Az Orbán-kormány az energiapolitikai kérdések kapcsán nem tud elszakadni a 2014-es választásokon győzelmet hozott rezsicsökkentéstől. A felmerülő kérdések, problémák kommunikációját a kormányzat kizárólag ezen panelek használatával végzi, akkor is, ha a rezsicsökkentés és az adott kérdés valójában nem kapcsolódik egymáshoz. Így történt ez a héten az orosz olajembargó kapcsán is, hiszen Magyarország gyakorlatilag mentességet kapott az importtilalom alól (az Európába vezetéken érkező olajra nem érvényes az embargó), amit Orbán Viktor úgy kommunikált, hogy „megvédtük a rezsicsökkentést”. Érdemes megjegyezni, hogy a rezsiként aposztrofált tételekre – elektromos áram, fűtés, víz- és csatornadíjak – az olajembargó nem lesz közvetlen hatással, tehát ebből a szempontból nehezen értelmezhető a miniszterelnök kijelentése.
50 forinttal kellene emelni a kötelező adómérték miatt
Ha megengedő álláspontot képviselünk, és az üzemanyagárakat is rezsiköltségnek tekintjük, akkor is számos nyitott kérdés adódik. Már csak azért is, mert amikor egy bő hete a Kormányinfón bejelentették a 800 milliárd forintos adóemelést, akkor Nagy Márton nem zárta ki, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében további lépések lesznek, megemlítve a jövedékiadó-emelést. Ez pedig már csak azért is érdekes, mert további emelés nélkül is komoly adóssága van a kormánynak, az ugyanis az uniós előírásoktól jócskán elmarad.
Az Európai Unió rendelete ugyanis mind a benzin, mind a gázolaj esetében előír egy euróban meghatározott minimumszintet a jövedéki adóra: ez a benzin esetében 359 euró ezer literenként (jelenlegi árfolyamon nagyjából 142 ezer forint), a gázolajnál pedig 330 euró (uszkve 130 ezer forint). A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a benzin jövedéki adója az év elején még 120 ezer forint volt ezer literenként, ami aztán két lépésben 95 ezer forintra csökkent ezer literenként. Ez azt jelenti, hogy ezer literenként 47 ezer forint, vagyis literenként közel 50 forint elmaradásban vannak a magyar árak. Hasonló a helyzet a gázolajnál, ott a hatályos kormányrendeletben 85 350 forint/ezer liter jövedéki adó szerepel, tehát ennél az üzemanyagfajtánál is 45 forintos emelés kellene az EU-s szabályok betartásához.
Aki időt nyer, pénzt nyer?
Azt nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság szemet hunyna az alacsonyabb adómérték felett, ugyanakkor azt érdemes leszögezni, hogy a brüsszeli bürokrácia malmai lassan őrölnek. Ha jogi eljárásban kényszeríti ki a Bizottság az adóemelést, amire jó esély van, hiszen a magyar kormány olyan pozícióba kormányozta magát, amely politikailag aligha teszi lehetővé az adók előírt szintre történő emelését, akkor nagyjából két évet nyerhet Orbán Viktor kabinetje.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a brüsszeli pletykák szerint aligha lesz a Bizottság kíméletes, hiszen számos ország szemét csípi, hogy az embargó alóli mentesség Magyarország számára bizonyos fokú versenyelőnyt biztosít, hiszen az onnan importált energiahordozó ára jóval alacsonyabb most, mint az Európában irányadó Brent árfolyama. Az üzemanyagokra alkalmazott hatósági ársapka részben ennek révén valósítható meg, hiszen a „piaci árnál” olcsóbb alapanyag révén a Mol nyereséggel tudja biztosítani a 480 forintos hatósági árat.
Az olcsó magyar benzinár egyébként ugyancsak ütközési pontot jelent, amióta kizárólag magyar rendszámú autóval vehető igénybe (illetve, ha más országban is van hatósági ár, akkor az adott ország polgárai is tankolhatnak olcsóbban). A horvát miniszterelnök a napokban többször adott hangot annak a véleményének, hogy a kettős ár alkalmazása aligha felel meg az uniós jognak. Ugyanakkor értesülésünk szerint az Orbán-kormány itt is időt akar nyerni, és legalább a turisztikai szezonban mindenképpen szeretné ezt fenntartani, hogy az ellátási kockázatokat csökkenteni tudják.
Meddig jön az orosz olaj?
A magyar kormány időnyerő stratégiája mögött egyebek mellett az a remény állhat, hogy a mostani, 116-117 dollár közötti olajárfolyam (a dollár jelentős árfolyam-emelkedését is figyelembe véve) kifejezetten magasnak számít. Vannak ugyan felfele mutató kockázatok, de a piaci fordulatnak jelen pillanatban talán nagyobb az esélye. Amennyiben az ukrajnai háború kapcsán kedvező hírek érkeznének, vagy például a lassuló kínai növekedés miatt alacsonyabb keresletet prognosztizálnak a szakértők, akkor az legalább időlegesen lejtőre küldheti az olaj árát. Ahogy az is enyhíthet a kurzuson, ha komoly kapacitással rendelkező országok „visszatérnek a piacra”. Az utóbbi időben az Egyesült Államok például lépéseket tett a Venezuelával szembeni szankciók feloldására, miközben az EU egy másik „fekete bárány”, Irán esetében tanúsít a korábbinál jóval nagyobb megértést.
Ráadásul csütörtökön az OPEC+ megállapodott abban, hogy a nyári hónapokban gyorsabban nyitja újra az olajkitermelését. Persze az olajkartell, illetve annak vezetői, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek továbbra is nyomás alatt lesznek, hiszen a mostani döntés csak szerény kínálatnövekedést biztosít, az orosz olaj kiváltásához e két országnak tovább kellene növelnie a kínálatát. Ha ebbe beleegyeznek, az várhatóan az árakat is valamelyest lenyomhatja.
Ugyanakkor az orosz importtilalom alóli magyar mentesség nem örökre szól, hiszen néhány uniós illetékes már a héten jelezte, hogy a lehető legrövidebb időn belül vissza kell erre térni. A magyar fél számára a mozgásteret szűkíti, hogy a héten Horvátország jelezte, viszonylag rövid időn belül elvégzik az Adria-vezeték kapacitásbővítését. Ha ez megvalósul, az az ellátásbiztonság szempontjából jó hír lesz, az olajárak szempontjából viszont nem Magyarország számára. Ez ugyanis kiveszi azt az adut az Orbán-kormány kezéből, mely szerint jelenleg fizikailag sem megoldható az orosz olaj pótlása.
Ha pedig 30-35 dollárral drágább olajat kell a Molnak feldolgoznia, akkor a hatósági árak aligha lesznek tarthatóak az üzemanyagoknál. Ebben az esetben pedig nem csak a külföldi, de a magyar rendszámú autósok is 700 forint feletti árakon tankolhatnak majd.
