Tavasz, nyár, ősz vagy tél? Nem számít, 2022-ben is minden évszakban volt példa arra, hogy országunk nagyjai blamálják magukat. Némely eset annyira ciki, hogy mi éreztük magunkat kényelmetlenül. Nos, lássuk ezeket!
Az oroszok már a szerverszobában vannak
A legnagyobb blama az évben kétségkívül a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatszivárgása (pontosabban annak nyilvánosságra hozatala) volt. A Direkt36 oknyomozói néhány nappal a választások előtt írták meg, hogy az orosz hírszerzés gyakorlatilag napi rendszerességgel olvashatja a tárca „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű dokumentumait.
Az adatszivárgást Szijjártó Péter minisztériuma a kampányfinisben „kampányhazugságnak” nevezte, hogy azután – az újabb kétharmados győzelmet követően – elismerjék, folyamatosak a magyar kormányzat elleni kibertámasok.
Hiba van a KRÉTA körül
Hasonlóan nagy port kavart egy másik informatikai botrány, a köznevelési informatikai rendszer, a KRÉTA feltörése. Az eset még szeptemberben történt, de a blamára csak novemberben vetült fény, mikor a Telex megírta, a támadó illetéktelen hozzáférést szerezhetett a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszer adataihoz. Az adathalász támadás valójában a rendszer fejlesztőjét, az eKréta Informatikai Zrt.-t érte.
A támadással nemcsak olyan adatok kerülhettek illetéktelen kezekbe, mint például a diákok neve, címe, taj-száma stb., hanem minősített, szenzitív adatok is, mondjuk magatartászavar, fogyatékosság, orvosi igazolások stb.
Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) decemberben kereste meg, hogy az átaluk indított eljárás hogyan áll, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke csak annyit mondott, folyamatban van a vizsgálat.
Pintér Sándor, a köznevelésért is felelős belügyminiszter december közepén azt mondta, egy 13 és egy 15 éves fiatal az elkövető, ám egy nappal később egy „pepper” nicknevű hekker cáfolta a rendőrség által is közzétett információkat.
Az ex-KGB-s pátriárka ügye
Kirill moszkvai ortodox pátriárka ügye szintén heves diplomáciai vihart kavart. Az orosz egyházfő nagy rajongója Putyin elnöknek, könnyen lehet, hogy közös múltjuk a szovjet titkosszolgálatban, a KGB-ben kezdődött. Kirillt az Európai Unió is szankciós listára kívánta venni, ami konkrétan vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat jelent, ám a június eleji, hatodik szankciós csomagot épp az ő személye miatt vétózta meg a magyar kormány.
Mindent vissza! Vagy mégsem?
Amit egy egyszerű honfitársunk megtehet, azzal nagyon kell vigyáznia a politikusoknak, mert elefántként viselkedhetnek a porcelánboltban. Orbán Viktor kormányfő a novemberi magyar–görög focimeccsen Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat viselt.
A szomszédos országok, így Románia, Ukrajna, Szlovákia, valamint Horvátország is szóvá tette az esetet, mondván, a revizionista eszmék terjesztése nem segíti a kétoldalú kapcsolatokat, illetve a területi követelések elfogadhatatlanok. Orbán Viktor a szomszédos országok felvetésére úgy reagált, hogy
nem szabad a politikát belekeverni a fociba.
Az esetet a horvát N1 televízió is szóvá tette a kormányfő decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján, aki azt válaszolta, jobban szereti Nagy-Magyarország helyett a történelmi Magyarország kifejezést.
Aki fajokról beszél, ne igyon kevertet!
Nem csak egy egyszerű sállal okozott diplomáciai bonyodalmakat a magyar kormányfő. A Tusnádfürdőn minden nyáron megrendezett Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor
„mi nem vagyunk kevert fajúak”
kiszólása mozgatta meg a nemzetközi állóvizet. Az Index kiderítette, az ominózus beszédrészlet szinte szóról szóra megegyezik Jean Raspail Szentek tábora című könyvének egy részletével, melyet nem sokkal korábban a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ jelentetett meg magyarul. Ám a könyvet először nem ők, hanem a szélsőjobboldali műveket kiadó Gede testvérek jelentették meg idehaza.
