A 2021-es év általában véve is óriási drágulást hozott, a csúcstartó termékek között pedig ott találtuk az üzemanyagokat is. Az év első napján a 95-ös benzin átlagára 366 forint volt, és a gázolaj is bőven 400 forint alatt (391) volt. Év közben viszont az olaj ára jelentősen drágult, ami magával húzta a feldolgozott termékeket, így az üzemanyagokat is. Előbb a 400 forintos szintet lépte át mindkét ár, majd a nyár végén lendületet véve októberben előbb a dízel, majd a benzin is 500 forint fölé ugrott.
Már év közben is volt zúgolódás a fogyasztók körében a drága üzemanyag miatt. Ráadásul ez nem önmagában „csapolja a pénztárcákat”, hanem erős tovább gyűrűző hatása is ismert, hiszen a szállítási költségeken keresztül nagyon sok minden drágul, ha emelkedik az üzemanyagok ára. Az ősz során több olyan kutatás is napvilágot látott, amelyek azt jelezték, hogy az 500 forintos szint erős lélektani határnak számít. Amennyiben ezt a szintet túlhaladja az üzemanyagok ára, akkor sokan leteszik a kocsijukat, de legalábbis igyekeznek jóval kevesebbet autózni.
Tényleg kevesebbet tankoltunk
Hogy ez nem légből kapott fogadkozás volt, hanem sokan komolyan gondolták, vagy az anyagi helyzetük miatt kényszerültek erre, azt jelezte, hogy míg június és szeptember között a 2021-es fogyasztási adatok meghaladták a korábbi három év azonos havi adatait, addig októberben már csak a 2020-as szintet szárnyalta túl. Ráadásul, míg 2018-ban és 2019-ben a tizedik hónapban a benzin fogyasztása meghaladta a szeptemberi számokat, addig tavaly már ezen ismérv alapján is visszaesés volt.
A nagy törés azonban novemberben jött, amikor tartóssá vált az 500 forint feletti ár. Nem véletlen, hogy erre a kormány is reagált, és bevezette az árstopot az üzemanyagokra, 480 forintos szinten meghúzva a maximális fogyasztói árat. Ez november 15-én lépett életbe, ám a 11. havi számok így is jelentős visszaesést mutattak. Ebben a hónapban egyébként a NAV statisztikái szerint a motorbenzin értékesített mennyisége ismét elmarad a két és három évvel korábbi szinttől. Ha a megyei statisztikákat nézzük, akkor azt láthattuk, hogy a novemberi visszaesés általános volt, ugyanakkor vélhetőleg az átlagosnál magasabb keresetek miatt Budapesten az átlagosnál kisebb volt ennek a mértéke.
Decemberben az autósok abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy az olajárak tőzsdei zuhanása némi kiadástól megkímélte őket, az árak ugyanis szinte mindenhol a hatósági maximum alá kerültek. Az év utolsó hónapjában volt egy rövidebb időszak, amikor akár 450 forintért is lehetett benzint venni. Persze minden viszonylagos, hiszen ez az 520 forint körüli szinthez képest már-már olcsónak számít, ám ne feledjük, hogy egy évvel korábban 100 forinttal kellett kevesebbet fizetni egy liter 95-ösért. Minden esetre az olcsóbb benzin a fogyasztásra is pozitívan hatott, sokan ültek ismét autóba.
A keleti megyékben erősebb volt a hatás
Így az év utolsó hónapjában megint erős növekedést láthattunk, akkor nem csak a novemberi számokat sikerült túlszárnyalni, hanem a 2018-as és 19-es forgalmi adatokat is. Az erőteljes visszapattanást pedig nehéz másra visszavezetni, mint arra, hogy az árcsökkenés révén ismét többen ültek a volán mögé. A 2020-as adatokhoz képesti növekedés mögött persze más okok is állnak, hiszen tavaly az év végén zárva voltak a szállodák, és sokan még az év végi rokonlátogatást is kihagyták a súlyos járványhelyzet miatt. Ám a korábbi éveket meghaladó fogyasztást ez nem magyarázza.
Érdemes egyébként a megyei bontásra decemberben is ránézni. Ezek erősítik azt a teóriát, hogy az árak csökkenése miatt tankoltak többet a magyarok. Ha ugyanis a novemberi számokkal vetjük össze az év utolsó hónapjának adatsorát abból az derül ki, hogy Budapest mellett az alacsonyabb jövedelmű megyékben volt az átlagosnál nagyobb a növekedés. Amiben nem csak az van benne, hogy decemberben a „normál viszonyokhoz képest” mennyivel többet tankoltak Borsodban vagy éppen Hajdú-Bihar megyében, hanem az is, hogy ezekben a régiókban ekkor „korrigálták” az egy hónappal korábbi visszaesést is.
A kutak vagy az autósok fognak szomorkodni?
A decemberi olajáresést az év elején ismét emelkedés követte, az üzemanyagárak pedig csak az árstop miatt nem követik ezt a hazai kutaknál. Ugyanakkor a 90 dollár feletti hordónkénti ár miatt a hazai kutaknál 520 forint körüli szintek lehetnének. Ráadásul az olajpiaci előrejelzések alapján komoly visszaesésre nem lehet számítani, pedig a dollár relatív erőssége miatt így is extrém magas árak alakultak ki. (A legutóbbi nagyon magas olajár idején egy dollár sokkal kevesebb eurót ért, ha most is így állna a devizapiac, az 115 dollár körüli hordónkénti összeget eredményezne.)
A rövidtávú trend már csak azért is fontos, mert a kormány által életbe léptetett árstop 3 hónapra szólt, vagyis február 15-én elvileg hatályát veszti. Néhány hónappal a választások előtt nehéz elképzelni, hogy ne hosszabbítanák meg az árak befagyasztását, már csak azért is, mert ennek költségei nem a kormányzatot, illetve a költségvetést terhelik. Lengyelországban például a kormány szintén úgy érezte, hogy enyhíteni kell a lakosság terhein és csökkentették az üzemanyagok árát, ám ezt nem az olajtársaságok kontójára tették, hanem az áfa csökkentésével.
Ez a lehetőség elvileg egyébként a magyar kormány előtt is nyitva állna, már csak azért is, mert ha további hónapokra kitolják az árstopot, az sok benzinkút számára okoz majd tetemes veszteséget. Logikus, minél fentebb megy az olaj ára, és ezáltal a Moltól (esetleg az OMV-tól) beszerzett üzemanyagok nagykereskedelmi ára, annál nagyobb lesz a veszteség.
Ez pedig átrendezheti a hazai töltőállomások piacát is. Annak ugyan nem látjuk esélyét, hogy a legnagyobb piaci szereplőnek számító Mol, vagy a vele versenyző nagy nemzetközi láncok hátat fordítsanak Magyarországnak, arra viszont komoly esély van, hogy a kis, független kutak egy része bedobja a törölközőt. Ez egyébként már nem csak amolyan újságírói rémhírkeltés, hanem reális forgatókönyv, az első bedőléseken túl is vagyunk. A holtankoljak.hu információi szerint a múlt héten három töltőállomás már bezárt a hatósági ár miatt.
