Az orosz kommunikáció szerint ugyan többször megállították már az ukrán támadást, ám számos vizuális bizonyíték jelzi, hogy egyre mélyebb lett a betörés. Eddig elsősorban falvakat és egy ötezres kisvárost sikerült az ukrán erőknek elfoglalniuk, ám a kezükre került a péntek esti információk szerint a szudzsai gáztranzit-állomást is, amely a Gazprom tulajdonában van.
Ugyan az attak legnagyobb trófeájának számító ukrán eredményt a megjelent fotók ellenére továbbra is vitatják, az energiapiaci mozgásokból úgy tűnt, hogy a befektetők hitelt adnak a gáztranzit-állomás elfoglalásának. Az európai tőzsdéken ugyanis a földgáz jegyzése éves csúcsra ugrott, a szakértők pedig az árfolyam mozgását a sikeres ukrán támadással magyarázták. Az Ukrajnán át futó vezetéken ezen a ponton keresztül halad a földgáz. Ugyan a korábbiaknál jóval kisebb mennyiséget szállítanak, nagyjából évi 15 milliárd köbmétert, ennek kiesésétől tartanak a szakértők. A támadás miatt ugyanis akár véletlenül is kilőhetik a tranzitállomást, ami a szállítások leállásával járna.
A pszichológiai hatás fontosabb
Az orosz gázszállítások két éve, 2022-ben estek vissza látványosan, amikor Moszkva a tranzit leállításától remélte, hogy az uniós országok elengedik Kijev kezét. Az akció eredménye azonban felemás lett, hiszen akkor a gáz ára az egekbe szökött, ami jelentős bevételt hozott a szektor orosz vállalatainak, elsősorban a Gazpromnak, az adókon keresztül pedig a költségvetésnek is. A háború finanszírozását azonban csak ideig-óriág segítette a lépést, az európai országok többsége ugyanis gyorsan reagált a helyzetre, és helyettesíteni tudták az orosz gázt. Néhány állam, így például Magyarország is kitartott az oroszok mellett (illetve ők sem állították le az ide irányuló szállításokat).
Érdemes hozzátenni, hogy a szállítások leállítása miatt az európai energiacégek a szerződések szerinti választottbíróságokhoz fordultak, a már lezárult perekben pedig rendre a Gazprom felelősségét állapították meg. A perek eredményeként a szakértők szerint az orosz cégnek 70-100 milliárd eurós kártérítési kötelezettsége keletkezhet, amelyet ugyan valószínűleg nem akarnak megfizetni, ám ez azzal is jár, hogy az adósság megléte miatt biztosan nem fognak tőlük a régi partnereik gázt vásárolni.
Az árak egyébként már 2022 végén konszolidálódtak, majd 2023 tavaszán már csak kismértékben haladták meg a korábbi évek szintjét. A megawattonkénti 25-30 eurós ár sokáig tartotta magát, a mostani támadás hatására ugyanakkor 40 euró fölé került a tőzsdei jegyzés. Ez egyik oldalról jelentős megugrásnak számít, miközben a 2022-ben látott 350 eurót is megközelítő szinttől szerencsére messze elmarad.
Ha leáll a vezeték idén, azt sem vesszük észre
Felmerül, hogy mi lesz azokkal az országokkal, amelyek orosz gázt vásárolnak. Kell-e például Magyarországon ellátási nehézségektől tartani? A publikus adatok alapján szinte biztosan nem okoz a vezeték leállása sem ellátásbiztonsági problémákat. Európa-szerte ugyanis meglehetősen magas a tárolók töltöttségi szintje, nincs ez másképpen Magyarországon sem.
A július 15-ei adatok szerint a hazai tárolókban 5,13 milliárd köbméter gáz volt, és mivel azóta a vezetékek forgalmát jelző adatok szerint folyamatos volt a szállítás mind a Testvériség vezetéken, mind a Szerbia irányából jövő Török Áramlaton, valószínűsíthetően jelenleg 5,6-5,7 milliárd köbméter lehet a tartalék mértéke. Mindez 80 százalék feletti telítettséget jelent. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy 2021-ben és 2022-ben is 5 milliárd köbméter körül volt a tárolókban lévő gáz mennyisége október közepén, a betárolási időszak végén.
A drága gáz a költségvetés számára okozhat problémát
A lakosságnak tehát egyáltalán nincs oka aggodalomra, hiszen az idei fűtési szezonban ellátási szempontból biztosan nem lesz hatása. Ugyanakkor azoknak a vállalatoknak, amelyek a piaci árakhoz kötött összeget fizetnek a földgázért, a mostani drágulás fájó lehet. Ha pedig ezt a költségelemet áthárítják a fogyasztókra, az az infláción keresztül a lakosságot is érinti.
Az energiaárak emelkedése azonban nemcsak ilyen módon van hatással a magyar gazdaságra, hanem a költségvetésen keresztül is. A lakosság által fizetett rezsicsökkentett árak ugyanis nagyjából 20 eurós tőzsdei árnak felelnek meg. Amikor ennél drágább a gáz nemzetközi jegyzése, akkor azt egy ideig lehet fedezni a piaci árakból (például az átlagfogyasztás felett alkalmazott, a rezsicsökkentett szintnél 7,5-szer magasabb lakossági piaci árból). Emellett a magas árak esetén a költségvetésből érkezik a szolgáltatóknak (a piaci és a rezsicsökkentett ár közötti különbséget fedező) támogatás. Erre a 2022-ben kivetett és azóta is alkalmazott különadók formájában elvileg van fedezet, ám a tavasz folyamán az éves hiányt elérő büdzsé számára létkérdés, hogy ezeket valóban támogatásra kell-e fordítani, vagy "bennmaradnak a kasszában" és így végül lehet más célokra is fordítani.
Az elmúlt hetek drágulása egyelőre csak mérsékelt hatású, hiszen egy heti mennyiség pluszköltsége vélhetőleg nem fogja önmagában megrengetni a magyar költségvetést. Ugyanakkor amennyiben a háborús helyzet tartósan fennmarad az orosz területeken, akkor az árak egy-két hónapra beragadhatnak a mostani magasabb szinten. Igaz, a múlt évben, az ősz folyamán, amikor a piac szembesült azzal, hogy a telített tárolóknak köszönhetően nem volt komoly piaci kereslet, esetleg az enyhe idő miatt a fogyasztás is csak mérsékelt, láttunk a nemzetközi szinten csökkenő árakat. Ha addig fennmarad a mostani 40 eurós árszint, az fejfájást okozhat a magyar kormánynak, amely úgy szeretett volna nekimenni a 2025-ös évnek, hogy legyen majd lehetősége a következő évi választások előtt osztogatni. Így aztán Orbán Viktor számára minden olyan esemény pedig, amely szűkíti a kormány mozgásterét, fejfájást okozhat a magyar vezetőknek.
