6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2024-es év gazdasági teljesítménye gyenge, közepes lesz - derül ki a Kopint-Tárki friss, második negyedéves konjunktúra-jelentéséből. Eszerint a fő kockázati forrás a költségvetés, amelynek óriási hiánya egyre nyomasztóbban telepedik rá a magyar gazdaságra.

Az idei első negyedévben a magyar gazdaság kimozdult a 2023 végi stagnálásból: az GDP volumene az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig (a nyers adat szerint) 1,1 százalékkal bővült - idézi fel a Kopint-Tárki második negyedéves konjunktúra-jelentése. A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumene ugyan még mindig alacsonyabb, mint a 2022 második negyedévében mért, a választásokat megelőző stimuluscsomag hatását tükröző csúcsszint volt, de az elmaradás már csak fél százalékos.

Az első negyedéves növekedés összetétele kissé eltér a cég egész évre szóló előrejelzésétől, de az eltérések nagyjából kiegyenlítik egymást. Így még fenntartják a 2,5 százalékos növekedési prognózisukat 2024-re, noha ez meghaladja a jelenlegi előrejelzői konszenzust, amely hónapról hónapra romlik. Véleményét a Kopint-Tárki a nettó export erős hozzájárulására alapozza, amely a belföldi felhasználás vártnál lanyhább növekedésének a következménye.

A háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi visszaesést követően az első negyedévben 3,6 százalékos növekedést produkált éves összevetésben, s a cég előrejelzése szerint az év folyamán a növekedési ütem némileg gyorsulni fog, annak ellenére, hogy a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas. A jelentős reálbértömeg-emelkedés azonban így is további fogyasztásnövekedést fog eredményezni.

Ugyanakkor a bruttó állóeszköz-felhalmozás hanyatlása folytatódott az első negyedévben, méghozzá közel 7 százalékos ütemben. A még mindig zajló készletleépülés közepette az összes bruttó felhalmozás két számjegyű ütemben (21 százalékkal), a teljes belföldi felhasználás pedig 5,6 százalékkal esett vissza az előző év első negyedévéhez képest. Noha a Kopint-Tárkinál számítottak a lanyha beruházási aktivitásra, ilyen mértékű visszaesésre azonban nem.

Ezt a zsugorodást szerintük egy esetleges évközi élénkülés sem tudja már szignifikánsan ellensúlyozni az éves ütemben, ezért a bruttó állóeszközfelhalmozás éves előrejelzését nullára csökkentették. Még ez is optimista szcenárió a tekintetben, hogy az év folyamán a beruházási tevékenység javulását és a készletleépítés megfordulását tételezi fel.

A nettó export korábbi várakozásaik szerint is pozitívan járult hozzá a növekedéshez, az első negyedévi adat azonban még ezt is meghaladta, a beruházások vártnál rosszabb teljesítménye következtében. Új előrejelzésükben ugyan mind az export, mind az import volumen-növekedésének prognózisát lejjebb vitték, ezen belül azonban a nettó export tovább nőtt.

A termelési oldalon a fogyasztás bővülését nagyjából lekövetve a szolgáltatások – azon belül elsősorban a piaci szolgáltatások – hozzáadott értéke érzékelhetően (összességében 2,7 százalékkal) bővült – három negyedéven át tartó visszaesést követően –, habár a növekedés egyenlőtlenül oszlott meg a szolgáltatási ágak között. Ugyanakkor az ipar hozzáadott értéke lankadatlanul csökkent (év/éves alapon 4,2 százalékkal) és nem látszik a folyamat vége.

Eurós emlékeink oly drágák nekünk
Eurós emlékeink oly drágák nekünk
Fotó: Depositphotos

A külpiaci kilátások nem kedvezőek, és láthatólag a belföldi kereslet emelkedése sem járt a belföldi értékesítés emelkedésével. Az építőipar a tavalyi mélyrepülés után kezd magához térni, a kilátások azonban itt is mérsékeltek, a beruházások zsugorodása és a lakásépítési kereslet bizonytalansága miatt.

A nettó export növekedése és a cserearányok változatlansága mellett a külkereskedelmi és fizetési mérleg aktívuma folyamatosan növekszik. A külkereskedelmi többlet már az első 5 hónapban megközelített a 7 milliárd eurót, és éves szinten rekordot dönthet.

Magyarországnak jelenleg nincsen közgazdaságilag értelmezhető költségvetése. A 2023-ban elfogadott költségvetési törvény 3,1 százalékos GDP-arányos hiány-előrejelzését a kormány csak szóban változtatta 4,5 százalékra, ahhoz semmilyen bevételi-kiadási előirányzat módosítás nem kapcsolódik. Az első 5 hónapban 2500 milliárd forint hiány halmozódott fel, a következő 7 hónapban ezért mindössze 1500 milliárdnyi deficit lenne megengedhető, hogy a 4000 milliárdos hiány (a GDP 4,5 százaléka) teljesüljön. A bevételi oldalon jelentős elmaradás várható az áfa- és jövedékiadó-bevételeknél, a kiadási oldalon pedig a kamatfizetések (mintegy 4 ezer milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka) számottevően meghaladják a tervezettet (3100 milliárd). Éves szinten 5-5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet jelez előre a Kopint-Tárki.

Az államadósság 2024 első 5 hónapjában 4 ezer milliárd forinttal emelkedett. 2024-ben a költségvetési hiány mellett az állami vásárlások (repülőtér, NER-es irodaházak) is növelik az adósságállományt, ezért nehéz technikai feladat elé állítja majd az illetékeseket a csökkenő államadósság-ráta elvárásának teljesítése 2024 végén.

Az infláció 2024-ben jelentősen mérséklődik, 4 százalék körüli ütemre. Az év közepén, jórészt a szezonális hatások következtében, 3,5-4 százalék közötti havi év/éves árindexek alakulhatnak ki, az év végére azonban az árindex 4,8-5 százalék közötti szintre emelkedhet, jórészt a bázishatás következtében. Az infláció húzóereje a magas szolgáltatásiár-index, amelyet gyakran a szolgálatók visszatekintő áremelésének a gyakorlatával indokolnak, valójában azonban ezt a kevés piaci szereplő domináns, oligopol pozíciója, azaz piaci torzulás tesz lehetővé.

Az év második felében a jegybanki alapkamat már csak mérsékelten fog csökkenni; év végére a júniusi 7 százalékos szintről 5,5-6 százalékra eshet vissza. Az előrejelzett fogyasztóiár-index mellett ez még mindig pozitív reálkamatot biztosít. A forint árfolyama nem rendült meg a kamatcsökkentések következtében, de lassú, ám tendenciózus gyengülés várható. Valószínűsíthető, hogy az euróárfolyam még az év folyamán átlépi a 400 forintos határt.

Az állampapírpiaci hozamok beragadni látszanak a 6,5-7 százalék körüli szinten és rövid távon nem várható jelentős változás. Mind a vállalati, mind a lakossági kamatok enyhén mérséklődtek az elmúlt időszakban, de még mindig magasnak tekinthetők. A lakáshitelkamatok már 7 százalék alá csökkentek, a hitelfelvétel határozottan élénkült is, de főként a használt lakás vásárlására, ami nem jó jel az építőipar számára.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!