Közzétették a kormány a 2024-2025 közti időszakra vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáját, amelynek keretében több fontos miniszter, például Rogán Antal, Varga Mihály és Navracsics Tibor is feladatot kapott. Az Orbán Viktor jegyezte, jellemzően 2025-ös végrehajtással kihirdetett dokumentum fontos elemét képezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézkedések – ezeket válogattuk ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
A kormány elsőként felkérte a Közbeszerzési Hatóságot, hogy fokozza az ellenőrzési tevékenységét az ajánlatkérő részajánlattétel biztosításával összefüggő indokolási kötelezettségének vizsgálatát érintően, valamint a konkrét gyártmányjelzések, túlspecifikált alkalmassági követelmények és értékelési szempontok előírása tekintetében.
A hatóságnak emellett a stratégia szerint éves beszámolójában kell majd tájékoztatnia a gazdasági verseny tisztasága érdekében kötött együttműködési megállapodásainak eredményességéről az éves beszámolójában.
A kormány arra is felszólította, hogy nyilvánosság biztosítása érdekében tegye közzé az öntisztázással felmerülő feladataival összefüggésben, a megbízhatóság megállapítása iránti kérelmet elutasító döntéseit és a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat.
A kamarák is feladatot kaptak
A stratégia keretében a kormány felkérte az érintett szakmai kamarákat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségeit, hogy milyen módon, illetve eszközök igénybevételével tudják tagjaikat széles körben arra ösztönözni, hogy az előzetes piaci konzultációkon részt vegyenek, és az ajánlatkérő által konzultációra bocsátott dokumentumok vonatkozásában olyan érdemi, szakmai észrevételt tegyenek, amely az adott közbeszerzési eljárás eredményességét, a közbeszerzési szerződés teljesíthetőségét, a verseny növelését, valamint a megfelelő ajánlattételt segíti elő.
Szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok
Varga Mihálynak is akad dolga, ugyanis felül kell vizsgálnia az érintett szervek bevonásával, hogy a pályázati feltételek meghatározása, a támogatási kérelmek vizsgálata és a támogatások odaítélése szempontjából mely ellenőrzési mechanizmusok építhetők be az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét érintő szabályozásból a hazai forrásból megvalósuló támogatási rendszerbe.
A kormány végül az állami tulajdonú cégeknél is növelné az átláthatóságot, és a pénzügyminiszter feladata az, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek bevonásával, a szakmai szervezetekkel egyeztetve a nemzetközi jó gyakorlatok alapján készítsen szabályozási koncepciót a hazai nagyvállalatok belső kontrollrendszerének fejlesztésére.
A teljes kormánystratégiát itt olvashatja el. >>>
