7p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hiába esett egy év alatt látványosan a gáz tőzsdei ára, a kormány nem csökkentette az átlagfogyasztás felettiek terhét. Az így eladott gázon az állam óriási extraprofitot realizál, ami azért furcsa, mert piaci szereplőket ennél jóval szerényebb árrés esetén is pellengérre állít. Persze, így legalább a rendszerben van egy takarékoskodásra ösztönző elem, ami azért különösen fontos, mert egyébként a hazai árazás pont ez ellen mutat.

Tavaly jórészt az orosz zsarolás miatt elképesztő magasságokba emelkedett a földgáz tőzsdei ára, ami a magyar gazdaságot is a válság szélére sodorta. A kormány emiatt kénytelen volt feladni a korábbi választásokon rendre sok szavazatot hozó rezsicsökkentési rendszert. Ennek keretében végül az a döntés született, hogy az átlagfogyasztásnak nevezett mennyiségig kedvezményes ár jár, az azt meghaladó mérték használata esetén ellenben egyfajta büntető ár, a két tarifa között ugyanis hétszeres a szorzó. Ez 2022 nyarán talán még indokoltnak is tűnt, hiszen a megawattóránként 200-250 eurós árnál így a fogyasztók valóban a piaci ár környéki összeget fizettek, ám már tavaly ősszel lejtőre kerültek az árak. Ennek köszönhetően már 2022 év végén 76 euróig esett a földgáz tőzsdei ára, majd idén - az egy évvel korábbihoz képest jóval kisebb hullámzások mellett - év végére megfeleződött a kurzus, és a karácsonyi előtti időszakban 35 euró alatt is járt a megawattóránkénti jegyzés. Mindez azt jelenti, hogy az év végén egy köbméter gáz ára a tőzsdei jegyzés alapján nagyjából 125 forintba került.

Azt hozzá kell tenni, hogy miközben a magyar kormány a választások előtt folyamatosan az olcsó orosz gázzal kábította az állampolgárokat, a statisztikák szerint ennél jóval drágábban érkezik Magyarországra az energiahordozó. Miután a szerződések részletei nem ismertek, így az sem egyértelmű, hogy az árkülönbözet miből adódik. (A szerződések azért lehetnek titkosak, mert ezt nem a magyar állam köti az orosszal, hanem két vállalat, a Gazprom és az MVM, így az üzleti titokra hivatkozva zárják el a részleteket a nyilvánosság elől.) Mindenesetre ez a tény erősen árnyalja azokat a kormányzati kijelentéseket, melyek szerint az orosz gázra feltétlen szükségünk van. Arról nem is beszélve, hogy a "békepárti" Magyarország ezzel végső soron a háborús agresszort, Oroszországot támogatja.

Visszatérve eredeti gondolatmenetünkhöz érdekes finanszírozási folyamatok zajlanak a gázpiacon. Egyrészt a magyar állam különböző szektorokra kivetett különadók révén óriási összegeket szed be, ez a költségvetés alapján az alacsonyabb rezsidíj finanszírozására szolgálna. Az átlagfogyasztás mértékig ugyanis egész évben a piaci árnál olcsóbban juthatott a lakosság, ami értelemszerűen veszteséget okozott a szolgáltatóknak, ezek közül a legnagyobb mértékű veszteséget az MVM szenvedi el a rezsicsökkentett áron. Szerencsére a gázárak konszolidációjával ennek mértéke kezelhető, hiszen jelenleg 106 forintos lakossági árhoz képest a tavalyinál sokkal kisebb mértékű a támogatás miatt az MVM vesztesége. A társaság ezt az állami kompenzáció mellett a piaci tevékenységével is ellensúlyozni tudta, hiszen a fent említett és komoly profitot jelentő lakossági piaci ár mellett a vállalkozásoknak eladott gázon is nyereséget árt el. Ennek köszönhetően a társaság éves eredménye kiemelkedő lesz, így arra is lehetőség nyílt, hogy rekordösszegű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizessen november végéig az idei nyeresége terhére egyedüli részvényese, az állam felé. (Praktikusan persze ez azt jelenti, hogy a lakosság felé alkalmazott alacsony, rezsicsökkentett ár után adott dotáció kiment a költségvetésből, az osztalékfizetés révén pedig nagyösszegű bevétele lett.)

Míg a 2022-23-as fűtési szezonban a rezsicsökkentett árak tényleg komoly megtakarítást jelentettek a nemzetközi piaci árakhoz képest a magyar lakosságnak, addig a mostani helyzetben már jóval kisebb az árelőny. Ennek ellenére idén ősszel is azzal kampányoltak a kormánytagok, hogy a rezsitámogatás révén havi 181 ezer forintot spórolhat meg egy magyar család, miközben a tőzsdei árakat figyelembe véve valójában csak ennek töredékét, 15-20 ezer forintot.

Ennek ellenére az Európai Unió fővárosait összevetve nominálisan továbbra is Budapesten a legalacsonyabb az egy köbméter gázért fizetendő összeg. Ha egy ennél kifinomultabb mutatót nézünk, az életszínvonal és a jövedelmi viszonyokat is figyelembe vevő vásárlóerőparitást, akkor már nem ilyen kedvező az összkép, bár abban az esetben is az alacsony díjszabású helyek közé tartozik Budapest. (Hozzá kell tenni, hogy az egyenlőtlen jövedelmi viszonyok miatt, vagyis mert a budapestiek jövedelme országosan kimagasló, egy kelet-magyarországi települést véve sokkal rosszabb képet mutatna egy hasonló összevetés.) A magyar, mindenkit egyformán érintő támogatási rendszert ugyanakkor sok kritika éri, amit a kormány a tényeket elferdítve úgy szokott kommunikálni, hogy Brüsszel szeretné megszüntetni a rezsicsökkentést.

Az EU aligha akarja ezt elérni, már csak azért is, mert gyakorlatilag minden országban léteznek támogatások, csakhogy ezek nem egy általánosan alkalmazott alacsony árat szabnak meg. Az országok többségében piaci áron kínálják az áramot és a gázt, ellenben számos társadalmai csoport (alacsony jövedelműek, nyugdíjasok, családosok, stb.) célzott támogatást kapnak. Így bár statisztikailag jól fest az alacsony ár, nagyon sok helyen a kedvezményezetteknek (az ottani jóval magasabb jövedelmeket figyelmen kívül hagyva is) kisebb anyagi megterhelést jelent a rezsi fizetése, mint egy magyar polgárnak.

Nem véletlenül szorgalmazzák a szakértők, hogy a mostani rendszert át kellene gondolni, és egy olyan rendszert kellene kialakítani, ami takarékosságra és megújuló energia használatára ösztönöz, továbbá figyelembe veszi a rászorultsági elveket is. Más kérdés, hogy a kormány ezt egyelőre aligha akarja megtenni, sőt a gázárak esetében alkalmazott – a jelenlegi tőzsdei árszintek alapján irreális - lakossági piaci ár korrigálására sincs akarat.

Hiába lett olcsóbb a gáz, az állam zsebreteszi az extraprofitot. Fotó: Depostiphotos
Hiába lett olcsóbb a gáz, az állam zsebreteszi az extraprofitot. Fotó: Depostiphotos

Pedig az energiatakarékosság kulcsfontosságú lenne, ennek révén ugyanis a környezetvédelmi célokon túl hazánk gazdasági működése is sokkal biztonságosabb lenne. A magyarországi energiaforrások hiányában erős a függőségünk a beszállítóktól, ami anyagilag és ellátásbiztonsági szempontból is káros. Annak ellenére is, hogy a magyar kormány állítása szerint Moszkva megbízható partner, ám Vlagyimir Putyin az elmúlt években bebizonyította, hogy amint érdekei úgy kívánják felrúg minden megállapodást és a gázszállításokat fegyverként használja.

Ráadásul, még ha feltételezzük, hogy Orbán Viktor lojalitását az orosz fél a szerződések betartásával díjazza, akkor is vannak olyan külső tényezők, amelyek miatt számos kockázat merül fel az orosz gáz vásárlásával kapcsolatban. Így például a szállítási útvonal, hiszen Ukrajna a jövő év végéig végez tranzitot, azt követően viszont nem fognak orosz gázt továbbítani Európa irányába. Igaz, a Magyarországra érkező földgáz jórészt immár a Török Áramlat nevű vezetéken jön, ez Szerbia felé ad összeköttetést. Ugyanakkor idén ezzel kapcsolatban is komoly kérdőjelek merültek fel, Bulgária ugyanis a tranzitra nagyon jelentős (a gáz árának 25-30 százalékát kitevő) terhet jelentett be, amelyet az orosz eredetű gázra vetettek ki.

Ezt végül a múlt héten visszamenőleg felfüggesztették, így mind a Gazprom, mind ennek esetleges áthárításával a magyar fogyasztók mentesültek a tehertől. A sokak által politikai zsarolásnak tartott bolgár lépés ugyanakkor rávilágít arra, hogy az orosz függőség miatt milyen további rejtett kockázatokkal néz szembe a hazai ellátás. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unió továbbra is prioritásnak tekinti az orosz energiahordozókról való leválást, így a jövőben nem lenne meglepő, ha akár az egyes tagországok, akár Brüsszel adminisztratív vagy pénzügyi akadályokat gördítenének az orosz import elé.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!