A 2026-os pótköltségvetés az eredeti büdzséhez képest
212,4 milliárd forinttal magasabb bevételi és kiadási főösszeggel számol,
ez 3 százalékos pluszt jelent. Bár önmagában ez az érték olybá tűnik, mintha Magyar Péter kormánya jelentős nyugdíjemelésre készülne, a számok mögé tekintve le kell hűteni a lelkesedést.
A május óta hivatalban levő miniszterelnök ugyanis eddig mindössze egyetlen tényleges nyugdíjemelést jelentett be: kormánya 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj havi legkisebb összegét. Ám ez az intézkedés is csak 2027. január 1-jétől lesz hatályos, így a mostani pótköltségvetésben ennek pénzügyi hatása értelemszerűen még nem szerepel. (Farkas András nyugdíjszakértő szerint az új rendelkezés 127 ezer kisnyugdíjast érint.)
Többletkiadást kellene, hogy jelentsen a nyugdíjkasszában a novemberi nyugdíjkompenzáció. A hatályos nyugdíjszabályozás szerint az első nyolc hónap tényadata alapján meg kell vizsgálni, mekkora átlagos éves nyugdíjasinfláció várható az egész évre, és ha ez az érték meghaladja az év elején várható fogyasztóiár-indexet, ami a tényleges januári nyugdíjemelés mértéke volt, akkor a különbözetet visszamenőlegesen ki kell fizetni nyugdíj-kiegészítésként.
Csakhogy az év első nyolc hónapja átlaga alapján a nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,4 százalék, míg az év eleji nyugdíjemelés az eredeti büdzsében tervezett inflációnak megfelelően 3,6 százalék volt.
Így idén nyugdíjkorrekció kifizetésére nem kell forrást előteremteniük Kármán Andráséknak.
Egy másik kiadási tétellel ugyancsak nem kell számolnia az új kabinetnek. Az előző kormányzat még 24,3 milliárd forintot különített el nyugdíjprémiumra. Ennek kifizetése akkor kötelező, ha a tárgyévben a GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, és a hiánycél is teljesülni látszik. Ilyen jogcímen utoljára a 2022-es választási kampányban, 2021 novemberében történt kifizetés, az elmúlt négy évben viszont hiába különített el a kabinet tízmilliárdokat az idősek külön juttatására, a gyenge gazdasági teljesítmény miatt azt nem tudták kifizetni.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
És bár az előző kabinet tavaly tavasszal is 3,6 százalékos növekedési célt írt az eredeti 2026-os költségvetésbe, és ennek megfelelően 24,3 milliárd forintos kiadást be is terveztek a nyugdíjkassza kiadásai közé, a GDP-bővülés mértékére vonatkozó célokat a közgazdászszakma valóságtól elrugaszkodottnak tartotta. A szakértők félelmei be is igazolódtak, az első negyedévben 1,8, a második negyedévben pedig 1,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami alapján borítékolható,
év végéig nem lesz meg a 3,5 százalékos bővülés.
Így nemcsak a nyugdíjprémium kifizetésére vonatkozó első feltétel nem teljesül, hanem a kormányzati átadás-átvételkor az is kiderült, az eredetileg tervezett 3,7 százalékos hiánycél sem tartható.
Így tehát Kármán Andrásék számára ez a 24,3 milliárd forint „felszabadult”, ám a mérleg másik serpenyőjében ott van egy öt és félszer ekkora, a már 2025 tavaszán elfogadott büdzsében nem szereplő kiadás. A 14. havi nyugdíjról először Lázár János beszélt egy tavaly őszi lakossági fórumon, majd Orbán Viktor ráerősített, mondván: a kormány dolgozik ennek bevezetésén. A törvényjavaslat végül tavaly novemberben került az Országgyűlés elé, azt a Ház akkori fideszes többsége el is fogadta, így februárban az idősek – a 13. havi juttatással együtt – kézhez kapták a 14. havi juttatás negyedének megfelelő összeget is.
Nem kis pénzről van szó: a 2026. februári államháztartási jelentés szerint
ezen a jogcímen 133,3 milliárd forintot fizetett ki az államkincstár.
Ez a nyugdíjkassza szempontjából úgy néz ki, hogy míg a bevételi és kiadási oldalról is eltűnt a nyugdíjprémiumra előirányzott, a büdzsé más bevételeiből érkező 24,3 milliárd forintos összeg, eközben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi oldalán az úgynevezett felülről nyitott, azaz a szabadon átléphető előirányzatú kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel sort jelentősen, 70 milliárd forintról 177,2 milliárd forinttal megemelték, a kiadási oldalon ez pedig az öregségi nyugdíjakra kifizetett tételek között jelent meg.
Összességében az öregségi nyugdíjakra (ami a nyugdíjkorhatár felettieket és a Nők 40 programba tartozókat jelenti) 220,3 milliárd forinttal fizetne többet a kabinet, de – mint jeleztük – ez tartalmazza a 14. havi ellátás februárban kifizetett egynegyed részét is. Árvaellátásra várhatóan 1,6 milliárd forinttal többet kell kifizetni, így ezt a kiadási előirányzatot 3 százalékkal emelték meg, az özvegyi nyugdíjak előirányzatát pedig 9,3 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal növelték.
A megemelkedett kiadási előirányzatok fedezetére a büdzsé más bevételeiből származó pénzeszközök átvételének már említett 177,2 milliárdos megemelése mellett elsősorban a szociális hozzájárulási adóból (szocho) származó 90,1 milliárd forintos többletbevétel szolgál. Erre már csak azért is szükség van, mivel a társadalombiztosítási (tb) járulékból várhatóan 9,7 milliárd forinttal kevesebb fog befolyni, és az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhekben is csaknem 30 százalékos, 28,4 milliárd forintos csökkenésre számítanak.
Mint arról az Mfor korábban beszámolt, a Pénzügyminisztériumban úgy kalkulálnak, hogy az eredeti büdzsé terveihez képest szochóból 109,2 milliárd forinttal több, míg tb-járulékból 33,9 milliárd forinttal kevesebb bevétel várható. Mindkét közterhet a nyugdíj- és az egészségkassza között osztják szét a költségvetési törvényben meghatározott arányban.
