Folytatódott az elmúlt hónapokban látott pozitív trend idehaza az iparban: a szektor teljesítménye az előző év azonos időszakához képest folyamatosan, júniusban immár sorozatban a negyedik hónapban bővült, ezúttal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 4,1 százalékkal – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mégsem lehet felhőtlen az öröm, ugyanis havi szinten 1,4 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása. Ezen a soron cikkcakkos volt az idei teljesítmény: januárban, márciusban és májusban növekedést, februárban, áprilisban és júniusban visszaesést mért a KSH.
Így látják az adatot az elemzők
„A magyar ipar, úgy néz ki, nem tud elszakadni a szokásos mintázattól: egy jó hónap, egy rossz hónap. Abban bíztunk, hogy ez most megtörhet, de nem így lett” – vonta meg az összmérleget a júniusi ipari teljesítményt látva Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte a második negyedéves – inkább kissé csalódást keltő – GDP-adatot követően már sejteni lehetett, hogy a „júniusi havi statisztikák nem lehettek olyan erősek”.
Az igazi csalódást egyértelműen a havi szinten mért 1,4 százalékos visszaesés jelentette – ezt Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is kiemelte. Ez az adat viszont nem számít feltétlenül meglepőnek, hiszen „a május kifejezetten erősre sikerült, akkor az előző havihoz képest 2,3 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Azt sem árt megjegyezni, hogy a júniusi havi visszaesés kisebb mértékű volt, mint a májusban látott megugrás.
„Az ágazat termelésének volumene ennek a pozitív trendnek köszönhetően júniusra csupán 4 százalékos elmaradást mutat a 2021. évi átlagtól. Ez a 2024-es átlagos teljesítménynek felel meg, vagyis némi mérsékelt optimizmus azért indokolt lehet”
– magyarázta Virovácz Péter.
Ezt az optimista olvasatot erősítette meg Regős Gábor is, aki szerint az ipar teljesítménye „éves és negyedéves összevetésben is pozitívan járulhatott hozzá a GDP-növekedéséhez. Összességében tehát az ágazat talán már túl van a mélyponton – legalábbis egyelőre.”
Van olyan szektor, amely a plusz munkanapokkal sem élt
Júniusban óriási eltérést lehetett látni az éves szintű adatokban: míg a nyers mutató 10,1 százalékos, addig a naptárhatástól kiigazított adat „csak” 4,1 százalékos bővülést jelzett. Ennek oka, hogy a pünkösdi hosszú hétvége idén májusra, míg tavaly júniusra esett, így ezúttal kettővel több munkanap gyarapította a statisztikát – világította meg a jelentős eltérés okát Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Fotó: DepositPhotos.com
A két plusz munkanap idén nagy előnyt jelentett, de még ezzel sem tudott élni a vélhetően leggyengébben teljesítő iparág, vagyis az élelmiszeripar, amelynek kibocsátása a legnagyobb mértékben maradt el a várakozásoktól – írta kommentárjában Nagy János. „És ebben az aszály miatti gyenge termés hatása még nincs benne” – tette hozzá Regős Gábor.
Molnár Dániel is az élelmiszeripart tette az első helyre a gyengébben teljesítő iparágak közül. De „az elmúlt hónapok adatai alapján a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (a Dunai Finomító javítása miatt) és a vegyipar is visszafoghatta az ipar teljesítményét.”
Akkugyártás: feltámadás vagy hullámzás?
Szerencsére azonban jóval több feldolgozóipari alágazat nyújtott jó teljesítményt. Ez még a KSH szűkszavú első becsléséből is kitűnik.
„Az, hogy az elektronikai iparban és a járműgyártásban bővült a termelés, talán már nem meglepetés. Az AI-boomhoz és az új járműgyártói kapacitásokhoz köthető termelési felfutás jelenik meg itt. Az akkugyártás (ami a KSH által szintén kiemelt villamos berendezés gyártáshoz tartozik) is úgy néz ki, hogy túl van a mélypontján, hiszen bővülést mutatott”
– részletezte Virovácz Péter.
Az akkumulátorgyártás teljesítménye az elmúlt hónapokban egyébként meglehetősen hullámzó volt. „A számítógépgyártás bővülése viszont megszokottá vált, amiben egy komáromi gyár (a tajvani székhelyű Foxconn – a szerk.) játszik vezető szerepet” – tette hozzá Regős Gábor.
Molnár Dániel annyival árnyalta a képet, hogy bár a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés, „a naptárhatás jelentős szerepe miatt ez félrevezető ágazat lehetett, nem ad pontos képet az alágak helyzetéről”. Az MGFÜ vezető elemzője a belépő új kapacitások közül megemlítette a tavaly év végén termelésbe álló debreceni BMW-gyár teljesítményét. A Mercedes kecskeméti bővítése csak a későbbi hónapok adataiban jelenhet meg – tette hozzá Regős Gábor.
Virovácz Péter szerint a „puha”, vagyis a megkérdezésen, észlelésen és várakozásokon alapuló indikátorok a tartósan pozitív ipari trend fennmaradását vetítik előre. Ennek egyik jele, hogy a feldolgozóipari vállalatok minimális többsége három hónap után először ismét munkaerőfelvételben gondolkozik az előttünk álló hónapokban.
„Ráadásul a rendelésállományok várható alakulása tekintetében is előrelépés mutatkozik. A harmadik negyedévre várt kapacitáskihasználtság is jelentősen megugrott, megközelítve a 79 százalékos rátát. Ezek után talán nem meglepő, hogy az összesített ipari bizalmi index júliusi értéke 2022 nyara óta nem látott csúcson áll” – fogalmazott az ING Bank vezető közgazdásza.
Paks hatása
Vannak persze negatív kockázatok is a jövőre nézve: a paksi krízis és a feszült energiapiaci helyzet nyomot hagyhat az ipar teljesítményén is.
„A Paksi Atomerőmű leállítása és az önkéntes energiafelhasználás-korlátozás hatása várhatóan az augusztusi adatban jelenik majd meg. Ha azonban a helyzet rövid időn belül rendeződik, akkor nem várható tartós negatív hatás”
– véli Molnár Dániel.
Valamivel borúsabb forgatókönyvet vázolt fel Regős Gábor. „Az erőmű kiesése már önmagában szemmel látható hatással lesz az ágazat teljesítményére, persze fontos kérdés, hogy a mostani helyzet meddig tart. Az ipar – egyelőre önkéntes – fogyasztáskorlátozása nyomán kérdés, hogy az mennyiben okozza a termelés visszaesését, mennyire tudják azt a cégek átcsoportosítani, és mennyire tudják a fogyasztásukat más módon csökkenteni” – fogalmazott.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy
„többségében éppen augusztus elejétől állnak le a gyártók a járműgyártás területén, így az áramszükséglet csökkentése eddig csak minimálisan fogja vissza a kibocsátást”
– tette hozzá Nagy János.
Virovácz Péter szerint az energiakrízis nyomán bekövetkezett termeléscsökkentések miatt akár már júliusban, de még inkább az augusztusi adatokban számíthatunk jelentős negatív számokra.
Fotó: Paksi Atomerőmű Zrt.
„Amennyiben azonban sikerül elkerülni a teljes paksi leállást (a jelenlegi helyzetben ez szinte borítékolható), úgy van esély arra, hogy ősszel megindulhat a korrekció. Mivel még mindig van tér a termelői kapacitások felfuttatására, így amint véget ér az energiakrízis, az év hátralévő részéig a kiesett termelést akár pótolni is tudják a cégek.”
Az energiaárak mindenesetre (leginkább a nemzetközi hatások, a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros forgalmának fennakadásai miatt) lényegesen magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, ami kínálati oldalról nehezíti az ipar szereplőinek a helyzetét. Ez a hatás persze nem minden vállalatot érint egyformán, „hiszen a gáz esetében vannak, amelyek fix szerződésekkel rendelkeznek, náluk még nem következett be átárazódás” – fűzte hozzá Regős Gábor.
Molnár Dániel az erősebb forintárfolyamot is megemlítette a kockázatok oldalán, ami „rombolja a magyar ipar nemzetközi versenyképességét”.
Végre elérhetjük a 2021-es szintet
A német gazdaság teljesítménye szintén nagyon fontos tényező a magyar ipar kilátásai szempontjából, az időjárás pedig a németeknek sem kedvez.
„A Rajna szintén alacsony vízszintje nehézségeket okoz Németországban, ez negatívan érintheti a szektort keresleti oldalról”
– emelte ki Nagy János.
Molnár Dániel szerint továbbra is vegyes hírek érkeznek Németországból. „Habár júniusban havi alapon a várakozások felett, 3,1 százalékkal nőttek a feldolgozóipari rendelések – miközben az éves ráta 6,5 százalékot tett ki –, az adat mögött azonban a nagy értékű rendelések húzódnak meg. A háromhavi trend is kettős képet mutat: a második félévben is csak a nagy értékű rendelések tartották fenn a növekedést”.
A „puha” indikátorok viszont biztatóan alakulnak. Németországban az Ifo index stabilan emelkedett az elmúlt hónapokban, de még továbbra sem érte el az iráni háború kitörése előtti szintet. „Ez azt jelzi, hogy legfontosabb külpiacunkon változatlanul jelentős a bizonytalanság. Ez pedig rányomja a bélyegét a hazai ipar kilátásaira is” – írta Molnár Dániel.
Bizakodásra adhat okot, hogy a hazai rendelésállomány a kiemelt ágazatokban május végén több mint 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (még ha a növekedés nem is volt kiegyensúlyozott). Illetve természetesen a termelésbe álló új ipari kapacitások is reményt nyújtanak.
„Éppen ezért a mostani válság ellenére is úgy véljük, hogy már az idei év vége felé a fix bázisú index elérheti, sőt meg is haladhatja a 2021. év havi átlagát. Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 3–4 százalék körüli növekedést is elérhet átlagban. Vagyis három év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez, a paksi krízis ellenére is”
– zárta gondolatait Virovácz Péter.
