Nem sok jel mutat arra, hogy fellélegezhetnek, akik nagy infrastrukturális beruházásokat, stadionokat, irodaházakat vagy lakást, házat akarnak építeni. Idén is csak kicsit enyhül a nyomás rajtuk, de ez várhatóan nem lesz elég ahhoz, hogy kihúzza a gödörből az építőipar egészét. Ez szűrhető le az Euroconstruct nevű páneurópai építőipari szakmai elemző intézet, de a hazai szakmai szervezetek helyzetértékeléséből is. Bár utóbbiak néha inkább vágyvezérelt előrejelzéseket adnak, miközben persze látják és ki is mondják, hogy nagy a baj. A hazai stadionépítkezések egyébként folytatódnak, az anyagok egy részét már vélhetően megvették a beruházók, de a hiányzókért a tavalyinál is magasabb árat kell fizetniük.
Tavaly és tavalyelőtt az alapanyagok ára kétszámjegyű mértékben nőtt, egyes anyagok esetében 50-70 százalékos drágulást is feljegyezhettünk. Az Euroconstruct egyik erős tagja, az osztrák WIFO gazdaságkutató február elején viszont már arról számolt be, az alapanyagok ára lassan elkezdett csökkenni. Például az acél spot ára a tőzsdéken 30 százalékkal kisebb most, mint tavaly tavasszal, nem sokkal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után volt. Ezt az anyagot középületeknél, irodaházaknál és raktáraknál is sokan használják, de társasházaknál is gyakori.
Az alapanyagárakat legalább két sokk érte az elmúlt két évben. Az egyik a koronavírus járvány volt, annak első évében komoly zavarok keletkeztek az ellátási láncban a sok korlátozás miatt, rövidebb időszakokra anyaghiány is volt. A másik az elszabaduló infláció volt, ami a magasra emelt jegybanki alapkamatok miatt alakult ki. Erre jött egy harmadik is, a kirobbant ukrajnai háború – pont akkor, amikor már rendeződni látszott minden. Magyarországon a 2022-ben sokat gyengülő forint volt a negyedik ütés, ez azért fontos, mert a nálunk felhasznált anyagok 45-50 százaléka külföldről származik, s euróban kell fizetni értük.
Nem csupán az osztrákok, de más szakértők is azt hangsúlyozzák, hogy az alapanyagok drágulását a magasba szökött energiaárak is tüzelték. Az anyagok előállításakor valahogyan kezelni kellett a felhasznált energia árának sokszorosra emelkedését. Ebből egyelőre nem látszik kiút, bár az igaz, hogy a gáz tőzsdei ára a háború előtti szintre esett, de az áramé nem csökkent és a munkaerőköltség is nyomja az alapanyaggyártók és a kivitelező cégek vállát.
A WIFO szerint idén mindenütt csökkenek az állami megrendelések, a kormányok és az önkormányzatok átszabták a költségvetéseket és sok helyütt elhalasztották a beruházásokat, akárcsak a magánszektor szereplői. A szervezet úgy látja, hogy
az ágazat egész Európában a legjobb esetben is stagnálni fog és szinte biztos, hogy az építőipari szolgáltatók (tervezők, szállítmányozók, háttéripari cégek) munkája iránti kereslet óriásit fog zuhanni.
2021-ben a megelőző évhez képest még 5,8 százalékos volt az európai építőipari termelés növekedése, ám tavaly ez már 3 százalékra mérséklődött. Az osztrák elemzők szerint 2022 közepétől nem csupán Ausztriában, de Németországban, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban is egyre jobban érezhető volt a lassulás, ami azóta is tart. Ezekben az országokban a rendelésállomány látványosan visszaesett.
A magyar építőipar feletti viharfelhők még legalább egy-másfél évig ott maradnak. A WIFO előrejelzése szerint idén az Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is magában foglaló térségben Magyarország az utolsó lesz és a leszakadás 2024-ben folytatódik. Idén a 100-nak számított 2022-es átlagos európai ágazati termelési értékhez képest nálunk csak 93,4 százalékos teljesítmény várható, míg az osztrákoknál 100,3, a lengyeleknél 100,1, a szlovákoknál pedig 103,4. Jövőre valószínűleg még rosszabb lesz a helyzetünk a WIFO szerint, mert miközben a szlovákok már 108,6 százalékon fognak állni, a csehek, a lengyelek és az osztrákok 101-102 százalékon, addig mi 89,2 százalékot érhetünk el a 2022-es európai átlaghoz viszonyítva.
Vannak friss adatok is a tavaly decemberi magyar teljesítményről és ez egyáltalán nem felvillanyozó. A KSH épp a hét elején közölte, hogy az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,2, az egyéb építmények építésében 16,3 százalékkal csökkent a termelés. Kivétel volt a speciális szaképítés, ott alig látható, 0,7 százalékos bővülés volt a 2021. decemberi adatokhoz képest.
A megkötött új szerződések volumene majdnem 36 százalékkal esett vissza a 2021. decemberi magas bázishoz képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig brutális mértékben, 59,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A tavaly december végi szerződésállomány volumene 1,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene viszont mintegy 14 százalékkal nőtt, ugyanakkor az egyéb építményekre vonatkozóké kicsit több mint 10 százalékkal csökkent.
Érdekes, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) idén január közepén enyhe rózsaszínben láttatta a 2022-es évet saját adatai alapján. Azt mondta, hogy a korábbi 3-5 százalék helyett már 5-6 százalékos termelési érték növekedéssel számol 2022-re vonatkoztatva 2021-hez képest. Szerinte az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke 6700 milliárd forint körül lehetett, vagyis 200 milliárd forinttal több, mint 2021 végén jósolták ugyanők.
Ehhez képest az elemzők többsége szerint idén az első 6-8 hónapban szinte minden mutatóban további romlás várható. Ennek megágyazott a kormány azzal, hogy visszavett a beruházásokból, Lázár János vezetésével több jelentős útépítési és egyéb infrastrukturális projektet leállított vagy elhalasztott, összesen 2100 milliárd forint értékben. A magánszektor hibernálta az irodai beruházások túlnyomó részét, a lakásépítést pedig erősen visszafogják a magas anyagárak és munkadíjak, bár utóbbi kettő növekedése lelassult, sőt, egyes anyagok ára enyhe csökkenésbe kezdett az év elején, s ez biztató lehet.
