5p

Az építőipari árak letörésére utalt kedden Orbán Viktor, ami egyelőre kétséges, hogy milyen sikereket hoz majd. Azt minden érintett látja, hogy az árak elszálltak, ám a legtöbb esetben nem csalás, kartellezés, hanem piaci folyamatok állnak a háttérben. Ezekbe pedig nehéz lesz belenyúlni. Jegyzet.

Hadd kezdjem egy vallomással: családi házban lakunk, és rendre azt érzem, hogy soha nem lesz kész az otthonunk. Az ingatlant 2008-ban vettük, amikor a válság szele megérintette az piacot, és hirtelen sok félkész, szerkezetkész ingatlan került a piacra, mi is egy ilyen házat vettünk. Akkor jó ötletnek tűnt, hogy ha nem is azonnal, de majd lépésről-lépésre befejezzük. Ez elviekben működőképesnek tűnt, a valóságban azonban nem mondanám sikersztorinak. A szakaszos építkezés ugyanis azzal járt, hogy amikor volt pénzünk, akkor csináltuk, amikor nem, akkor állt a projekt. Ugyanakkor menet közben nem csak a befejezés, de a már kész területek állagmegóvására, felújítására (pl. tisztasági festések) energiát és pénzt kellett fordítani. Ennek köszönhetően „időnként építkezünk”, és megbízói szemszögből lett némi rálátásom a piacra.

Felzárkóztak a bérek

Emellett, ahogy sok más embernek is, az ismerettségi körben vannak a területen dolgozó, vállalkozó személyek, akik megosztják az észrevételeiket. Az utóbbi időszak drasztikus áremelkedése kapcsán jegyezte meg egy vállalkozó, hogy

a minőségi anyagokat és munkát eddig is meg kellett fizetni, és drága volt, ami most sokaknak fáj, hogy a rossz (illetve ő egy nyomdafestéket nem annyira tűrő szinonimát használt) munka is drága lett.

Szerinte a szakmunkások 2008-as válság utáni exodusa oda vezetett, hogy felgyorsult a legjobb szakemberek bérfelzárkózása. A munkaadók persze igyekeztek ezt tompítani, visszafogni, de akinek egy ismerőse elment Németországba, vagy Angliába és havi szinten 3-4 ezer eurót (vagy fontot) megkeresett (jellemzően nettóba), azt nehéz volt meggyőzni arról, hogy a 150-200 ezer forintos fizetés az jó. És évről-évre egyre több ilyen ember volt.

Voltak évek, amikor elfogytak a szakmunkások
Voltak évek, amikor elfogytak a szakmunkások

Találkozni olyan véleménnyel, hogy 2010 és 2015 között gyakorlatilag teljesen „kifosztották” a magyar építőipart, és a jó szakemberek közül csak azok maradtak itthon, akik vagy már idősek voltak, vagy valami családi okból nem tudtak, akartak elmenni. Meg persze a kóklerek.

Ahogy a 2010-es évek közepén javult a gazdasági helyzet és pörgött fel az építőipar, a munkaerőhiány egyre inkább visszaköszönt a bérekbe. Ha valaki jó minőségű munkát akart, azt az európai béreket közelítő összegért kaphatta meg. Így erőteljes bérkonvergencia valósult meg a szektorban. Eljutottunk odáig, hogy

Budapesten és az agglomerációban egy segédmunkás bőven egy tanár fizetése felett keres, a jó szakemberek pedig itthon is havi 2-3 ezer eurónak megfelelő összegért érhetők el.

Kisebb tejfölös doboz - kisebb cementes zsák

A konvergencia azonban nem csak itt, de az anyagköltségeknél is megvalósult, igaz, a koronavírus-járvány hatása fel is erősítette ezeket a folyamatokat. A tavaly tavasszal tapasztalt gazdasági leállás az építőipart eleve kevésbé érintette, a gazdaság dinamizálása viszont világszerte erős pótlólagos keresletet táplált. Ennek megfelelően számos területen lépett fel áruhiány, ami esetenként árrobbanáshoz vezetett.

Ugyanakkor a szektorban érintettek szerint az anyagok drágulása nem teljesen újkeletű, sőt legalább két éve ez már akut probléma. Ismerőseim persze hozzáteszik, hogy ezt egy ideig elfedték a családtámogatási rendszerben adott újabb és újabb támogatások. De itt is megfigyelhetőek voltak olyan, az élelmiszereknél már korábban megismert trükkök, mint a kiszerelési egység változása (30 kg helyett mondjuk 25 kg lett egy alapegység), vagy az, hogy adott termék ára nem változott, de más tulajdonsága igen (pl. a minősége vagy az anyagvastagsága). Így a megrendelők számára látszólag visszafogott volt az árak növekedése.

Hirtelen fontos lett a kérdés

Nem véletlenül veti fel több ember, hogy vajon miért pont most lett fontos a kormány számára az építkezések megdrágulása. A kérdés persze költői, hiszen mindenki látja, hogy komoly munka folyik a szavazópolgárok megdolgozására. Akik ráadásul most joggal lehetnek felháborodva, hogy köszönik az állami támogatásokat, csak az építkezési árak annyira elszálltak, hogy ezekkel sincs esélyük az önálló otthonteremtésre.

Így legalább kommunikáció szintjén a kormánynak most el kell játszani, hogy ők mindent megtesznek, aztán, ha a piaci folyamatokba mégsem tudnak belenyúlni, akkor majd elmondják sokszor, hogy Soros és Gyurcsány.

Esetleg kiderült, mint az ikonikus Tanú című filmban, hogy a cement azért drága, mert a gyár tulajdonosának „az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt.”

Persze az építőipari vezetők szerint így is vannak olyan termékek, amelyek árváltozása nem indokolt, példaként a sódert, a cementet vagy a téglát emlegetve. Érdemes megjegyezni, hogy azért ezeket a termékeket is érintik a folyamatosan növekvő költségek, legyen szó munkabérről vagy éppen logisztikáról. Meg persze benne van a pakliban, hogy az érintett területen működő vállalkozók sem feltétlen fogták vissza magukat. Így tett például a miniszterelnök édesapja Orbán Győző is, akinek bányavállalkozása nem csak jól teljesített, de évről-évre növelni tudta a nyereségrátáját is.

Miután az építőipar a NER egyik kedvenc terepévé vált, mind horizontálisan, mind vertikálisan nagyon sok vállalkozás került kormányközeli vállalkozások kezébe, vagy emelkedtek ki jó kapcsolatokkal bíró cégek. Látva azt, hogy a járvány idején a lélegeztető gépek, vagy éppen a kínai vakcinák esetében sem voltak képesek az érintettek önmérsékletre, nehéz elképzelni, hogy a hatalomközeli emberek majd most hirtelen komoly árcsökkentésbe kezdenének.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!