyis az ellenzéki kezdeményezés alapján, egy választási siker esetén ennél alacsonyabb összegben nem lehetne nyugdíjat megállapítani. Nézzük, mit jelent ez a számok nyelvén.

A Magyar Államkincstár adatai szerint – melyről lapunk nemrég írt egy elemzést – közel 435 ezer nyugdíjas él ma Magyarországon, akinek a havi járandósága nem haladja meg a 100 ezer forintot.

Náluk tehát biztosan szükség lenne a nyugdíj felzárkóztatására. Közülük 395 ezren vannak azok, akiknek a havi nyugdíja 50 és 100 ezer forint közé esik, a többieknek még ennél is kevesebb pénzből kell megélniük (amit az alacsony szolgálati idő, illetve a bejelentett munkabér alacsony összege magyaráz, de adott esetben a külföldi munkavállalás is állhat az itthoni mérsékeltebb összeg mögött).

Megközelítő számítás alapján – feltételezve, hogy a skálán belül nem egyenletesen oszlanak el az érintettek, vagyis a felső értékhez közeledve egyre több nyugdíjast tart számon a kincstár – azt az eredményt kapjuk, hogy a társadalombiztosításon keresztül havi 11,8 milliárd forint forrásra lenne szükség a felső kategória felzárkóztatáshoz, ami éves szinten 142,2 milliárd forintot jelentene, pusztán ebben a körben. Ha hozzávesszük azokat, akik havi 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak, akkor a végösszeg éves szinten 158,7 milliárd forintra emelkedik. S ez a tétel még nagyobb lehet, amennyiben frissülnek a létminimumra vonatkozó számítások az idei folyamatokkal.

Ebből is látszik, hogy a nyugdíj, mint téma, igen komplex, a társadalompolitikai vetületén túl gazdasági összefüggéseket is vizsgálni kell. Vitathatatlan, hogy a nyugdíjak leszakadása a bérekről egyre nagyobb, amint arra lapunk évek óta felhívja a figyelmet. Nem véletlen, hogy az ellenzéki kampányban a svájci indexálás visszaállítása is megjelent ígéretként.

Jelenleg csak az infláció tervezett éves mértéke határozza meg, mennyivel emelik a járandóságokat év elején. A még a baloldali kormányzás idején használt svájci indexálás ellenben a bérek alakulását is figyelembe veszi.

Nem a budapestiek nyernének ezzel az ötlettel

A módszertani változás mellett érvként fel lehet hozni azt a kimutatást, amit a Központi Statisztikai Hivatal közölt, s amelyben a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátását jelenítik meg, megyei bontásban (fontos tehát, hogy nem csak az öregségi nyugdíjakat vették figyelembe, továbbá az adott megye adata nagyban függ attól, hogyan oszlanak meg a nyugdíjasok az egyes ellátástípusok szerint).

Az idei év eleji nyugdíjemelés után a listát vezető fővárosban 170 152 forint volt az átlag, míg a sor végén kullogó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 116 917 forint. Országos szinten pedig 137 375 forint volt az átlag – ennél csak négy megyében és a fővárosban magasabb az érték, ami megint csak jól mutatja az ország szétszakadását. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzék nyugdíjkorrekciós programja, a járandóságok felzárkóztatása elsősorban nem a budapestiek és a fejlettebb iparral rendelkező megyék lakosainak életét könnyítené meg, hanem a leszakadó országrészekben, térségekben élőkön segítene, ahol az alacsonyabb bérek amúgy is determinálják az induló nyugdíjak összegét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.