Az Orbán-kormány kevés, számon kérhető vállalása közül az egyik a reálbérek 40 százalékos emelkedése volt, meghatározott idő alatt. Persze nem mindegy, hogy melyik kormánypárti politikus melyik nyilatkozatát vesszük alapul az ígéret valóra váltásának vizsgálata során. Rogán Antal 2016 őszén arról beszélt, hogy öt év alatt meglesz a 40 százalékos növekedés. Varga Mihály 2017-ben viszont már úgy nyilatkozott, hogy hat év alatt lehet elérni a célt.
Vagyis nehéz megállapítani, hogy mi számít céldátumnak: 2021 vagy 2022, esetleg egy még későbbi időpont?
Amennyiben Rogán állításából indulunk ki, akkor 2021 lenne az utolsó év a feladat teljesítésére. Természetesen nem látunk a jövőbe, de szerencsére segítségül tudjuk hívni a Magyar Nemzeti Bank szakértőit, hogy megvizsgáljuk, mennyire reális a 40 százalék elérése.
A múlt héten publikált inflációs jelentésben kaptunk ehhez támpontokat. A jegybank szerint a következő években lassul a béremelkedési dinamika.
A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset így változik 2020-ig:
- 2017: 12,9%
- 2018: 10,2%
- 2019: 6,5%
- 2020: 6,4%
Mint látható, nincs még 2021-re vonatkozó prognózisa az MNB-nek, de a Rogán által említett ötéves ciklus java részére már rendelkezésre áll a szakértői előrejelzés.
A jelentésben a bruttó átlagkeresetet tüntették fel, de ez megfeleltethető a nettónak is, amennyiben a munkavállalót érintő közterhek mértéke nem változik. Ez történt az előző évben, 2017-ben is, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal emelkedtek.
Azt nem tudjuk, hogy lesz-olyan intézkedés a következő években, amelyik módosítja a közterhek mértékét. Ahogy arra a jelentés készítői többször is felhívták a figyelmet a dokumentumban, az abban közölt adatokat a jelenleg rendelkezésre álló információk, hatályos jogszabályok alapján számolták.
Ha abból indulunk ki, hogy a következő években sem változnak az adó- és járulékszabályok, akkor a bruttó pálya megfeleltethető lesz a nettó pályának. Ebben az esetben azt kapjuk, hogy 2017 és 2020 között 40,9 százalékkal emelkedhet a nettó átlagkereset.
Eközben azonban az infláció is emelkedni kezd, még ha komótosan is. Ezt a pályát rajzolta fel a jelentésben az MNB:
- 2017: 2,4%
- 2018: 2,5%
- 2019: 2,9%
- 2020: 3,0%
A reálkereseteket a nettó kereset és az infláció együttesen határozza meg. Amennyiben tehát beszámítjuk az árszínvonal várható alakulását, azt kapjuk, hogy négy év alatt összesen 26,8 százalékkal emelkednek a reálkeresetek.
Maradna tehát egy év, ami alatt fel kellene tornászni 40 százalékra, hogy meglegyen a kormányzati cél. Ez elég izmos béremelkedést feltételezne 2021-ben, amire az uniós pénzek kifutásának, illetve a beruházási boom végének idején kicsi esélyt lehet adni.
Egy ilyen makropálya mellett egyedül a kormány tud tenni annak érdekében, hogy mégis teljesüljön a vállalás. Két eszköz áll a rendelkezésére. Csökkentheti az adókat, illetve emelheti a minimálbért. Arról évek óta szó van, hogy a jelenleg 15 százalékos szja-t tovább faragják, amíg el nem ér a 10 százalék alatti tartományban. Legutóbb idén télen hozta vissza a közbeszédbe az adócsökkentést a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a kormány nem tett le arról, hogy egy számjegyű legyen az szja, akár már a következő négy évben.
A másik lehetőség a minimálbér emelése. Tavaly és idén is növelték a teljes munkaidőben adható legkisebb bér összegét, a hatéves bérmegállapodásnak megfelelően. A minimálbért 15, majd 8 százalékkal, a garantált bérminimumot 25, a második évben pedig 12 százalékkal. A dokumentumban konkrétan rögzítették a mértékeket, míg a további évekre azt írták elő, hogy arról minden évben meg kell állapodnia a kormány és a munkaadók közös tárgyalási fórumán.
A jogszabály, ami a minimálbér emeléséhez kell, természetesen csak a legkisebb bérre vonatkozik, nem garantálja a magasabb bérszintek alkalmazkodását, de a tapasztalatok szerint az intézkedés végiggördül a bérskálán. Összességében azonban kisebb mértékű lesz az emelkedés, mint amennyivel a minimálbért növelik.
Számításaink szerint, ha 2021-ben is 3 százalék körül alakul az infláció, akkor még mintegy 13,5-14 százalékos nettó átlagkereset-emelkedésre lenne szükség a jelentésben szereplőn felül ahhoz, hogy meglegyen a 40 százalékos reál-emelkedés. Ezt vagy az utolsó évre tartogatja a kormány, vagy az adók csökkentésével és/vagy a minimálbér emelésével szétteríti az öt év alatt.
Kérdés, hogy ha az utolsó évre időzítik, akkor azt képes lesz-e kisajtolni magából a magyar gazdaság. Hiszen a megelőző években a jegybank szerint sincs több mozgástér 6,5 százaléknál. Az biztos, hogy ha mégis, akkor a foglalkoztatók megkapják a beígért tehercsökkentést. A bérmegállapodásnak ugyanis az is része, hogy meghatározott béremelkedés felett újabb 2 százalékkal csökkenti a kormány a szociális hozzájárulási adót.
Más a helyzet, ha Varga Mihály közésére hagyatkozunk. E forgatókönyv szerint 2022 lenne az utolsó év, amikorra meg kell valósulnia a 40 százalékos reál-emelkedésnek. Ezt az ütemezést bizonyára jobban elviselnék a munkaadók, mint a Rogán-félét.
A nemzetgazdasági tárca egyébként még múlt év végén tette közzé saját előrejelzését. Ebben közölték az egy keresőre jutó nettó reálbér alakulását is, egészen 2021-ig. Ez sem adja ki a 40 százalékot, a 2017 és 2021 közötti időszakra 31,2 százalék jön ki az adatsorból. A nettó átlagkereset az NGM szerint 50,7 százalékkal emelkedhet ebben az időszakban, ami azért magasabb a jegybanki prognózisnál - ha elfogadjuk, hogy a bruttó és a nettó között nem lesz eltérés -, mert egy évvel hosszabb időszakot vesz figyelembe. Kérdés, hogy a szaktárca - mint a reálpozíciót alkotó tényezők, vagyis a minimálbér és adópolitika meghatározásáért felelős intézmény - számításaiban szerepelnek-e a jövőbeni, tervezett intézkedések hatásai.
Egy keresőre jutó nettó reálbér alakulása az NGM szerint:
- 2017: 10,4%
- 2018: 6,5%
- 2019: 4,6%
- 2020: 3,7%
- 2021: 2,9%
Fontos még, hogy a tárca az infláció alakulását másként látja, mint a jegybank. Az NGM szerint már 2019-től elérjük a 3 százalékot és a rákövetkező években ezen a szinten is marad a mutató.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hog muszáj lesz emelni a minimálbért, akár már 2019-ben is, hogy a kormány közelebb kerüljön a 40 százalékos reálbér-emelkedéshez. Az szja-csökkentés pedig a költségvetés lehetőségeinek függvénye, bár a már idézett minisztériumi jelentés szerint a 2010-es évek elején 710 milliárdos alap állhat fel a büdzsén belül, célzottan a közterhek csökkentésére.
