<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormány egy határozattal sok ezermilliárd forintot mozgatva újraírta az idei költségvetést. A határozatból ugyan kevés derült ki, a napokban közzétett törvénytervezet viszont sok kérdést tisztázott, így azt is, hogy a kormány milyen árfolyamokkal számolt az újratervezésnél.

Az már korábban kiderült, hogy az alapmutatókat tekintve a korábbi tervek és a „megváltozott realitás” finoman szólva sincsenek egymással köszönőviszonyban. Az eredeti költségvetési törvényben ugyanis a kormány jóval alacsonyabb inflációval és erős növekedéssel kalkulált. Az év végén kialakított új költségvetésben ezeken a pontokon komoly változás következett be. Gyakorlatilag 180 fokos fordulatot jelent például az, hogy

az eredetileg várt 4,1 százalékos GDP-növekedés helyett immár csak 1,5 százalékos előrejelzéssel találkozhatunk. Az inflációt tekintve még durvább az eltérés, hiszen eredetileg 5,2 százalékos fogyasztóiár-index változással kalkuláltak, míg immár 15 százalékos pénzromlással számolnak.

Érdemes megjegyezni, hogy a két kiemelten fontos gazdasági mutató még mindig sok kérdést vet fel, hiszen a kormány továbbra is a „GDP-növekedés bűvöletében” áll, és ezt igyekszik sok pénzzel megtámogatni. Hétfőn például arról számolt be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy 700 milliárd forintos keretösszeggel indul az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelyben 6 százalékos szinten rögzítették a forintkamatokat. Ez pedig két szempontból is „keresztbe tesz” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzkínálatot szűkítő törekvéseinek. 

Egyrészt rengeteg likviditást pumpálnak a piacra, másrészt a kamatokba is beavatkozik a kormány. Decemberben, amikor a miniszter a vállalati kamatstopot bejelentette, akkor egykori beosztottja, az MNB mostani alelnöke, Virág Barnabás ugyan egyértelműen nem kritizálta a lépést, de jelezte, hogy a monetáris transzmisszió a jegybank hatásköre. (A Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován már szókimondóbb volt, a lapunknak adott interjúban a kamatstop eltörlését sürgette - a szerk.).

Mindenesetre aki a szakmai kifejezést ismeri és érti, ahhoz eljutott az MNB üzenete, hogy szerintük a jegybank és nem a kormány feladata a pénzkínálat és a kamatszintek meghatározásával hatni az inflációra.

Előzetesen tehát egyértelműen kijelenthető, hogy az „eddig látottak alapján” a kormány lépései nem fogják támogatni a fogyasztóiár-index növekedésének látványos lassulását.

Így ahhoz, hogy a törvénytervezetben szereplő inflációs célok teljesüljenek, kedvező külső körülményekre lenne szükség, többek között alacsonyabb energiaárakra. Ebből a szempontból az utóbbi időben felértékelődött tőzsdei gázárra nem tartalmaz adatot a kormányzati prognózis, az olajéra viszont igen. Az északi-tengeri Brent kapcsán jóval alacsonyabb várható árfolyam áll a költségvetésitörvény-tervben, mint amekkorával a nyáron számoltak, hiszen az eredeti 94 dollár helyett immár csak 79 dollárral kalkulálnak. Ez egyébként némileg optimistább, mint az MNB Inflációs jelentésében szereplő 84 dolláros érték.

Persze, ha azt nézzük, hogy forintban mennyire jönne ki az előrejelzés alapján egy hordó olaj, akkor már jóval kisebb lenne a differencia, hiszen a dollár árfolyamát is aktualizálták, és immár jóval gyengébb forintra alapoz a kormány: 410,8-as érték szerepel az átírt költségvetésben, míg előtte 346-os kurzussal számoltak. A 400 feletti érték sokkal reálisabbnak tűnik, mint a korábbi prognózis, az viszont érdekes, hogy a kormány paritás alatti eurót vizionált. Szerintük ugyanis az uniós pénz árfolyama átlagosan 408,8 forint lehet.

Ezzel szemben például a jegybank szerint az euró lesz az erősebb, a már idézett Inflációs jelentésben ők a forint árfolyamára nem adnak értéket (ami talán összefüggésben van azzal az általuk mindig emlegetett üzenettel, hogy nincs árfolyamcéljuk), az euró-dollárra viszont 1,05-öt prognosztizálnak.

A mostani 395-ös árfolyammal szemben 409-es eurót vár a magyar kormány. Fotó: Depositphotos
A mostani 395-ös árfolyammal szemben 409-es eurót vár a magyar kormány. Fotó: Depositphotos

Az inflációs célok szempontjából természetesen az lenne az ideális, ha a magyar fizetőeszköz stabil maradna, és ahogy most is áll, a 400-as szint erős oldalán lenne tartósan. Ez ugyanis segíthetne visszafogni az importárak növekedését, tavaly ugyanis ez is tevékenyen hozzájárult a több mint negyedszázada nem látott pénzromlásban. Más kérdés, hogy számos tényező hathat a forintgyengülés irányába, így a magyar gazdaság körüli bizonytalanságok mellett az EU-s pénzek továbbra is kérdéses megérkezése, de az is, hogy várhatóan rontják majd hazánk besorolását a hitelminősítők.

Ha több hónapra előretekintünk, akkor a nyáron várhatóan lefelé induló inflációra reagálva a jegybank fokozatosan csökkentheti az irányadónak számító egynapos jegybanki betétek jelenleg 18 százalékos kamatát, hogy az összeérjen a 13 százalékos alapkamattal. Ez viszont megint csak a forint gyengülésével járhat.

Így a 15 százalékos infláció és a közel 409 forintos euróárfolyam nem biztos, hogy egyszerre meg tud valósulni. Számos elemző tette közzé az év elején az aktuális prognózisát, és ezekből az derül ki, hogy hasonló (nagyjából 410 forint körüli) euróárfolyammal számolnak, ugyanakkor az éves átlagos infláció kapcsán a kormány által számítottnál magasabb, 18 százalékos pénzromlást várnak. Érdemes megjegyezni, hogy az MNB egy jóval szélesebb sávot adott meg, de ők is optimista forgatókönyv esetén számolnaj 15 százalékos pénzromlással, szerintük viszont akár 19,5 százalékos is lehet az infláció.

Hozzá kell tenni, hogy a jegybank az energiaárakra erősen ható gázárakra viszonylag pesszimista, 139,8 eurós előrejelzést adtak. Ennél jelenleg jóval kedvezőbb a tőzsdei kurzus, és az annak ellenére sem nőtt jelentősen, hogy immár Európában is beköszöntött a tél. Amennyiben a mostani 60 euró körüli szinthez képest nem lenne az irányadó TTF-gázárban érdemi ugrás, úgy az az inflációra is elvileg jótékony hatással lenne. Azért csak elvileg, mert a KSH a lakossági energiaárak 2022 nyarán bevezetett módszerét követően új metódust alkalmaz, amelyben az árváltozást súlyozzák a fogyasztás változásával.

Miután pedig az utóbbi időszakban éves bázison alacsonyabb fogyasztást mértek, az árak változatlansága ellenére alacsonyabb értékkel számoltak. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezen logika mentén újra lehetne számolni a teljes mutatót, hiszen a magyar lakosság meglepően gyorsan alkalmazkodik a megváltozott piaci viszonyokhoz és a fogyasztói kosár az elmúlt egy évben az árak hatására nagyon sokat változott - szerk.)

A fogyasztási és módszertani változások ellenére a kormány 15 százalékos inflációs várakozása optimistának tűnik az idei évre. Amiben persze az is közrejátszhat, hogy egy igen fontos költségvetési tétel, a nyugdíjak értékállóságát ígérik, így, ha alacsonyabb értékkel számolnak, akkor időt nyernek. Noha a vártnál magasabb infláció miatt rendre visszamenőleges emeléseket hajtanak végre, azt valamivel egyszerűbb a büdzsében utólag kezelni.